A sürgősségi ellátás tervezete az NFT II-ben, ennek hatása a magyar kórházstruktúra és a kórházak belső szerkezetének átalakulására Dr. Pikó Károly elnök Oxyológiai-Sürgősségi, Honvéd- és Katasztrófaorvostani Szakmai Kollégium

„The future is unknowable, but the past give us hope” Mottó: „The future is unknowable, but the past give us hope” (Sir Winston Churchill)

Az előadás vázlata A magyar sürgősségi ellátás jelenlegi helyzete A sürgősségi ellátás jövőbeli víziója – fogalmak tisztázása Milyen hatással van a sürgősségi ellátás átalakulása a kórházstruktúrára? Milyen hatással van a sürgősségi ellátás átalakulása a kórházak szerkezetére? Az átalakítás előnyeinek összefoglalása

Status presens Az eklektikus magyar egészségügyi struktúrára épülő sürgősségi ellátásban a beteg esélye a megfelelő ellátásra esetleges.

A jelenlegi sürgősségi ellátás jellemzői (1) Nem egységes a prehospitális és hospitális betegellátás sem szakmailag, sem ellátási elvekben, sem pedig kommunikáció szintjén. A lakosság alapvető ismeretei hiányoznak a sürgősségi betegellátással kapcsolatosan. A sürgősségi ellátás riaszthatósága több szintű, nem egységes elvek, nem a triage szakmai és logisztikai elve mentén működik. Nem a szükségletekhez igazodik a mentőállomások, továbbá a mentőegységek eloszlása. A mentési háló független a kórházi ellátás hiányos rendszerétől.

A jelenlegi sürgősségi ellátás jellemzői (2) A betegek megfelelő ellátási helyre kerülése, vagy egyáltalán belépése a rendszerbe esetleges (lakcím lutri). Számos helyen nincsenek kialakított központi fogadóhelyek, sürgősségi osztályok az aktív betegellátást végző kórházakban. A sürgősségi eseteket ellátó helyek személyi- és tárgyi feltételei eltérő szinten vannak. A minimum feltételek betartása nem teljesül.

A jelenlegi sürgősségi ellátás jellemzői (3) Az egyes szakterületek szervezik a betegek progresszív ellátását (traumatológia, kardiológiai betegek, stroke-ban szenvedő betegek), azonban a kialakított rendszer nem harmonizált, az egyes szakmáknak eltérő nézetei vannak a sürgősségi betegellátásról. A finanszírozás nem a szakmailag indokolható helyén finanszírozza az ellátást. A sürgősségi betegellátó láncban hiányoznak a szakmai irányelvek és az ezek bázisán leírható helyi protokollok. Az ellátásban résztvevők kompetencia szintje nem jelölt, folyamatos képzésük és akkreditációjuk megoldatlan. A sürgősségi betegekkel kapcsolatos ismeretek oktatásának az orvosképzésben, diplomás ápoló, és szakdolgozói képzésben sincs átgondolt, egységes struktúrája.

A magyar sürgősségi ellátás gyökerei (1) 1887 Budapesti Önkéntes Mentőegylet 1948 Megalakul az Országos Mentőszolgálat 1972 Gábor Aurél oxyológia fogalmának megalkotása 1978 Magyar Mentésügyi Tudományos Társaság

A magyar sürgősségi ellátás gyökerei (2) 1994 Oxyológiai Tudományos Társaság 1998 SBOME 2000 MSOTKE 2000 Oxyológiai-Sürgősségi, Honvéd- és Katasztrófaorvostani Szakmai Kollégium 2000 Sürgősségi Orvostani szakvizsga 2007 Oxyológiai és Sürgősségi szakvizsga Az egyes orvosi szakterületek sürgősségi betegellátási rendszere

A sürgősségi rendszer átalakításának alaptételei (1) Csak egyetlen sürgősségi ellátási struktúra létezik Az ellátás alapját a sürgősségi orvostan adja, amely interdiszciplináris ága a medicinának Érvényesül a progresszivitás elve Konszenzuson alapuló protokollok alapján történik az ellátás

A sürgősségi rendszer átalakításának alaptételei (2) Optimalizálódnak a betegutak Egységes kommunikáció alakul ki (telemedicina) Minőségügyileg követhető az új rendszer

A sürgősségi betegellátó rendszer átalakításának céljai (1) A lakosok számára esélyegyenlőséget kell biztosítani. Betegközpontú rendszert kell kialakítani. Regionális szinten kell kooperálni a sürgősségi rendszer szereplőinek. 15 percen belül minden rászoruló beteget érjen el a mentőszolgálat.

A sürgősségi betegellátó rendszer átalakításának céljai (2) Egységes szemlélet kialakítása. Elő kell teremteni a megfelelő humánerőforrás szükségletet. Növelni kell a lakosság ismereteit sürgősségi ellátással kapcsolatban.

A prehospitális sürgősségi ellátás jellemzői Kistérségi központok Kórházzal rendelkező városok Szakrendelő Folyamatosan működő sürgősségi ellátóhely Mentők SBO Folyamatosan működő központi ügyelet Mentők „0” szint – DoktorInfo

A sürgősségi betegellátó osztályok feladatai Folyamatos oxiológiai készenlét, megfelelő tárgyi- és személyi feltételekkel. Ambulánsan rendezhető kórképek végleges ellátása Differenciáldiagnosztika akut kórképekben Intézeten belül mobil reanimációs team működtetése Akut beteg állapotstabilizálása Konzultatív lehetőség a praehospitális szak részére Bizonytalan és határesetek monitorizálása Szerep az oktatásban

SO2 típusú sürgősségi osztályok jellemzői Ellátási terület: népesség: 100 ezer fő alatt, elérhetőség: 30 percen belül, ellátott betegszám: 10 ezer vizit/év Ágyszám: minimum 8 általános ágy + 2 intenzív ágy Lehetőleg minden műszakban sürgősségi szakorvos. Feladat: Végleges ellátás után hazabocsátás Klinikai osztályokra irányítás Speciális intézménybe küldés

SO1 típusú sürgősségi osztályok jellemzői Ellátási terület: népesség: 200 ezer fő alatt, elérhetőség: 60 percen belül, ellátott betegszám: 20 ezer vizit/év Ágyszám: minimum 10 általános ágy + 4 intenzív ágy Minden műszakban sürgősségi szakorvos. Feladat: Végleges ellátás után hazabocsátás Klinikai osztályokra irányítás Továbbítás más intézménybe

Sürgősségi centrummal rendelkező kórházak jellemzői Háttérszakmák: SO1 + hemodinamika, idegsebészet, mellkas sebészet, polytrauma ellátás, PIC, érsebészet Ágyszám: minimum 15 általános ágy + 4 intenzív ágy Minden műszakban sürgősségi szakorvos. Feladat: Végleges ellátás után hazabocsátás Klinikai osztályokra irányítás Állapotstabilizálás után speciális központokba irányítás

Az SFH fogalma Olyan monoprofilú intézetben kiépített sürgősségi betegek ellátására alkalmas hely, amelyben megtalálhatók a súlyos betegek ellátásához szükséges feltételek.

A sürgősségi rendszer átalakításának hatása a kórházstruktúrára (1) Kevesebb aktív beteget ellátó kórházra van szükség Optimális ellátás vs. elérhetőség?

Javaslat az SO1 és SO2 típusú ellátóhelyek számára Magyarországon Az Oxyológiai-Sürgősségi, Honvéd- és Katasztrófaorvostani Szakmai Kollégium 2005. évi felmérése alapján Jelenleg működő sürgősségi osztályok Tervezett sürgősségi osztályok Régiók SO1 SO2 Közép-Magyarország 6 7 5 Közép-Dunántúl 1 2 3 4 Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen 19 24 36 Megjegyzések: Az SO1 típusú sürgősségi osztályok közül országosan 10 db-ot kell sürgősségi centrumként kezelni. Az SFH-k száma a végleges kórházstruktúra átalakítása után határozható meg.

A sürgősségi intézeti ellátás egyes szintjeinek szakmai háttere (1) SC SO1 SO2 Aneszteziológia F Intenzív ellátás Traumatológia: teljes körű - csak végtag Idegsebészet Kézsebészet El Mellkassebészet Általános sebészet Érsebészet Szülészet-nőgyógyászat Neurológia Urológia Belgyógyászat Kardiológia F: folyamatos El: elérhető Sz: szükséges

A sürgősségi intézeti ellátás egyes szintjeinek szakmai háttere (2) SC SO1 SO2 Gastroenterológia (endoscopia) F El Toxikológia (a fővárosban központilag szervezett) Pszichiátria Laboratórium (toxikológiai vizsgálatok is): Klinikai Mikrobiológiai Képalkotó eljárások: Röntgen CT közvetlen közelségben MRI - F: folyamatos El: elérhető Sz: szükséges

A sürgősségi intézeti ellátás egyes szintjeinek szakmai háttere (3) SC SO1 SO2 Angiographia F - UH Echocardiographia El Orr-fül-gégészet (idegentest-eltávolítás) Szemészet Pulmonológia Gyermekgyógyászat-gyermeksebészet Klinikai transzfuziológia EEG Gyógyszerész Dialízis biztosítása Coronaria interventio (elérhetőség – perc) * = helyben 2 asztal 2*/15’ 30’ 60’ F: folyamatos El: elérhető Sz: szükséges

Hogyan alakul át az aktív kórházak belső struktúrája? Hotelfunkció Készenlétesek Konzíliárusok Sürgősségi Betegellátó Osztály

Miért hasznos a sürgősségi betegellátó osztály működése a betegnek? A beteg egy ponton lép be a sürgősségi ellátó láncba Gyorsan jut egy helyen definitív diagnózishoz Egy felelős orvos irányítja a beteg sorsát első perctől kezdve Magas időfaktorú betegségek gyors ellátásával kevesebb a szövődmény

Miért hasznos a sürgősségi betegellátó osztály működése az intézetnek Fekvőbeteg osztályok munkavégzése zavartalan Az akut diagnosztikus és terápiás műszereket egy helyen kell koncentrálni A műszerek hatékonyabban vannak kihasználva (non stop működés) A betegek kezelési ideje közelít a HBCS optimum minimumához A fekvőbeteg ellátást nem igénylő betegeket kiszűri

Miért hasznos a sürgősségi betegellátó osztály működése az intézetnek A szakmák hatékonysága nő A beteg végleges ellátási helyén kerül felvételre Lehetőség az ágyszám csökkentésére Megfelelő folyamatos ellátásnál a peres ügyek száma csökken Kevesebb a szövődmény Ügyeletesek száma csökkenthető

Miért hasznos a sürgősségi betegellátó osztály működése a finanszírozónak? A HBCS minimum alatt véglegesen rendezhető olyan kórképek, amelyek a HBCS-nél olcsóbban finanszírozhatók A rövidebb ápolási idő következtében a HBCS idő szűkíthető Könnyebb kontrollálhatóság

Az új sürgősségi rendszer kialakítására lehetőség teremtődött, mivel az NFT II. egyik prioritása hazánk sürgősségi ellátásának fejlesztése.

Összefoglalás Csak akkor van értelme a magyar sürgősségi ellátás fejlesztésének, ha tisztázódnak a sürgősséggel kapcsolatos fogalmak, kialakul a racionális sürgősségi ellátás víziója, amely mind a szakma, mind a társadalom számára elfogadható lesz és minden anyagi forrás csak az elfogadott struktúra mentén használható fel.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!