Immunrendszer Betegségei

Az átmeneti immunhiányos állapot Átmeneti immundeficiencia jellemzi a gyermekeket 10-12 éves korig, kb. ekkor fejeződik be az immunrendszer érése. Az átmeneti immunhiányos állapot újszülöttkorban a legkifejezettebb, mértéke az életkor előrehaladtával, az immunrendszer érésével párhuzamosan csökken. Ezzel magyarázható, hogy különösen kisgyermekkorban, közösségbe kerülést követően az ép immunrendszerű gyermekek is „folyamatosan” betegek, ismerkednek a kórokozókkal és szereznek ellenük védettséget.

Veleszületett immunbetegség Veleszületett immundefektus hátterében valamilyen „genetikai hiba” áll, a betegség születésétől kezdve jelen van. Számos típusa ismert, legsúlyosabb változataiban visszatérő, gyakran igen agresszív formában jelentkező, akár halálos kimenetelű fertőzések jelentkeznek. Egyes kórformákban az immunhiányhoz bőr, idegrendszeri tünetek, hematológiai eltérések, fokozott daganatképződési hajlam is társul.

Másodlagos immunhiány Másodlagos immunhiánnyal találkozunk limfómákban (nyirokmirigy rák), citosztatikus (kemoterápia) illetve immunszupresszív (immunrendszert gyengítő) kezelések, környezeti ártalmak, súlyos, leromláshoz vezető krónikus betegségek, alultápláltság, vitaminhiány kapcsán vagy műtétek utáni lábadozás időszakában, lépkivételt követően. Az egyik legismertebb fertőző kórkép, az AIDS (szerzett immundeficienciával járó szindróma) betegség is ebbe a csoportba tartozik.

Az immunrendszer túlműködése Az immunrendszer egyes kórképekben „túlműködhet”, mely szintén kóros állapotokhoz vezet. Ebbe a csoportba tartoznak az allergiás megbetegedések, mikor az immunrendszer túlzottan érzékeny bizonyos környezeti stimulusokkal szemben, azokra erőteljesen reagál. Előfordulhat, hogy a védekező rendszerünk saját testünk alkotóit ismeri fel „idegenként” és támadást indít ellenük, ebben az esetben beszélünk autoimmun kórképekről.

Autoimmun betegség  Ilyen esetben az immunrendszer saját struktúrákkal szemben kialakult toleranciája megszűnik, különböző okok miatt a szervezet anyagait tekinti idegennek, és a saját sejteket, szerveket támadja meg. Ezek a folyamatok vezetnek az ún. autoimmun betegségek kialakulásához. Egyik ilyen kórkép, a sclerosis multiplex esetében az idegrostokat védő fehérje(myelin)-hüvely károsodik a saját anyagokat megtámadó T- limfociták, makrofágok, ellenanyag-molekulák és a komplementrendszer működése következtében.

Súlyos immunhiányos állapotok Az immunhiányos betegségek lehetnek kombinált eredetűek (veleszületett + káros környezeti hatások), de hátterük rendszerint már gyermekkorban kiderül. Nemritkán kerül miattuk csontvelő- átültetésre sor. A probléma megnyilvánulhat gyakori, visszatérő fertőzésekben (arcüreg-, tüdőgyógyulás). Ilyenkor kb. havonta immunglobulin- infúziós kezelésben részesül a beteg, s így megelőzhető a potenciálisan életveszélyes fertőzések jelentkezése. Világszerte rendkívül elterjedt egy másik immunhiányos betegség, az AIDS (szerzett immunhiányos tünet együttes) melyet a HIV (human immundeficientia virus) okoz. Jelenleg még nem tudjuk sikeresen gyógyítani.

Immunrendszeri túlérzékenység Az immunrendszer fokozott (és „kisiklott”) működése okozza az allergiás reakciók kialakulását. Az allergia kialakulásában az adott egyén genetikai adottságai mellett a környezeti tényezők és az immunrendszer szabályozó működésének zavarai is szerepet játszanak. Az allergiás reakció kulcsszereplői a vérben található basophil leukociták és az elszórtan a test minden részében jelen lévő úgynevezett hízósejtek, valamint az allergén hatására termelődő jellegzetes IgE- típusú ellenanyag molekulák. Az allergén hatására az IgE ellenanyag közvetítésével aktiválódnak a sejtek, ami az allergiás reakció jellemző tünetei okozó anyagok kiszabadulását eredményezi a sejtekből.

VÉGE!