Az Igazságügyi Hivatal helye, szerepe a családon belüli erőszak kezelésében, az áldozatok segítésében Dr. Triznay Gabriella Somogy Megyei Igazságügyi Hivatal Áldozatsegítő Szolgálata 2008. november 12. „Családon belüli erőszak- válságkezelés Magyarországon Tények- Elvárások- Lehetőségek Regionális Roadshow”

Nemzetközi jogi és közösségi jogi háttér Európa Tanácsi konvenció - az erőszakos bűncselekmények áldozatainak kártalanításáról (1983. november 24.) Európai Unió Tanácsa: büntetőeljárásban a sértett jogállásáról szóló kerethatározata (2001. március 15.) Európai Unió Tanács a bűncselekmények áldozatainak járó kárenyhítésről - 2004/80/EK irányelv

Hazai szabályozás a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény (Ást.), mely 2006. január 1-től lépett hatályba valamint az áldozatsegítő támogatások igénybevételének részletes szabályairól szóló 1/2006. (I.6.) IM rendelet (vhr.) Kettős cél: - az áldozatok segítése - vagyoni kár enyhítése Természetesen egyéb jogszabályok, így a hatáskört, illetékességet meghatározó: az Igazságügyi Hivatalról szóló 303/2006. (XII.23.) Korm.r, a rendőrség és a határőrség áldozatsegítő feladatairól szóló 17/2007. (III.13.) IRM r. , a szubszidiáriusan alkalmazott (közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. Évi CXL. tv.) Ket. , is alapvetően meghatározza feladatainkat, korlátainkat és lehetőségeinket. Folytathatnám a sort a Btk, Be, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Tv. (Gyvt.), Gyer,

Az áldozat fogalma Áldozat a Magyar Köztársaság területén elkövetett bűncselekmény sértettje, valamint az a természetes személy, aki a bűncselekmény közvetlen következményeként sérelmet, különösen testi vagy lelki sérülést, érzelmi megrázkódtatást, illetve vagyoni kárt szenvedett el. (Ást. 1. §)

Áldozatsegítő támogatások Tájékoztatás (mindenkinek) Áldozatsegítő szolgáltatások (áldozatok) Érdekérvényesítés elősegítése, Szakjogászi segítségnyújtás, Azonnali pénzügyi segély. Állami kárenyhítés (áldozatok, de szűkebb)

Az áldozatsegítő szolgálat helye a jelzőrendszerben (törvényi szabályozás) Ást. 43. § - együttműködési és jelzési kötelezettség deklarálása 43. § (2) bek.: „ Az áldozatsegítő szolgálat abban az esetben, ha munkája során kiskorú veszélyeztetettségéről szerez tudomást, haladéktalanul jelzi a kiskorú tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálatnak…” Gyvt. 17. § - jelzőrendszeri tagság deklarálása Súlyos veszélyeztetettség esetén,jelzéssel egyidejűleg gyámhatósági eljárást is kezdeményez.

Somogy Megyei Áldozatsegítő Szolgálatnál csbe Somogy Megyei Áldozatsegítő Szolgálatnál csbe. esetén végzett tevékenység a számok tükrében 2008. évben 11 jelzéssel éltünk, többségében az alapellátás felé tettük meg. 1 esetben kiskorú veszélyeztetettsége miatt büntetőeljárást kezdeményeztünk. Minden esetben írásban történik a jelzés, a tudomásra jutást követően haladéktalanul. A jelzéssel egyidejűleg a jelzőrendszer munkájának támogatása céljából – az iratanyagban fellelhető, releváns tényekről tájékoztatást nyújtunk (pl. feljelentés, ped. jellemzés, ambuláns kezelőlap, stb.)

A szolgálat tevékenységének specialitásai Önkéntes (kérelemre induló, hatósági eljárás) Formakényszer (nyomtatvány), Feltétele: büntetőeljárás megindulása Látencia Segítségnyújtás eljárásjogi akadálya, amennyiben a csbe. áldozata nem tesz feljelentést, illetve nem indul meg a büntetőeljárás

Jellemző tényállások Általában könnyű testi sértés tényállása (feltétel: magánindítvány→bírósági út), Súlyos testi sértés, Kiskorú veszélyeztetése, Zaklatás (2008. január 1.), Veszélyes fenyegetés (szabálysértés).

AZ ÁLDOZATSEGÍTŐ HELYZET   ÁLDOZAT (ügyfél) SEGÍTŐ Traumát szenvedett el Segítő, támogató szerep Segítséget kér Nehéz lehet, ha úgy érzi Frusztrált, kétségbeesett a segítő, hogy az áldozat „Negatív transz” állapot, nem működik együtt vagy krízishelyzet ellenséges  Minél jobban megérti a segítő a klienst, annál hatékonyabban együtt tudnak működni

A segítő szerepe Az áldozatsegítő munka során a segítő feladata elsősorban a tárgyilagos felvilágosítás és az érdekérvényesítés támogatása Ez akkor a leghatékonyabb, ha illeszkedik a traumatizált kliens speciális igényeihez személyesség (egy ügyintéző) támogató, biztonságot nyújtó atmoszféra személyre szabott segítség végigkíséri az érdekérvényesítő folyamatot (amíg megnyugtatóan el nem rendeződik az áldozat helyzete)

Ebben az állapotban… Fokozottan fogékonyak a személyek a közlésekre, szuggesztiókra. Amikor a kliens belép az áldozatsegítési helyzetbe, feltehetőleg már eltelt valamennyi idő a trauma óta (először rendőrségre, orvoshoz stb. fordult), de a krízishelyzet még fennáll, lelkiállapotára még ekkor is a „negatív transz” lehet jellemző. Különösen a velük kapcsolatban álló segítő személy közléseire és viselkedésére szenzitív. (krízishelyzetben a segítő jelenti a biztos tájékozódási pontot) Látens bántalmazás kiderülhet, az anya, gyermekek közlékennyé válnak, több információhoz jut a szolgálat ennek kapcsán a bűncselekményről, elkövetési körülményekről →segítségnyújtás formája, köre ennek megfelelően folyamatosan alakul.

Segítségnyújtás formái Feltárt problémához, krízishelyzethez igazodó, Komplex jellegű, amely lehet: Azonnali pénzügyi segély (ruhapótlás, élelmiszer, gyógyászat) Érdekérvényesítés: iratpótlás elősegítése, mentális, pszichés segítségnyújtás közvetítése, különböző kérelmek megfogalmazása, lejegyzése a hatóságok felé, „shelter” házas elhelyezés Szakjogászi segítségnyújtás: ügyvéd biztosítása a bűncselekménnyel összefüggő jog- és érdeksérelem orvoslásához (pl. bontókereset, gyermekelhelyezés) Kárenyhítés

Esetbemutatás Munkánk gyakorlati jellegét konkrét példákon keresztül lehet a legszemléletesebben bemutatni. 1. eset – tényállás : súlyos testi sértés (azonnali, érdekérvényesítés, később kárenyhítés lehetősége) Az első eset több tekintetben különleges és speciális helyzetet teremtett. Az anya Pest megyéből menekült 3 kiskorú gyermekével a Borostyánvirág Anyaotthonba, férje súlyos bántalmazó magatartása miatt. A menekülését követően, a Kvár-i rk-on tette meg feljelentését, de illetékességi okok miatt a Ráckevei Rk. Jár el az ügyben. Az Anyaotthon kereste meg szolgálatunkat, hogy segítségre szoruló áldozatot helyeztek el intézményükben. Ezt követően került sor az első interjúra, majd a szükséges eljárási cselekmények után a konkrét segítségnyújtásra. Szolgáltatásként azonnali pénzügyi segélyt kapott az anya saját és gyermekei ruháinak pótlására, valamint sikerült az okmányirodával történő egyeztetés után soron kívül okmányait pótoltatni. Az anya nem tudott saját jövedelméhez hozzájutni, mivel bankkártyával nem rendelkezett és a pénzét kezelő bank csak személyesen volt hajlandó pénzét átadni, egyébként is élettársának már kifizette a szeptember havi gyest és családi pótlékot. Az ügy azért speciális mert az anyaotthonban történő rövid tartózkodás után kezdtek el beszélni a gyermekek és kiderült hogy az anya élettársa és annak családja a gyermekeket szexuálisan abuzálta, amely eddig az anya számára sem derült ki. Visszautalás a korábbi slide-okra. A későbbiekben kárenyhítés keretében is segítséget tudunk nyújtani az anyának. Ennek igényérvényesítési határideje a bcs. Elkövetésétől számított 3 hónap. 2. eset – kiskorú veszélyeztetése (azonnali pénzügyi segély, érdekérvényesítés) A következő eset szemléletes példázata annak, hogy az áldozatsegítő szolgálat és más intézmények, szervek együttműködése nagyobb hozzáférést biztosít a szolgáltatásainkhoz. Ez esetben szolgálatunkat a kórházban dolgozó szociális munkás kereste meg, hogy az intenzíven kezelnek egy édesanyát. Az anya elmondta, hogy élettársa többször bántalmazta őt és gyermekeit. A bántalmazásokról a megtorlástól való félelem miatt sem látlelet, sem rendőrségi feljelentés nem készült eddig. Az anya jelenleg terhes és olyan más súlyos alapbetegsége is van, amely miatt az abortusz sem javasolt. A terhesség az élettárs erőszakjának következménye. A bántalmazás több esetben gyermekei előtt történt. Az anya nyilatkozata szerint a kórházból történő elbocsátást követően anyaotthonba kíván menni gyermekeivel. A legnagyobb gond az volt, hogy a gyermekek az élettársnál maradtak az anya kórházba kerülését követően. Jelzésünket haladéktalanul megtettük az elsőfokú gyámhatóságnál, a kórházzal párhuzamosan. Ennek következtében a kórházi tartózkodás idejére az anya testvérénél nyertek elhelyezést a gyermekek. Később anyaotthonba kerültek. Nyújtott szolgáltatás: aps. Ruházatra, élelmiszerre, gyógyszerre. egy ismerőstől kapott tájékoztatás alapján kereste fel egy anyuka, akinek az élettársa emberölés áldozata lett, és egyedül maradt két kiskorú gyermekével. Mivel az élettárs volt a családfenntartó, jövedelem nélkül maradtak, csupán a gyermekek után járó juttatások – jelen esetben a családi pótlék (24.000,-ft)- képezték a család havi rendszeres bevételét. A kisebbik gyermek asztmás beteg volt, betegsége a bűncselekmény után pszichés alapon súlyosbodott, így az anya nem tudott munkát vállalni. A családi házat, melyben laktak, nem tudta fenntartani ezért eladta, és a nagymamánál laktak. Megtakarításuk nem volt, a temetést a rokonoktól kölcsön kért pénzből fedezték. Több szolgáltatást is megajánlottunk az ügyfélnek. Azonnali pénzügyi segély –ben részesült az anya, tekintettel arra, hogy a bűncselekmény miatt a kérelem benyújtásakor is olyan nehéz anyagi helyzetben volt, hogy megélhetésük teljességgel nem volt biztosított. 23.400,-ft –ot juttattunk élelmiszer, utazás- kérelem előterjesztésével kapcsolatos útiköltség térítése- , gyógyszer – nyugtatót szedett- címén. Az anyán kívül a két gyermekre is segítettünk kérelmet előterjeszteni. Az egyik gyermek 23.400,-ft (élelmiszer, gyógyszer), a másik gyermek 18.400,-ft (élelmiszer) anyagi segítségben részesült. Ahhoz, hogy az anya és gyermekei már a kérelem benyújtásának napján anyagi támogatást kaphassanak, szükség volt a SM. Rendőr-főkapitánysággal való gyors együttműködésre. Ez a gyakorlatban úgy valósult meg, hogy az igazolás kérés megkeresést az előadóval történő előzetes egyeztetést követően faxon küldtük meg, és ugyanígy faxon érkezett meg rövid időn belül az igazolás, mely nélkül nem születhetett volna azonnal érdemi döntés. Az érdekérvényesítés elősegítése szolgáltatás vonatkozásában vállaltuk, hogy felderítjük a család vagyoni-jövedelmi viszonyai kapcsán igénybe vehető szociális és gyermekvédelmi ellátásokat. Ennek keretében tájékoztattuk az ügyfelet a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultság, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a rendszeres szociális segély, lakásfenntartási támogatás, az átmeneti segély igénylésének feltételeiről. Felajánlottuk, hogy segítséget nyújtunk a kérelem megfelelő szervhez történő megírásában, eljuttatásában. Tájékoztattuk továbbá az ügyfelet az emelt összegű családi pótlék igénylésének szabályairól, valamint, hogy a Be. alapján a sértett helyébe lépve milyen jogosítványokat gyakorolhat. Még mindig az érdekérvényesítés elősegítése keretében segítettünk megírni a SM. Nyugdíjbiztosítási Igazgatósághoz a méltányossági árvaellátás igénylése iránti kérelmet, valamint a későbbiekben a Nyugdíjfolyósító által megküldött nyomtatványok kitöltését segítettük. Az állami kárenyhítés támogatás címén tájékoztattuk a ügyfelet, hogy milyen kárt igazoló számlákat kell becsatolni a kérelemhez, segítettünk kitölteni a kérelmet, és felterjesztettük azt. Majd segítettünk értelmezni a döntő hatóság által írt hiánypótlást, és megírni annak teljesítését. E konkrét ügy kapcsán egy hónap alatt 5 alkalommal foglalkoztunk a személyesen megjelent ügyféllel. A döntő hatóság eljárásának eredményeképp az ügyfél 750.679,-ft egyösszegű kártérítést kapott.

Köszönöm a figyelmet! www.kih.gov.hu 7400 Kaposvár, Rákóczi tér 9-11. Tel: 82/527-764, 527-765