Logisztikai rendszerek II. Sasvári János

7. A magasraktározási rendszerek A magasraktározási rendszerek értelmezése, a magasraktárak csoportosítása • A magasraktározási rendszerek értelmezése –állványos tárolási rendszer –elkülönített magas tárolótér –felrakógépes, vagy felrakótargoncás kiszolgálás

•Elterjedésük okai –korszerű elosztási rendszerek megvalósítása –a termelési folyamatok automatizálása – a nagy be- és kitárolási teljesítőképesség –a területkihasználásra való törekvés

•Alkotó elemeik –a tárolótér –az árugyűjtő és elosztótér –az állványok –a felrakógépek, vagy felrakótargoncák –az árugyűjtő és elosztórendszer

• Magasraktárak csoportosítása –rendeltetésük alapján teljes egységrakomány tárolására alkalmas komissiózó kombinált –tárolótér építészeti kialakítása szempontjából csarnokraktár állványtartós (önhordó) – automatizáltsági szint szerint gépesített részlegesen automatizált teljesen teljesen automatizált

• Állványtartós (önhordó) magasraktár

Magasraktárak létesítésének előnyei alkalmazási területei • Kis területen nagy tárolási kapacitás • Gyors be- és kitárolás • Viszonylag könnyen automatizálható a belső folyamat • Egyszerű a készletnyilvántartás és kezelés • Az előnyök a következő területeken érvényesülnek elsősorban

–magas szervezettségi színvonalú termelési-üzemi, vagy disztribúciós folyamatrendszert szolgál ki –a tárolandó árukészlet homogén egységrakományokba (tárolási egységbe) összefogható készletekből áll –nagy az áruforgalom –magasak a telekárak, vagy a telekhasználati díjak

A magasraktárak működése

8. A raktárak alapterülete meghatározásának elvei A jellemző árufajták készletnagyságának meghatározása ABC elemzéssel • A csoport jellemzői nagy pontossággal határozandók meg • B és C csoport jellemzői közelítőő eljárásokkal • A további vizsgálatok az A csoportra

A hasznos tárolóterület nagyságának meghatározása rakodólapos egységrakományokat tároló raktárak esetében (állvány nélküli tárolás) • A hasznos tárolóterület értelmezése • A jellemző (A kategóriájú) árufajtákból egyidejűleg tárolandó árumennyiség:

• A jellemző (A kategóriájú) árufajták tárolásához szükséges tárolóterület: -az árufajtánként tárolandó egységrakományok száma -az oszloponként egymásra helyezhető egységrakományok száma az i-edik árufajta esetében -az egységrakomány alapterülete i-edik árufajta esetében, m2 n - a jellemző árufajták száma

• A B és C kategóriájú áruk mennyiségének figyelembe vétele –egységrakományok mennyisége szerint pontos számítás – az egységrakományok mennyiségi aránya alapján való %-os területnövelés • A teljes hasznos terület az utóbbi esetben: - a teljes készlet és az A csoporthoz tartozó árufajták készletének hányadosa

A kiegészítő terület nagyságának meghatározása • A fő- és a mellékközlekedő utak területszükséglete:

• Az anyagmozgató- és tárolóeszközök tárolásához szükséges terület • Az áru átvételének, osztályozásának, kiadásának céljára kijelölendő terület – függ az árukezelés napi volumenétől – az elvégzendő műveletek mennyiségétől • Az anyagmozgató- és tárolóeszközök tárolásához szükséges terület • Az igazgatási és a szociális helyiségek területszükséglete

A teljes raktárterület és az alapméretek • A raktárterület kihasználhatósági tényezője: • A közelítő területszükséglet a kihasználási tényező és a hasznos alapterület ismeretében is számítható

• Az alapméret meghatározása – az egy- és többszintes raktárak problémája –a különböző geometriai alak problémája – az anyagmozgatási távolságok alakulása a manipulációs helységek elhelyezésével összefüggésben –a célszerű alapméret pl.: a/b=1,4…1,8

A vállalati (telephelyen belüli) anyagmozgatás feladatai A telephelyen belüli helyváltoztatás, anyagmozgatás magába foglalja: • a munkahelyek, üzemrészek, üzemek közötti - vízszintes irányú, - függőleges irányú mozgásokat;

• a mozgatáshoz kapcsolódó rakodási tevékenységeket: - az anyagmozgató, rakodó gépekre való fel- és lerakás, - az átrakás, felhalmozás, szétterítés műveleteit,

• kiszolgálást (a megmunkálandó munkadarabok feladása és levétele megmunkálás helyére/ről/, a nyersanyagok beöntése, adagolása, az az elkészült termékek ellenőrzési helyre helyezése, illetve onnan való levétele stb.),

• a javításhoz szükséges anyagokkal, alkatrészekkel való ellátását, és • a hulladék anyagok (selejt, forgács) eltávolítását.

A feladatok elvégzésére használható gépek • vonóelemes folyamatos működésű szállítógépek (pl. hevederes szállítószalagok); • vonóelem nélküli folyamatos működésű szállítógépek (pl. görgőspályák); • szakaszos működésű anyagmozgató gépek (gépi hajtású targoncák, daruk, függősínpályák);

Az anyagmozgatási folyamatok és rendszerek tervezése • a mozgatás tárgyát (anyagokat, termékeket) a mozgatás szempontjából optimális formába kell hozni (pl. egységrakomány-képzéssel, csomagolással); • meg kell határozni a mozgatás optimális útvonalát, távolságát, az időegység alatt mozgatandó anyag mennyiségét (az anyagáramlás intenzitását), az időbeli kötöttségeket;

• meg kell választani az alkalmazandó anyagmozgató gépeket, eszközöket, valamint meg kell határozni ezek szükséges mennyiségét; • meg kell határozni a szükséges dolgozói létszámot; • meg kell tervezni az anyagmozgató rendszer optimális működési rendjét.

Az anyagmozgató rendszerek tervezésének főbb lépései

Vonaldiagram

Gantt-diagram

Oszlopdiagram

Kördiagram

Műveleti sorrendek grafikonja

Hely-idő diagram

Termelési folyamatábra (példa)

Elvi anyagfolyam ábra

Helyszínrajzba rajzolt egyszerű anyagfolyamábra

Az anyagáramlás intenzitását is feltüntető folyamatábra

Sankey-diagram

Üzemek, üzemrészek, épületek elrendezésének tervezése A termelési logisztika egyik feladata a termelési részfolyamatokban érintett elemek, objektumok (üzemrészek, épületek) egymáshoz viszonyított optimális térbeli elrendezése, összerendezése. A hazai és nemzetközi szakirodalom az angol layoutkifejezést is használja e fogalom meghatározására.

-Az objektumok elrendezése befolyásolja: • az anyagmozgatási útvonalak hosszát és az anyagmozgatás időszükségletét; • a műhelyek és a raktárak területszükségletét; • a műveletek közötti várakozási időket és ezen keresztül a termelési átfutási időket; • a termék önköltségét.

A progresszív módszer főbb lépései

Termelőberendezések, munkahelyek üzemeken belüli elrendezésének tervezése A termelőberendezések térbeli elrendezését elsősorban a munkadarabok megmunkálási sorrendje befolyásolja. A termelési folyamat műhelyszerű szervezése esetében, amikor a termelőberendezéseket funkciók (pl. darabolás, marás, esztergályozás) szerint csoportosítják, az egyes munkadarabokat rendszerint hosszabb útvonalon továbbítják. A termelőberendezések műveleti sorrend szerint elrendezésekor a sorozatgyártás sok esetben nagy teljesítőképességű, specializált termelőberendezések üzembeállítását indokolja. Mindegyik gép mindig szigorúan ugyanazt a munkát végzi, és egymást követően, a műveleti sorrendnek megfelelően vannak elhelyezve.

Az üzemi belső elrendezési tervek készítését befolyásoló tényezők: • a technológiai kötöttségek; • az elrendezendő objektumok (munkahelyek, termelő berendezések stb.) területigénye; • az alkalmazandó anyagmozgató rendszer; • a kommunális (víz-, csatorna-, energia- stb.) csatlakozási lehetőségek; • a meglevő (vagy új) épület adottságai (oszloposztás, oszlopméret, ajtók, ablakok kialakítása stb.) ; • különböző hatósági (munkavédelmi, tűzvédelmi, ergonómiai, stb.) előírások, szabványok.

Az elrendezési terv készítésének fontosabb tervezési szakaszai: 1. a térbeli elrendezés alaptípusának meghatározása; 2. az elvi elrendezési terv elkészítése; 3. a végleges elrendezési terv elkészítése.

A térbeli elrendezés alaptípusai: • egyedi gépfelállítás; • vonalas (soros) gépfelállítás; • csoportos (fészekszerű) gépfelállítás és; • műhelyszerű gépfelállítás;

A háromszög módszer főbb lépései

Az anyagmozgató rendszerek alapfunkciója: A térbeli különbségek áthidalása, az anyagok, termékek helyváltoztatása meghatározott fel - és leadóhelyek (források és nyelők, kezdő- és végpontok) között, emellett azonban egyéb, pl. gyűjtési, elosztási, osztályozási funkciókat is elláthatnak.

Az anyagmozgató rendszerek főbb csoportjai: • termelési (gyártási) rendszert kiszolgáló anyagmozgató rendszerek; • raktári anyagmozgató rendszerek; • rakodóhelyi anyagmozgató (röviden rakodási) rendszerek és; • egyéb (pl. kórházi, banki, könyvtári) anyagmozgató rendszerek.

A termelési (gyártási) rendszert kiszolgáló anyagmozgató rendszerek főbb feladatai: • a termelő részlegeken (műhelyeken) belüli, munkahelyek közötti anyagmozgatás; • a munkahelyi anyagmozgatás, anyagkezelés (a munkadarab gépbe helyezése, kivétele, tájolása, rendezése, stb.). • a termelő részlegek (üzemrészek) közötti (rendszerint épületek közötti) anyagmozgatás;

A raktári anyagmozgató rendszerek funkciójuk szerint két fő csoportba sorolhatók: • az áruelőkészítő (fogadó és kiadó) téri anyagmozgató rendszerek feladata az áruk fogadásával és betárolásra való előkészítésével, illetve az áruk tárolótéren kívüli komissiózásával és kiszállításra való előkészítésével, valamint kiszállításával kapcsolatos anyagmozgatás (rakodás). • a tárolótéri anyagmozgató rendszerek feladata a tárolási egységek be és kitárolása, igény esetén a tárolótéren belüli komissiózással (árukigyűjtéssel) kapcsolatos anyagmozgatás;

A közlekedési rakodóhelyi anyagmozgató rendszereknek alkalmasnak kell lenniük: • a különböző nyomtávú vasutak csatlakozási helyein a különböző nyomtávú (normál és széles, illetve normál és keskeny nyomtávú) vasúti járművek közötti átrakásra; • a kombinált szállítás átrakóhelyein (az ún. kombiterminálokon) felmerülő rakodási feladatok (pl. nagykonténerek, csereszekrények, félpótkocsik rakodása) megoldására. • a különböző közlekedési alágazatok csatlakozási helyein a különböző közlekedési alágazatok (a vasúti, a közúti, a vízi és a légi közlekedés) szállítójárművei közötti átrakásra;

Az anyagmozgató rendszerek al, illetve részrendszerei: • az eszköz-gép alrendszer; • a szállítópálya alrendszer; • az információs és irányítási részrendszer; • az „ember alrendszer”;

Az anyagmozgató rendszerek elemei funkciójukat tekintve: • feladóelem, ha nincs a rendszerben egy további olyan elem, amely az adott elemnek anyagot ad át; • szállítóelemek, a rendszerben lévő másik két elemet anyagmozgatási funkciót kifejtve kötik össze; • leadóelemnek akkor nevezhetjük az anyagmozgató rendszer valamely elemét, ha nem található a rendszerben további olyan elem, amelyre a szóban forgó elem anyagot ad át.; • az összetett funkciójú elemek egyszerre két elem , vagy mindhárom elem szerepét is betölthetik.;

Az anyagmozgató rendszerek működési jellegük szerint: • a folyamatos működésű anyagmozgató rendszerek megszakítás nélküli, illetve ütemes anyagáramot hoznak létre a fel a fel- és leadóelemek között; • a szakaszos működésű anyagmozgató rendszerek szállítóelemei különböző méretű egységekbe összefogottan ciklikusan, megszakításokkal végzik az anyagtovábbítást a fel- és leadóhelyek között; • a kombinált (vegyes) anyagmozgató rendszerek különböző jellegű és/vagy különböző funkciójú alrendszerekből állnak;

A szakaszos működésű anyagmozgató gépek megszakításos anyagáramlást hoznak létre, munkaciklusokban működnek. A folyamatos működésű anyagmozgató gépek az anyagot mindig azonos irányban továbbítják, és akkor is működnek, amikor az anyag feladásában szünetek vannak.

Az anyagmozgató rendszerek teljesítőképessége az időegység alatt mozgatható maximális anyagmennyiséggel jellemezhető ( , , ) I - az anyagáramlás intenzitása, , Q - anyagmozgató rendszer óránkénti teljesítőképessége, ,

Az anyagmozgató rendszerek teljesítőképessége a rendszerben rendszerben levő egyes elemek teljesítőképességétől és a rendszer struktúrájától függ • A sorba kapcsolt rendszerelemekből álló rendszerek • Párhuzamosan kapcsolt rendszerelemekből álló anyagmozgató rendszerek

Folyamatos működésű anyagmozgató rendszerek teljesítőképessége: • a/ Ömlesztett anyagok mozgatásakor 1. Megszakítás nélküli anyagáramlás esetén - az anyagáram keresztmetszetének területe, - a mozgatási sebesség, - a mozgatott anyag fajlagos tömege, 2. Adagokra bontott szállítás esetén - egy adag (szállítóelem) térfogata, - az egyes szállítóelemek közötti távolság,

• b/ darabáruk mozgatásakor 1. Ha szállítógépnek összefüggő, egyenletes szállítóeleme van - a mozgatási egységek közötti átlagos távolság, 2. Ha a szállítógépnek nincs összefüggő szállítófelülete - az egy szállítóelemen elhelyezhető mozgatási egységek száma

Szakaszos működésű anyagmozgató gépek óránkénti teljesítőképessége - az egy mozgatási ciklusban mozgatott anyagmennyiség, db, egységrakomány - a mozgatási ciklusidő, - a rakományfelvétel időigénye - a rakott menet időigénye - a rakomány lehelyezési időigénye - az üres menet időigénye - a kiegészítő tevékenységek időigénye

Az anyagmozgató rendszerek tervezhető teljesítménye - a rendszer óránkénti teljesítőképessége (kapacitása), , - a rendszer várható üzemideje a vizsgált időszakban, h/vizsgált időszak - a rendszer a rendszer óránkénti teljesítőké- pességének várható átlagos kihasználása a rendelkezésre álló naptári időalap és a állásidők különbségeként számítható

Az anyagmozgató rendszerek állásidőinek összetevői

Hordozóelemes szállítógépek

Hajtott és gravitációs szállítópályák

Gépi hajtású targoncák

A szállítótargoncák főbb előnyeik: • univerzális anyagmozgató gépek; • pótkocsik vontatására is alkalmasak; • nagyobb szállítási távolságok esetében (üzemen belül), különböző útviszonyok esetében is jól alkalmazhatók; • viszonylag nagy a szállítási sebességük; főbb hátrányaik: • rakodásukhoz külső segítségre van szükség; • az akkumulátoros targoncák: - általában csak zárt térben, jó útviszonyos között használhatók; - az akkumulátort gyakran kell tölteni. • a belsőégésű motoros targoncák: - zárt térben csak korlátozott mértékben alkalmazhatók; - zajosak

Az emelőtargoncák főbb előnyeik: • a rakodáshoz külső segítséget nem igényelnek; • könnyen átépíthetők; • rugalmasan alkalmazkodnak a mindenkori anyagmozgatási feladatokhoz; • számos változatuk, árumegfogó szerkezetük sokfélesége miatt szinte minden anyagmozgatási megoldására ki lehet választani a legmegfelelőbbet. főbb hátrányaik: • a mozgásukhoz, a rakodási manipulációkhoz szükséges közlekedési út csökkenti a hasznos területek nagyságát.

A csomagolás A csomagolás alapvető feladata, hogy a termék a továbbítási folyamat keretében lehetőleg, használati értékének csökkenése nélkül, újszerű állapotban és a leggazdaságosabb módon kerüljön a gyártótól a felhasználóhoz.

A csomagolás alapelve: • a csomagolás soha nem lehet öncél; • a csomagolási ráfordításnak haszon formájában valahol meg kell térülnie.

A csomagolás feladatai: • az áruvédelem; • a kezelési, szállítási egységek észszerű kialakítása; • célszerű tárolási egység képzése; • célszerű eladási (fogyasztói) egységek kialakítása.

A csomagolás, mint az áruvédelem eszköze A csomagolás, mint kezelési, szállítási egység A csomagolás, mint tárolási egység A csomagolás, mint eladási egység A csomagolás, mint reklámhordozó A csomagolás járulékos szolgáltatásai A csomagolás szerepe az értékesítés korszerűsítésében

A csomagolási rendszereket érő igénybevételek: • halmazterhelés; • tartós rázás; • ütési, ütközési igénybevételek; • a klíma igénybevételek.

Főbb csomagolási fajták: • Fogyasztói csomagolás: A terméket a fogyasztóig kísérő (önmagában rendszerint szállításra nem alkalmas) csomagolás. Elsősorban az értékesítés és a fogyasztás területén van szerepe.

• Gyűjtőcsomagolás: A nyilvántartást, árukezelést, raktározást, szállítást megkönnyítő meghatározott mennyiségű csomagolt, vagy csomagolatlan terméket nagyobb egységbe összefogó csomagolás.

• Szállítási csomagolás: A külső hatások ellen védelmet nyújtó, illetve a termék esetleges káros hatásaival szemben a környezetet védő, továbbá az egységbe fogást, mozgatást, szállítást és tárolást megkönnyítő, általában összetett csomagolás.

A veszélyes áruk logisztikája A veszélyes áruk szállítására világszerte törvényi szabályozás van, amelyek legfontosabb része csomagolásra vonatkozik. Ennek megfelelően veszélyes árukhoz alkalmazott csomagolásokat típusvizsgálat alapján a megfelelő hatóságokkal engedélyeztetni kell.