A döntés egy cselekvési változat kiválasztása. Egyben a vég és a kezdet. Miért hozzuk a döntést, mi a cél? Filozófus: a döntési folyamat az ember boldogságkeresése. Teológus: a jó és a rossz, a helyes és a helytelen közötti választás Orvos: gyógyítás, egészség Közgazdász: profit stb.
Hogyan hasonlítsuk össze a lehetséges megoldásokat? Értékelés: - az eredmény értéke - az eredmény bekövetkezését kísérő - valószínűség.
Legjobb: ahol a várható érték a legnagyobb (az előbbi két tényező szorzatösszege). A jövő bizonytalanságának megragadása: valószínűség fogalma. Egy biztosan bekövetkező esemény valószínűsége (P) = 1 Egy eseménynek, amely biztos, hogy NEM következik be, a valószínűsége: 0
Objektív valószínűség: logikai alapra épül. Szubjektív valószínűség: vélelemre épül
A valószínűség klasszikus meghatározása „A” tulajdonsággal bír Azonos eredmény PL. egy hatos kocka, ha a 4, 3, 2, 1, eredményt tekintjük „A” esemény bekövetkezésének, akkor egy dobásnál „A” esemény valószínűsége P(4 vagy kevesebb) P = 66 % 5
A valószínűség relatív gyakoriság alapján: ha N számú kísérletben n-szer következik be „A” Pl.: a kockát 10.000-szer feldobjuk, és ebből 6650 esetben négyes vagy annál kisebb eredmény következik be, akkor: P (4 vagy kevesebb) = 6.650 = 0,665 10.000 P = 66,5%
Feltétel: viszonylag elfogadható mennyiségű és hasonló körülmények között keletkező adat.
Döntési mátrix Stratégia Következ-mények Esős időben Száraz időben Az ernyőt elviszi Nem ázik meg Nevetségesen néz ki Az ernyőt otthon hagyja Megázik Elégedett
1. Döntéshozó, aki választ. 2. Következmény, ami függ a stratégiától. 3. A következmény ami a tényállapot bekövetkezésétől is függ. A tényállapot független a döntéshozó stratégiájától.
Jövőben tényállapot valószínűsége. Meteorológiai előrejelzés Valószínűségszámítás Operációkutatás