A PEDAGÓGIAI KUTATÁS Dr. Molnár Béla Ph.D.

1. PEDAGÓGIAI KUTATÁS CÉLJA, TÁRGYA Célja, hogy az új ismeretek feltárásával, pontosabbá tételével, elmélyítésével hozzájáruljon az oktatás- nevelés, a pedagógiai tevékenység eredményességének növeléséhez. Ezt a célt a személyiség fejlesztése során érvényesülő összefüggések, törvényszerűségek feltárásával, a neveléstudomány elméleti ismeretanyagának fejlesztésével éri el. Ezek a törvényszerűségek képzik a pedagógiai kutatás tárgyát.

2. A PEDAGÓGIAI KUTATÁS JELLEMZŐI, SAJÁTOSSÁGAI egymástól eltérő felfogások kerülnek egymással szembe komplex nehezen figyelhető meg változik, módosul nem ismételhetők meg kevésbé mérhetők

PozitivistákNaturalisták A valóság szerint objektíve létezik, független változókra darabolható. A kutatás segítségével az egységes valóság megmagyarázhatóvá válik. A valóság többféle, az emberek tudatában létezik, nem kézzelfogható. A kutató képes bizonyos távolságot tartani a kutatás tárgyától, ehhez bizonyos óvintézkedések szükségesek. A társadalomtudományokban a kutató és a kutatás tárgya hat egymásra. Nem óvintézkedésekre van szükség, hanem az interakció hasznosítására. Kontextustól független általánosításokra törekszenek. Kontextustól független igazságok nincsenek. Az ok-okozati összefüggések feltárását tekintik a legfontosabb célnak. A különböző tényezők, folyamatok kölcsönösen hatnak egymásra, formálják egymást. A kutatásoknak értékmentesnek kell lennie.Szerintük nem lehetséges az értékmentesség. Mennyiségi módszereket részesítik előnyben.A minőségi módszereket részesítik előnyben. Előre megfogalmazott elméletre van szükség.A kutatásból kell kinőnie az elméletnek. Előnyben részesítik a nem emberi eszközöket. Előnyben részesítik a holisztikus megismerésre, intuícióra képes embert. Laboratóriumi környezet.Természetes környezet. Reprezentatív mintát vizsgálnak.Egyedi eseteket vizsgálnak. A hipotézisek igazolására, bizonyítására törekszenek. A felfedezésre, feltételezések megfogalmazására, módosítására törekszenek.

PEDAGÓGIAI KUTATÁS FOLYAMATA 1. A kutatási probléma kiválasztása, meghatározása. 2. A témára vonatkozó szakirodalom áttekintése, kritikai elemzése. 3. A kutatás hipotézisének megfogalmazása. 4. A hipotézisek igazolását vagy elvetését biztosító adatok összegyűjtéséhez az érvényes és megbízható kutatási stratégiák, módszerek, eszközök kiválasztása. 5. A vizsgálni kívánt minta kiválasztása. 6. A kutatás végrehajtása. 7. Az adatok elemzése, általánosítások megfogalmazása. 8. A kutatás eredményeinek közreadása, publikálása, alkalmazása.

1. A KUTATÁSI PROBLÉMA KIVÁLASZTÁSA A probléma kiválasztására két helyzetben kerülhet sor: probléma spontán felmerülése pedagógiai kutatással hivatásszerűen foglalkozó személyek választanak A kutatási problémák kiválasztásának fő forrásai: pedagógiai gyakorlat elméleti tételek szakirodalom

2. A TÉMÁRA VONATKOZÓ SZAKIRODALOM ÁTTEKINTÉSE, ELEMZÉSE 3. A KUTATÁS HIPOTÉZISEINEK MEGFOGALMAZÁSA Hipotézis követelményei Hipotézis megfogalmazásának módjai null hipotézis alternatív irány nélküli hipotézis alternatív irányt is jelző hipotézis

4. KUTATÁSI STRATÉGIÁK, MÓDSZEREK, ESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSA Kutatási stratégiák deduktív induktív leíró, összefüggésfeltáró, kísérleti Kutatási stratégia: a kutatás alapvető iránya, amely meghatározza a módszerek, eljárások célszerű kombinációit,

Kutatási módszer : olyan megbízható és érvényes eljárás, amellyel a hipotézisek igazolásához vagy elvetéséhez szükséges adatok feltárhatók, feldolgozhatók, rendszerezhetők.

Kutatás módszerei: Feltáró módszerek: dokumentumelemzés, megfigyelés, szóbeli v. írásbeli kikérdezés, szociometriai módszer, tudásmérés, pszichológiai vizsgáló eljárások Feldolgozó módszerek: statisztikai módszerek, minőségi elemzés, metapedagógiai eljárások

Érvényesség (validitás): a módszer és eszköz mennyire méri azt a fogalmat, amit mérni kívánunk. Megbízhatóság (reliability): egy módszernek, eszköznek azt a tulajdonságát fejezi ki, hogy segítségével – ha ismételten ugyanazt a jelenséget mérjük – ugyanazt az eredményt kapjuk.

Adatgyűjtési technika, eszköz A módszerek gyakorlati megvalósításához adatgyűjtési technikákra, eszközökre van szükség: -tervszerű megfigyelés: pl. interjúterv -szóbeli kikérdezés: pl. kérdőív -írásbeli kikérdezés: pl. attitűdskála Az egyes módszerek keretében az adatok összegyűjtését elősegítő kipróbált, megbízható, többnyire írásos segédeszközök (pl. megfigyelési szempontsorok, interjú szempontsorok, kérdőívek, tesztek, attitűdskálák).

5. A VIZSGÁLNI KÍVÁNT MINTA KIVÁLASZTÁSA Minta nagyságát meghatározó szempontok: eredmények fontossága vizsgált tényezők feltételezett erőssége populáció sajátossága elemzett változók száma kutatási módszerek sajátosságai általános gazdasági szempont Mintavételi eljárások véletlen mintavétel csoportosított véletlen rétegzett mintavétel

6. KUTATÁS VÉGREHAJTÁSA 7. AZ ADATOK ELEMZÉSE, ÁLTALÁNOSÍTÁSOK MEGFOGALMAZÁSA 8. A KUTATÁS EREDMÉNYEINEK KÖZREADÁSA, PUBLIKÁLÁSA (ALKALMAZÁSA )

A KUTATÁSOK TÍPUSAI, FAJTÁI Alapkutatás Alkalmazott kutatás Akciókutatás Tantervi vagy program értékelés

A KUTATÁS ETIKAI KÉRDÉSEI a résztvevő kockázatát, hátrányait a minimálisra csökkenteni a várható előnyök ellensúlyozzák a hátrányokat óvja biztonságát, jogait ne tulajdonítsa el más szellemi termékét ne fogalmazzon meg utólag hipotéziseket ne segítse elő az adatok félreértelmezését