Franciaország a XVII. században XIV. Lajos és kora Franciaország a XVII. században
Franciaország a XVI-XVII. században
A reformáció hatása Franciaországban→vallásháború (1562-1598) » A kálvini reformáció terjedt el a XVI.sz.-ban hugenották: francia protestánsok (10%- D-Fr.) főleg a városi lakosok és parasztok körében katolikusok↔hugenották (vallási, politikai↔) 1572 Párizs - Szt.Bertalan éjjele /Bourbon-Valois/ → 3000 hugenottát mészárolnak le a katolikusok → vallási és polgárháború (1572-1589) IV. (Bourbon) Henrik a király (1589-1610) „Párizs megér egy misét” (hugenotta→ katolikus)
A Szent Bertalan-éj Párizsban (F. Dubois festménye)
A francia abszolutizmus kiépítése IV. Henrik 1598 nantes-i ediktum → szabad vallásgyakorlás belső béke megteremtése paraszti adóterhek csökkentése gazdaság fejlesztése → királyi manufaktúrák (luxus) támogatta a gyarmatosítást és a kereskedelmet XIII. Lajos (1610-1643) » (Dumas:Három testőr) Richelieu bíboros – államminiszter (hatalom) hugenottaüldözés (La Rochelle elfoglalása) 1614 után nem hív össze rendi gyűlést királytól függő hivatalnokszervezet és zsoldos haderő
XIV Lajos előtt Richelieu bíboros célul tűzte ki az egységes és erős Franciaország létrehozását (15mill. lakos) » 1614-től nem hívják össze az országgyűlést, a király rendeletekkel kormányoz hugenotta: francia protestánsok gallikán egyház: franciák katolikus egyháza kiűzi a hugenottákat Franciaországból folytatja az állam központosító törekvéseit a királyi manufaktúrák és a külker. erősítése polgári származású hivatalnokok (taláros nemesek)
A 30 éves háború (1618-48) » az első európai háború ami vallási okokból is zajlott (1608. Protestáns Unió, 1609. Katolikus Liga) I. szakasz: 1618. cseh felkeléssel kezdődik, Prágában a huszita cseh nemesség a császári biztosokra támad (uralkodójuk a katolikus I. Mátyás) - vallásháború, 1620. fehérhegyi vereség, cseh nemesség kiirtása, birtokaik felosztása, Csehország örökös tartomány lett, kötelező német nyelv II. szakasz: 1625-1629. dán háború (szászokkal a Habsburgok ellen) zsoldoshadseregek, Albrecht Wallenstein győztes előretörése, Lübeck - békekötés, a dán király kötelezte magát, hogy nem avatkozik a német ügyekbe III. szakasz: 1630-1635. svéd háború a választófejedelmek érik el, mert a császár túl hatalmas kezd lenni, II. Gusztáv Adolf, svéd király áll a protestáns szövetség élére, előretörnek - visszahívják a végveszélyben Wallensteint, aki 1632-ben vereséget szenved, de a csatában meghal a svéd király. 1634-ben megölik Wallensteint, de megbomlik a protestáns egység IV. szakasz: 1635-1648. francia (svéd) háború Richelieu beavatkozik, a vallási érdek teljesen elmosódik: katolikus, francia és a protestáns svédek a Habsburg-hatalom ellen, győzelmek, a Habsburgok kimerülőben
Ellentétek és szövetségek a harmincéves háborúban (1618-48)
1648. Westfáliai béke augsburgi vallásbéke visszaállítása Németország széttagoltságát szentesíti Svájc függetlensége Hollandia függetlensége Svédország megkapja Elő-Pomerániát, Wismart, Stettint (folyótorkolatok!), a brémai hercegséget (birodalmi rendek sorába lép) Franciaország megkapja Elzászt, Tourt, Metz és Verdun püspökségeket
Az abszolutizmus létrehozása » Az uralkodó egyre nagyobb jövedelmeire támaszkodva kiépíti: a tőle függő állami hivatalszervezetet zsoldossereget fényűzés → Versailles, a királyi udvar Az ügyek intézésben az uralkodóé a döntő szó » az állampolgárok jogait nem védi semmi sem (lásd Lettre de cahcet)
A francia abszolutizmus felépítése
XIV. Lajos (1643-1715) a „napkirály” miniszterei: Colbert – gazdaságügy → merkantilizmus Mazarin – államminiszter → rendi ellenállás felszám. Louvois – hadügyminiszter → reguláris hadsereg
„Az állam én vagyok…”
A merkantilista gazdaságpolitika XIV. Lajos és Colbert pénzügyminisztere együttesen alakította ki cél: vámok segítségével megvédeni a belső ipart és exportálni a termékeket külföldre, hogy pénzt kapjanak érte → ezért manufaktúrákat hoznak létre, megszabják a minőséget és segítik a kereskedelmet » Addig sikeres a politika, amíg a külföldiek is elkezdik alkalmazni a védvámokat
Spanyol örökösödési háború (1701-1714) az utolsó Habsburg-házi spanyol király, az utód nélküli II. Károly halála után kezdődött 1701-ben, és az utrechti (1713) majd a rastatti béke (1714) zárta le. Részt vettek benne: Ausztria és szövetségesei: Anglia, Hollandia, Savoya, Portugália, valamint Franciaország és szövetségese Spanyolo., Bajoro., (és Erdély). A harcok főleg Spanyolország, Spanyol-Németalföld, a Német-római Birodalom és Észak-Itália földjén folytak, de kiterjedtek Észak-Amerikára is („Anna királynő háborúja”). végeredmény: Katonailag a franciaellenes erők győztek, de a Habsburgok túlzott megerősödésétől tartó tengeri hatalmak (Anglia és Hollandia) végül a diplomácia útjára terelték a megoldást, és a spanyol trónra a francia Bourbonok kerültek.
A spanyol örökösödési háború menete
A versailles-i kastély parkja