A FÜGGÉS HATÁRAI Nagy Boldizsár hozzászólása az ”Mi fenyegeti a Harmadik Köztársaságot” című előadás-sorozat „Egy független ország” c. estjén

2001. évi XVII. törvény az ország szabadsága visszaszerzésének jelentőségéről és a magyar szabadság napjáról Mohács óta csak kivételesen adatott meg 1918-ban korlátlanná vált sem bizonyult hosszú életűnek. német megszállást szovjet váltotta fel négy évtizedes korszakát1991. június 19- én így az ország népe minden korlátozástól mentesen  „Mohács óta csak kivételesen adatott meg a nemzetnek az idegen hatalomtól való függetlenség, az ország szabadsága. A pragmatica sanctio kötelékeinek megszűntével 1918-ban korlátlanná vált állami szuverenitásunk sem bizonyult hosszú életűnek március 19- én az ország német megszállás alá került, s ennek következményeként hazánk átélte a háború és a nemzetiszocialista- nyilas uralom okozta borzalmakat és szenvedéseket… A korábbi német megszállást szovjet váltotta fel, és a szovjet szuronyok árnyékában az idegen uralom lehetővé tette az ugyancsak felmérhetetlen szenvedéseket és károkat okozó kommunista diktatúra létrejöttét és négy évtizedes korszakát június 19- én az utolsó szovjet katona is elhagyta a Magyar Köztársaság területét, így az ország népe minden idegen erőtől függetlenül és minden korlátozástól mentesen maga tartja kezében saját sorsát.

Nyugtalanító kérdések  Akkor most – NATO és EU tagként függetlenek és szuverének vagyunk?  Szuverén-e az a ország, amely egy évben elfogadott törvényeinek felében más államokhoz kötő - rendszerint egyoldalúan és tetszőlegesen nem felmondható - szerződéseket iktat jogszabályai közé, s több mint 3000 ilyen szerződés kötelezi 2008-ban  A 2008 ősz: gazdasági válság A magyar pénzrendszer stabilitásának oltalmára az IMF és az EU segítséget ajánlott – kérésünkre. Ez  szuverenitásunk bizonyítéka („megvédjük valutánkat”)  szuverenitás-hiányunk bizonyítéka („egyedül erre sem vagyunk képesek”)

Nyugtalanító kérdések  OGY nyilatkozat-tervezet Kína Tibet politikájáról (2008. október 14-én arányban nem elfogadott)  - mit is akar a szuverén magyar nép ( )?  - beavatkozás lenne-e ez egy szuverén belügyeibe  ha igen:  = szándékosan gázolunk bele, mert nem tiszteljük?

Az előadás szerkezete 1.A beszédmód nehézségeiről 2.Néhány történeti és elméleti megfontolás 3.Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz: szuverenitásunk alakulása néhány kritikus területen 1. határőrizet 2. vízumpolitika 3. bevándorláspolitika 4. menekültügy 5. Állampolgárság 4.Következtetések általában a szuverenitásról és konkrétan a magyar csatlakozásról.

A beszédmód nehézségeiről Fogalomhasználat Stephen Krasner a szuverenitás négy alap-jelentését különbözteti meg: - Nemzetközi jogi szuverenitás: jogi függetlenséggel rendelkező területi egységek (államok) kölcsönösen elismerik egymást. - Westfáliai szuverenitás: territorialitás és autonómia, a külső erők kizárása a hatalmi rendszer felépítéséből és működéséből - Belső szuverenitás: a politikai hatalom szerveződési formája és a közhatalmi szervek képessége a területen gyakorlati uralom alatt tartására - Függetlenségi szuverenitás: a közhatalmi szervek képessége a határt átszelő mozgások (információk, eszmék, emberek, áruk, tőke, szennyeződések) ellenőrzésére. KRASNER, Stephen D.: Sovereignty Organized Hypocrisy Princeton University Press, Princeton, 1999, 4.old

A beszédmód nehézségeiről Fogalomhasználat  " A szuverenitás azon túl, hogy minden államnak megadja a joghatósága alatt álló területhez kapcsolódó jogosítványok készletét, még a következő átfogó jogokat tartalmazza: először is azt, hogy megköveteli területi integritása és politikai függetlensége tiszteletben tartását a többi állam által, másodszor a hivatalos minőségükben eljáró államképviselők szuverén immunitásának igénylését,...harmadszor pedig immunitás igénylését külföldi bíróságok joghatósága alól olyan tettekért vagy ténykedésért, amelyet az állam szuverén minőségében valósított meg."  Cassese, Antonio: International Law in a Divided World Clarendon Press, Oxford, o.

Néhány történeti és elméleti megfontolás  A szuverenitás történeti kategória: a reneszánsz és a westfáliai béke között alakul ki (fogalomként és a gyakorlatban) a részét alkotó beavatkozás tilalma a francia forradalom után és  vagy soha nem írta le adekvátan az állami létet,  vagy ha - elsősorban a XIX. században – tankönyvszerűen érvényesült is, legkésőbb a II világháború illetve a kétpólusú rend megszűnése után a kategória jelentése elmosódott, és az államok gyakorlata megváltozott.  Állam-demokrácia-nemzet-egység-identitás  A szuverenitás normatív megközelítése: "hasznos"? "káros"?  Ki/mi a szuverenitás végső hordozója?  Mi a szerződéskötés/szervezetbe belépés jelentése: lemondás a szuverenitásról vagy épp annak gyakorlása

A Z ÁLLAM CSELEKVÉSI SZABADSÁGÁT ÉRŐ HATÁSOK SEMATIKUS ÖSSZEFOGLALÁSA

A Magyar Alkotmány A Magyar Köztársaság egyes, Alkotmányból eredő hatásköreit a többi tagállammal közösen gyakorolhatja megvalósulhat önállóan, az Európai Unió intézményei útján i  2/A. § (1) A Magyar Köztársaság az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi szerződés alapján - az Európai Uniót, illetőleg az Európai Közösségeket (a továbbiakban: Európai Unió) alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig - egyes, Alkotmányból eredő hatásköreit a többi tagállammal közösen gyakorolhatja; e hatáskörgyakorlás megvalósulhat önállóan, az Európai Unió intézményei útján is.

Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz: néhány kritikus terület Határőrizet (Schengen)  2007 december 21. óta Ukrajna, Románia, Szerbia és Horvátország: külső (vagy félkülső) határ. Az ellenőrzés képessége erősödik, viszont a közös európai határőrség lehetősége távoli. Vízum- és bevándorláspolitika:  Rövidtávú = teljes igazodás – már évekkel ezelőtt megkezdődött  Hosszútávú = egyelőre nemzeti döntés. Ha lesz szabályozás egyhangúan kell elfogadni – mind a 27 tagállam „megvétózhatja”.

Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz: néhány kritikus terület Bevándorláspolitika  Történelmileg: nyitottság (nem ismérve a szuverenitásnak a kirekesztés az I. VH előtt) – ráadásul főleg tőlünk mennek  Szocializmus: nincs bevándorláspolitika – alapvetően elzárkózó  1990 óta zavaros preferenciák, a formális politika hiánya EU hatása: a hosszú távú bevándorlásra van jogköre, de egyelőre lényegében csak a gondolkodás szintjén (bizottsági közlemények) gyakorolja.

Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz: néhány kritikus terület Menekültügy:  A beléptetés megtagadásához eddig sem volt jog  Az elbírálás standardját a Genfi Egyezmény adta, amit az EU is alapvető mércéjének tart  A nagymértékű beáramlás esetén nyújtandó ideiglenes védelem és a Genfi Egyezmény alá nem tartozó kiegészítő védelem standardjai megszülettek – nem érintenek addig csorbítatlan szuverén előjogokat.  A menekülők visszavétele az EU tagállamaiból eddig is gyakorlat volt, csak a jogalap változott.

Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz: néhány kritikus terület Állampolgárság – uniós polgárság I. Tévképzetek: 1: az állampolgárság az állampolgár és a szuverén meghitt, érdemi kapcsolata 2 : az állampolgárság tisztán jogi kapcsolat, független az élethelyzettől 3: az állam valamennyi állampolgáráról tud és törődik velük 4: az állampolgárok tartják el az államot 5: az állampolgárság egyben a kulturális és etnikai nemzethez tartozás kifejeződése 6: politikum és állampolgárság szétválaszthatatlan elemek

Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz: néhány kritikus terület II. Kettős állampolgárság - az állampolgárság megadásának és elismerésének nemzetközi jogi feltételei és korlátai - Micheletti (C-369/90), Kaur (C-192/99) és ami várható III. Uniós polgárság - „kiegészít" - lesz-e európai demosz?

Következtetések általában a szuverenitásról és konkrétan a magyar csatlakozásról  A szuverenitás általában, "mint olyan" értelmezhetetlen.  Kétséges, hogy a szuverenitás erősítése vagy védelme öncél-e, hogy a szuverenitás melletti kiállás automatikusan a "haza / nemzet / nép / lakosság / állampolgárok" érdekeit szolgálja.  A szuverenitás fenntartás nélküli dicsérete helyett többdimenziós elemzésre van szükség, akár fogalmilag, akár adott ország konkrét történeti pillanatában, ahol az tekintendő kívánatosnak, ami a nyílt demokratikus párbeszédben megformált társadalmi preferenciákat a nemzetközi jogban kodifikált értékeszmények sérelme nélkül leginkább megvalósítja.

Következtetések általában a szuverenitásról és konkrétan a magyar csatlakozásról  Az Európai Unióhoz csatlakozás mélyreható változásokat hozott a magyar jogrendben és alkotmányos tanokban.  A nemzetközi jogi szuverenitás felől nézve a csatlakozást a különböző formájú szuverenitás-megosztásokhoz (eddig is létezett "szuverenitás korlátozásokhoz") képest a belépésünk nem jár minőségi változással.  Az Unióhoz csatlakozás bizonyos hagyományos állami szuverén funkciók gyakorlását hatékonyabban teszi lehetővé mint a "független" lét.

Köszönöm a figyelmüket!! EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM NEMZETKÖZI JOGI TANSZÉK Budapest, 1364, Pf. 109 Egyetem tér 1 – 3 Telefon: (1)

A szuverenitás dicsérete (Jogi és politikai folklór. Gyűjtötte és rendezte: Nagy Boldizsár)  A szuverén független, szabad, korlátlan, teljes, sérthetetlen és támadhatatlan, saját akarata szerint dönt, beavatkozásmentes, "úr a házában". Magánál nagyobb hatalmat (el) nem ismer.  A szuverént nem illeti kétely, diktuma (parlamentjének, bíróságának szava) végérvényes, nem tárgya felülvizsgálatnak és utólagos megfontolásnak, nem szorul további bizonyításra, hanem a puszta kimondással igaz. Az Alkotmány - ha van - szent írás, melynek tartalma és parancsai végső mércéül szolgálnak.  A szuverén szép, mert fenséges, főhatalma van, szimbólumokat alkot, s azokkal kizárólagosan rendelkezik, léte költői, egyenesen spirituális, gyakran a kollektív (ön)tudat, a nemzet megtestesítője, alteregója, benne önmagunk nemesebb alakjával azonosulunk, törvényei útján megvonja a "mi" és az "ők" közötti határokat.

A szuverenitás dicsérete (folyt.)  A szuverén erős, mindenkinél erősebb, mert (Isten után vagy kegyelméből) övé a végső (földi) hatalom, ő a katonaság és a rendőrség, melynek fegyverei által véd és oltalmaz, a bűnöst megbünteti, az ártatlan elé védő kart nyújt.  A szuverén a kiszámíthatóság és a rend, az előreláthatóság és az arányosság megtestesülése, elsősorban a jogrend alakjában, amely előre megjövendöli egy emberi magatartás következményeit, s egyben kijelöli a tevékenység térbeli horizontját, az államhatárokat, amelyek a kiszámíthatatlan, rendezetlenséget teremtő külső erőket megszűrik, s a belső rendhez idomítva engedik csak be a horizonton belülre.  A szuverén jó, mert állami ellátó rendszerei révén gyámolít és felkarol, betegségben támasz, öregségben vigasz, a rászorultat pénzhez, fedélhez, doktorhoz juttatja, megóv a járványtól, elismeri és tanúsítja a megszerzett szaktudást, közműveket és közszolgáltatásokat üzemeltet a kedvünkért, tanít, sőt szórakoztat is.  A szuverén tehát Isten után/mellett/helyett isten, a Mindenható attribútumaival (és feltételezett korlátaival).