Nemzeti fejlődés és versenyképesség a mai világgazdaságban

A nemzeti fejlődés fogalmának értelmezése hagyományos felfogás szerint lényege: a gazdasági növekedés minden társadalom esetében azonos szakaszokon keresz-tül valósul meg a nemzetközi gazdaság → a nemzetgazdaságok egymás-tól függetlenül fejlődtek, majd közöttük külgazdasági kap-csolatok alakultak ki

A nemzeti fejlődés fogalmának értelmezése fejlődés-gazdaságtan a gazdasági elmaradottság okaival, leküzdésének feltéte-leivel foglalkozó tudományág a II. világháború után vált ki a közgazdaságtanból a felszabaduló gyarmatok elmaradottságának leküzdésé-hez: - gazdasági növekedés - de: strukturális és intézményi változtatások is (!) → a fejlődésnek nemcsak gazdasági, hanem más jellegű aspektusai is vannak

A nemzeti fejlődés fogalmának értelmezése (pl.: társadalmi, emberi, politikai, intézményi, kulturális tech- nikai és egyéb, természeti feltételek) eleinte: a fejlődés csak a fejlődő országokra vonatkozik fejlett országok: folyamatos mennyiségi növekedés 60-70-es évek: a fejlett országok egyensúlyi problémái → a fejlődés a fejlett gazdaságokra is értelmezhető

A nemzeti fejlődés meghatározó tényezői illetve feltételei A nemzeti fejlődésben külső és belső tényezők is szerepet játszanak: az adott nemzetgazdaság belső integráltsága - a gazdasági szereplőket összekötő input-output kap-csolatok fejlődése - a társadalmi kohézió erősödése a világgazdaságban kialakult kölcsönös, nem szim-metrikus függőségek

A fejlődés illetve a fejlettségi szint mérésének módszerei gazdasági mutatók pl.: az 1 főre jutó hazai vagy nemzeti termék (GDP vagy GNP), illetve az 1 főre jutó nemzeti jövedelem strukturális és dinamikus mutatók pl.: a különféle gazdasági ágazatok hozzájárulása a GDP-hez, ill. a gazdasági növekedés üteme (GDP ill. 1 főre eső GDP)

A fejlődés illetve a fejlettségi szint mérésének módszerei szociális, közegészségügyi, táplálkozási valamint kulturális mutatószámok pl.: a társadalmon belüli jövedelemeloszlás egyenlőtlen-sége (Gini-koefficiens), halálozási és születési ráta, az analfabéták illetve az írni-olvasni tudók aránya Emberi Fejlődési Index (HDI) – ENSZ, összetett mutató - az 1 főre eső nemzeti jövedelem, az 1 főre eső GNP - a születéskor várható élettartam - a felnőtt írástudó népesség aránya

Az egyes országok Emberi Fejlődési Indexe ██ 0,950 et plus ██ 0,900-0,949 ██ 0,850-0,899 ██ 0,800-0,849 ██ 0,750-0,799 ██ 0,700-0,749 ██ 0,650-0,699 ██ 0,600-0,649 ██ 0,550-0,599 ██ 0,500-0,549 ██ 0,450-0,499 ██ 0,400-0,449 ██ 0,350-0,399 ██ 0,300-0,349 ██ inférieur à 0,300 ██ indisponible

A versenyképesség értelmezése A gazdasági életben a verseny különböző szintekre vonat- kozhat: egyes termékek és szolgáltatások (ár, minőség, piac-kutató, marketing- és reklámtevékenység, értékesítési hálózat) egyes vállalatok (aggregát profitráta, piaci részesedés, tőkevagyon, új kutatási eredmények és technikák, mun-kaerő)

A versenyképesség értelmezése az egyes országok világgazdasági versenyképességé-nek elemei: - fejlődés dinamikája - külső fejlődési erőforrások bevonása - a TNC-k országba való becsalogatása - a világ, illetve a régió összexportján belüli részesedés növelése - a világgazdasági pozíció javítása a legfontosabb az emberi tényező szerepe (!) az országokon belüli régiók az integrációs szervezetek

A nemzeti versenyképesség mérőszámai Nehéz mérni, nem elég egyetlen mutatószám → több muta- tószámból álló indexek: növekedési versenyképességi index (GCI) a nemzetgazdaságok közép-és hosszútávú növekedésé-re ható tényezőket veszi figyelembe - az ország makroökonómiai stabilitása - korrupció mértéke, jogi viszonyok állapota - technológiai színvonala

A nemzeti versenyképesség mérőszámai üzleti versenyképességi index (BCI) a fenntartható termelékenységi színvonalat meghatározó mikroökonómiai feltételeket értékeli - a vállalatok stratégiájának kifinomultsága - a mikroökonómiai üzleti környezet minősége