Második téma: A nemzeti kultúrák különbségei Inkeles–Levinson, Geert Hofstede Geert Hofstede egy holland szociológus, a kultúraközi kommunikáció megalapítója.

Inkeles és Levinson elmélete (1954) A közös és alapvető kulturális problémák: 1. A tekintélyhez, hatalomhoz való viszony 2. Az egyén fogalma a.) az egyén és társadalom b.) a maszkulinitás és feminitás viszonylatában 3. Konfliktusok, bizonytalanság, agresszió kezelése 2. Az egyén fogalma Az egyén csak egy csavar vagy valaki, akinek számít a véleménye? Az egyén és a kollektíva viszonya Az egyén férfi vagy nő? 3. Konfliktusok, bizonytalanság, agresszió kezelése - Hogyan tolerálják a különböző kultúrák pl. a melegfelvonulást?  ahol sok az öngyilkosság, ott ezeket nem kezelik jól (ilyen Magyarország is)

Geert Hofstede kulturális dimenziói Kérdőíves felmérése 50 országban az IBM 116 ezer dolgozója közt. Számítógépes kiértékelés. Eredménye: 1980: Culture’s Consequences: International Differences in Work-related Issues 1991: Cultures and Organisations - Software of the Mind Hofstede bebizonyította Inkeles és Levinson elméletét A fent említett két könyv Hofstede legfontosabb munkái, amelyekben feldolgozta a kérdőíves felmérés eredményeit. A másodikban már szerepel Kína is, és ez jelentősen módosította az adatokat, az Index értékei hivatalosan 0-100 között lennének, de az új ország felvétele miatt ezeket az értékek átléphetik a százat. A vizsgálatokat az is befolyásolja, hogy a kutató melyik kultúrához tartozik.

Hofstede kulturális dimenziói 1. Kis, illetve nagy hatalmi távolság (Power Distance, PD) 2. Individualizmus, illetve kollektivizmus (I) 3. Maszkulinitás, ill. feminitás (M) 4. Gyenge, illetve erős bizonytalanságkerülés (uncertainty avoidance, UV) Ahol kicsi a hatalmi táv, ott nagyobb az egyenlőségre való hajlam; Az egyén szerepét illetően Kicsi vagy nagy. Mennyire félnek a bizonytalanságtól, kockázattól?

Az ötödik dimenzió 5. Hosszú távú, illetve rövid távú orientáció Oka: a kínaiak bevonása a felmérésbe. „Everyone is caught in the web of one’s culture” (Edward Hall, 1990): a kutató is. A kultúra milyen távra tervez  jövő- vagy jelenorientált Jövő orientált pl. aki takarékoskodik.

A négy hofstedei alapdimenzió jellemzői 1. Hatalmi távolság: a társadalom intézményeiben és szervezeteiben az alacsonyabb beosztású, kevesebb hatalommal rendelkező tagok milyen mértékben fogadják és várják el a hatalmi egyenlőtlenséget Hatalmi távolság mindenhol van Kérdés, hogy milyen formában látszódik a hatalom? (pl. Suzukival vagy Mercedessel járnak)

A kis hatalmi távolság elemzése Család: a gyerek egyenrangú fél Iskola: a tanár és diák egyenrangú fél (a tanterem berendezése) Munkahely: a hierarchia praktikus célokat szolgál, a beosztottak véleménye fontos, a főnök demokrata, a privilégiumok és státusszimbólumok visszatetszést váltanak ki. Iskola  a diákok mernek kérdezni; a padok/székek körben vannak elhelyezve, a tanár nem szószékről magyaráz.

A nagy hatalmi távolság elemzése Család: a gyerek nem egyenrangú még felnőttkorában sem. Házasságközvetítés. Iskola: a tanár abszolút tekintély, soha nem tévedhet; „guruk”: személyes bölcsesség közvetítői. A tanterem berendezése ezt sugallja. Munkahely: a hierarchia egzisztenciális egyenlőtlenséget tükröz, a főnök utasít és apaszerepet játszik, a privilégiumok elfogadottak és népszerűek. A hatalom és szolidaritás névmásai: tegezés, magázás. Család: a testvérek között is megvalósulhat A szülők segítik a gyereket, de cserébe le kell mondania az önmegvalósításról. Iskola: a tanárnak mindent kell tudnia A testi fenyítés megengedett. Munkahely: előfordul, hogy a vezetőknek külön lakórésze/-kerülete van É-Koreában pl. a csokoládé is privilégiumnak számít A főnök fizetése sokkal magasabb Az uralkodó osztály kedvenc időtöltése: golf, vadászat, régen a tenisz Egyirányú kommunikáció

Az individualista „én kultúra” Az individualista kultúrában az identitás az egyénre alapozott, mindenki elsősorban magát, illetve szűkebb családját helyezi előtérbe. Az egyén és az ingroup közötti határ erős, az ingroup és az outgroup közötti határ nem átjárhatatlan. Az is számít, hogy mennyit használják az „én” névmást. Outgroup: akik nem tartoznak a csoportba, de az in- és outgroup közötti határt át lehet lépni.

Az individualista kultúra részletezése Család: már a gyerek megtanulja az én-központú gondolkodást. Iskola: az oktatás célja, hogy megtanuljuk, hogyan kell tanulni, a diploma az egyén gazdasági értékét és önbecsülését növeli. Munkahely: a beosztott kimondja a véleményét és ezt a főnöke értékeli; a hiba, a bűn elkövetése az önbecsülés elvesztésével jár; a feladat fontosabb, mint az egyéni kapcsolatok; az előléptetés a képességektől függ. Alacsony kontextusú, az információ zöme a kódolt üzenetben van. Iskola: Az individualista kultúra nem szereti a magolást, a megértés a fontos Munkahely: Ha a főnök nem ért egyet, akkor lehet érvelni, meggyőzni Ha valaki bűnt követ el, akkor csak őt büntetik meg. A kapcsolatok, protekciók nem fontosak.

A kollektivista „mi kultúra” Az egyén identitása arra a csoportra irányul, ahova az egyén tartozik. Az egyén és az ingroup közötti határ elmosódott, viszont az ingroup és az outgroup mereven elkülönül egymástól (gádzsó, gádzsi, a német, barbár, berber szavak etimológiája; kasztok). Gyakrabban használják a „mi” névmást. A saját csoport kap egy nevet, a többiek pedig megkülönböztetés nélkül egyet.

A kollektivista kultúra részletezése Család: „mi” központú nevelés Iskola: az oktatás célja, hogy megtanuljuk, hogyan kell valamit csinálni; a diplomám célja, hogy biztosítsa a társadalmi előrehaladást a csoportom számára; a kudarc az „arc elvesztésével” jár a magam és csoportom számára: kollektív büntetés jár érte. Munkahely: családi jellegű kapcsolat, a főnök apaszerepet játszik; az emberi kapcsolatok fontosabbak, mint a feladat. Iskola: fontos a magolás A családok kölcsönt is felvesznek, csak minél jobb iskolába tudjon járni a gyerek. Néhány kultúrában az is előfordul, hogy a kisebbik gyerek öngyilkos lesz, hogy az idősebbnek több pénz jusson. A munkahelyen a pletyka fontos szerepet kap.

A maszkulin kultúra 1. A társadalmi nemi szerepek élesen elkülönülnek. Gilette: „Férfiasan tökéletes”. 2. Értékrendjében nagyon különbözik a feminin kultúrától: a pénz, az anyagi javak, a siker fontosak; „a természet meghódítása”. Azért él, hogy dolgozzon. A nő nem vehet fel férfias ruhát, az iskolában más jellegű tárgyakat tanulnak. A nők is maszkulin értékekben hisznek A munka öncélú. A szóhasználat is maszkulin: meghódít, leigáz Sokan kétségbeesnek, amikor nyugdíjasok lesznek, mert nem dolgozhatnak. Amerika maszkulin kultúra

A maszkulin kultúra részletezése Család: az apa az anyagi dolgokkal, az anya az érzelmekkel törődik, a lányok sírhatnak csak, a fiúk védjék meg magukat; a lányok nem verekszenek. Iskola: az oktatásban a legjobb diák a norma, a bukás tragédia („lúzer”), a tanárban a szakmai tudás a fontos, a két nem más tárgyakat tanul, nincs koedukáció.. Munkahely: verseny folyik; a konfliktusok megoldása küzdelemben történik, munkamánia. Iskola: Az orvos képzés tipikusan férfias, a lányok pedig pl. háztartástant tanulhatnak.

A feminin kultúra 1. A társadalomban a nemi szerepek nem különülnek el élesen. Gilette: „The best a man can have” 2. A domináns értékek a másokról való gondoskodás, a szolidaritás,a környezet és a természet védelme. Azért dolgozik, hogy jobban éljen. Nincs külön férfi-női divat (ruha, haj) A férfias sportokat (foci, baseball stb.) nők is csinálhatják. A munkaidő hossza is jellemző.

A feminin kultúra részletezése Család: az apa és anya egyformán foglalkozik az anyagi javakkal és érzelmekkel: kétkeresős családmodell; a lányok és fiúk is sírhatnak, de egyik sem verekedhet Iskola: az oktatásban az átlagos diák a norma, a bukás nem tragédia, a tanárokban a kedvesség a legfontosabb, a fiúk és lányok oktatása egyforma: koedukáció. Munkahely: a konfliktusok megoldása kompromisszumok és tárgyalások útján. Család: nem baj, ha a nő többet keres. Iskola: A diákok nem szoronganak a tanároktól Egyre vegyesebben tanulhatják a szakokat.

A bizonytalanságkerülés Azt mutatja, hogy egy kultúra tagjai milyen mértékben éreznek fenyegettetést bizonytalan, ismeretlen helyzetben, mennyire félnek a holnaptól, a kockázattól, a másságtól. Ez kifejezésre jut az írott és íratlan szabályok, vagyis a kiszámíthatóság iránti igényben.

Erősen bizonytalanságkerülő kultúrák Család: szigorú szabályok a gyerekek számára Iskola: a diákok a részletezett feladatoka szeretik, a tanár nem tévedhet, elméleti oktatás Munkahely: a megszokottól eltérő gondolkodás és viselkedés nem elfogadott, az újításokat nem kedvelik. A legfőbb motivációs tényezők a biztonság, a tisztelet, a valahova tartozás érzése. Család: pl. este 9 után nem lehet az utcán lenni.

Gyengén bizonytalanságkerülő kultúrák A bizonytalanság, a kockázat, a másság az élet természetes, elfogadott velejárója. Vállalkozó szellem. Ami eltérő a megszokottól, az különös és érdekes. Mindig van valamilyen kihívás Nem félnek az üzleti kockázattól Ilyen pl. Amerika

A gyengén bizonytalanságkerülő kultúrák részletezése Család: rugalmasabb szabályok a gyerekek számára, hogy mit lehet és mit nem. Iskola: a tanár mondhatja: „nem tudom”, nyitott tanulási helyzetek, nyílt viták, a gyakorlati oktatás előnyben Munkahely: nem kell több szabály, mint ami feltétlenül szükséges, a kemény munka csak szükség esetén; fő motivációs tényező a teljesítmény, a tisztelet, a valahova tartozás érzése.

A kulturális dimenziók indexeredményei Hofstede a kérdőíves felmérések adatait számítógépen feldolgozta, majd 1-től 100 pontig terjedő skálán osztályozta az egyes nemzeti kultúrákat. Későbbi felmérések során egyes újabb nemzeti kultúrák túllépték a 100-as értéket. A későbbi felmérések után derült ki, hogy túllépték a 100-as értéket.

Indexértékek I. PD Ind. Masc. UV USA: 40 91 62 46 Franciao. 68 71 43 86 NSZK 35 67 66 65 GBr. 35 89 66 35 Svédo. 31 71 5 29 Norvégia 31 69 8 50 Magyaro. 31 55 79 83 kicsi ≤ 50 ≤ nagy (PD) kollektív ≤ 50 ≤ individuális (Ind) feminista ≤ 50 ≤ maszkulin (Masc.) bizonytalan ≤ 50 ≤ biztos (UV)

Indexértékek II. PD Ind. Masc. UV Finno. 33 63 26 23 Olaszo. 50 76 70 86 Japán 54 46 96 92 Görögo. 60 35 57 112 Izrael 13 54 47 81 Arab orsz. 80 38 53 68 Magyaro. 31 55 79 83

Az indexértékek elemzése I. 1. A hatalmi távolság értéke északról dél felé haladva nő. 2. A fejlett ipari országok PD indexe általában alacsony (Japán és a kistigrisek kivétel). 3. Az alacsony iskolai végzettség és beosztás nagyobb hatalmi távolsággal jár együtt. 4. A magyar PD indexérték félrevezető (IKEA-eset), a valós érték nagyobb lehet. Japán  a hatalmi távok indexe magas IKEA-eset  letegezte a vásárlót  felháborodás

Az indexértékek elemzése II. 5. A szegényebb országok a kollektivizmus felé hajlanak. 6. A kollektivista kultúrákban a hatalmi távolság is magas. Kivétel: Fro., Belgium. 7. A maszkulin kultúra általában erősebben bizonytalanságkerülő 8. USA, GBr: élenjáró kapitalista országok: a bizonytalanságkerülés igen alacsony 5.  A gazdagok úgy érzik, hogy nincs szükség egymásra. 7.  pl. Japán bizonytalanságkerülő  erős, tekintélyelvű maszkulin beállítottság a bizonytalanság, a holnap ellen 8.  USA, GBr  a modern kapituláció itt született

Az indexértékek elemzése III. 9. A katolikus országok (Itália, Franciaország) általában erősen bizonytalanságkerülők, a protestánsok kevésbé (GBr., USA, Svédo.) 10. Erős UV: korreláció az öngyilkosságokkal. 11. Gyenge UV: empirikus tudományok (USA, GBr), erős UV: elméleti tudományok, főleg filozófia (Franciao, Németo.). 12. Az EU-bővítésével és az EU jellegével kapcsolatos álláspontok eltértek az UV szintje szerint. Munkavállalások engedélyezése. 9.  a vezetők megmondják a tutit 10.  Magyarország: tanyasi életforma  alkoholizmus + öngyilkosság 11.  innováció (fizikai, biológiai) 12.  ahol nagy a bizonytalanság érzés, nem szívesen látták az újakat

Hofstede vitatható állításai 1. Az adatközlők egyetlen multinacionális cég alkalmazottjai voltak, a fizikai munkások hiányoztak a felmérésből. 2. Egy nemzet területe és kultúrája nem mindig esik egybe (Svájc, Mo., USA tagállamai, Kanada stb.). 3. A dimenziók értelmezése országonként eltérő lehet: a kollektivista viselkedés mást jelent Kínában és mást Japánban. 4. A maszkulinitás / feminitás elnevezés félrevezető lehet! 4.  nem csak a kettő nem munkamegosztásáról van szó, hanem az értékekről  pl. az amerikai nő is maszkulin értékeket vall: a karrier fontos …

A GLOBE-projekt: a hofstedei modell továbbfejlesztése Global Leadership and Organisational Bahaviour Effectiveness, ’93-’02 Bizonytalanságkerülés Hatalmi távolság Társadalmi, intézményi kollektivizmus Csoport (in-group) kollektivizmus Nemi egyenlőség Asszertivitás (maszkulinitás) Jövő orientáció Humánorientáció A felmérés két szempontja: Jelenleg észlelt értékek Ahogyan lennie kellene Nemi egyenlőség  milyen az arány (férfi-nő) parlamentben, orvosok között, stb. Asszertivitás (maszkulinitás)  értékválasztás Teljesítmény orientáció  mennyire számít a teljesítmény vs. Protekció Humánorientáció  a társadalom mennyire segítőkész

A GLOBE és hazánk Hazánk a kelet-európai csoportba tartozik, mint Albánia, Grúzia, Görögország, Kazahsztán, Lengyelország, Oroszország, Szlovénia stb. Közös jellemzők: Nagy hatalmi táv Erős családi- és csoportkollektivizmus Karrierizmus és csoportorientált vezetés igénye Jövő- és teljesítményorientált kultúra vagyunk.