A dysarthria megjelenési formái a spontán beszédben Horváth Viktória ELTE Fonetikai Tanszék
A dysarthria Agyi károsodás következtében létrejött motoros beszédzavar. A spontán beszédet „elnagyolt” artikuláció, az időviszonyok nagymértékű megváltozása jellemzi; a közlések szerkesztettsége egyszerűsödik.
Kísérleti személyek Hat férfi adatközlő: három dysarthriás beteg és három egészséges kontrollszemély. Fsér1. beteg: 60 éves, nyugdíjas mérnök; bal agyféltekei sérülés. Ksorv. beteg: 57 éves, szociális gondozó; kisagysorvadás. Fsér2. beteg: 61 éves, nyugdíjas búvár; bal agyféltekei sérülés.
Anyag és módszer Spontán beszéd rögzítése: 3-5 perces interjúk a családról, foglalkozásról. Akusztikai–fonetikai elemzések a Praat 4.4-es programmal.
Hipotézisek A dysarthriás beszéd eltérései: módosul az artikuláció nő a szünetek száma és időtartama lassabb beszédtempó
A magánhangzók formánsértékeinek szóródása
A magánhangzók időtartama
A magánhangzók helyettesítése
Módosult artikuláció (Ksorv) Hangkezdési nehézségek Az alveoláris és veláris zárhangokat, a nazálisokat és a labiodentális, alveoláris és posztalveoláris zöngétlen réshangokat követő hangok ejtése nehezített. Szón belül tartott szünetek (a néma szünetek 38%-a): 110 ms-490 ms. Például: is – 230 ms – mertebb g – 490 ms – imnáziumot K – 430 ms – őszegen
Módosult artikuláció: a zárhangok hehezetes ejtése (Ksorv)
Módosult artikuláció (Fsér1)
Módosult artikuláció (Fsér2)
Artikulációs tempó és beszédtempó
A néma szünetek időtartamátlagai
Következtetések A dysarthria megjelenése a spontán beszédben: módosult artikuláció hosszabb néma szünetek a beszédben (az artikulációs sebesség és a beszédtempó nagymértékű csökkenése) a magánhangzók időtartama nő
Következtetések Az agy különböző területeinek sérülése más-más tüneteket eredményez a beszédben. A bal agyfélteke sérülése hosszabb szüneteket eredményez; a kisagysorvadás hangkezdési nehézségekkel (bizonyos beszédhangokat követő hangoknál) és szóbelseji szünetekkel jár együtt.
Köszönöm a figyelmet!