Vegyi anyagok EU szabályozása és a REACH Simon Gergely 2009.

Az EURO-BAROMETER 2003 felmérése szerint az Európai lakosság 93 %-a szerint a vegyi anyagoknak van hatása az egészségünkre.

A Medián 2009. júliusi felmérése szerint Hazai vélemények a mesterséges vegyi anyagok egészségügyi hatásairól (%)

A vegyi anyagok mindenhol ott vannak körülöttünk, és szinte láthatatlanul befolyásolják életünk minőségét. A laboratóriumokban milliószámra állítanak elő vegyi anyagokat, amelyek túlnyomó része ott is marad. A forgalomba került anyagok kényelmesebbé teszik mindennapjainkat, de közben felelősek egészségünk és környezetünk állapotának folyamatos romlásáért.

A vegyipar a világ harmadik legnagyobb ipari ágazata. A termelés 80 százaléka 16 országban zajlik 10 millió személyt foglalkoztat, globális áruforgalma pedig kb. 1 500 milliárd euró volt 1998-ban. Európában a vállalatok 2 százaléka állítja elő a teljes termelés 72 százalékát. Egy Európában, USA-ban vagy Japánban élő személy évente harmincszor nagyobb értékű vegyszert használ fel, mint egy indiai vagy egy afrikai. A vegyipar évente több tízezer féle, mintegy 400 millió tonnányi vegyi anyagot gyárt, ez az érték 1930-ban még évi 1 millió tonna volt. 2020-ra a globális áruforgalom megháromszorozódhat.

A probléma Az Európai Unióban és hazánkban több mint 100 ezer különböző, ember által előállított vegyi anyag van forgalomban. Szervezetünk nap mint nap több tízezer mesterséges vegyülettel érintkezik. A vegyi anyagok már bekerültek a Föld ökorendszerébe. Kevés olyan élőlény van a Földön, amely ne lenne kitéve a vegyszerek hatásainak. Számos korábban ártalmatlannak tartott anyagról derül ki allergizáló, vagy éppen rákkeltő hatása

A TÉNYEK Az Európai Bizottság által felállított Európai Kémiai Bizottság 1998-ban kijelentette, hogy a tömeges mennyiségben használt vegyi anyagok 80%-áról sosem volt kivizsgálva, hogy emberben rákkeltő-e, és okoz-e károsodást a szaporodásban vagy az utódokban. 85%-áról nincs semmiféle adat, hogy felhalmozódhatnak-e a természetben vagy a táplálkozási láncban. 70%-ról nem ismert, hogy milyen részekre bomlik le a környezetben.

Az Amerikai Környezetvédelmi Hivatal 1998-ban megállapította, hogy a tömeges mennyiségben használt vegyi anyagok 43%-áról semmilyen egészségügyi és környezeti adat nincsen A kémiai ártalmak ma már közel azonos súlyúak a baktériumokhoz kötődő egészségi károsodások jelentőségével. Az Európai Szakszervezeti Szövetség szerint a munkahelyi megbetegedések 18-30%-ért felelősek a vegyi anyagok

Vegyi anyagok a mindennapjainkban A lakásban, a környezetünkben a mesterséges vegyi anyagok gyakorlatilag minden termékben megtalálhatók, felhasználják őket például a játékokban, az elektromos cikkekben, a ruhákban, a szőnyegekben, a bútorokban és a mosóporban is.

Hazai vélemények arról, mely termékekben található vegyszerek jelenthetnek leginkább kockázatot az egészségre nyitott kérdés, említések aránya, százalék

Tűzálló adalékanyagok: PBDE-k (polibrómozott-difenil-éterek) Néhány káros, korlátozásra került / kerülő vegyi anyag a mindennapokból Tűzálló adalékanyagok: PBDE-k (polibrómozott-difenil-éterek) televízió, számítógép, ruhanemű, bútor, párna tartalmazhatja most kezdődött a korlátozásuk műszaki cikkekben, SVHC listán több PBDE Embernél hozzájárulhat rák kialakulásához Norvégia a penta-BDE-t POP-nak minmősítettné POP: Persistent Organic Pollutant: Nehezen Lebomló Szerves Szennyezőanyagok, melyek a Stockholmi Konvenció keretében lettek korlátozva (pl.: DDT)

Biszfenol-A Gyermekeknél gyakran fejlődési rendellenességet okozó biszfenol A (BpA) Kanadai tiltás után idén az USA-ból is kivonták a BpA tartalmú cumisüvegeket. Mérések csecsemők vérében a felnőtt átlagnál 10-szer magasabb BpA koncentrációt mértek. Forró folyadékok hatására 55-ször gyorsabban kijut a cumisüveg anyagából a BpA, ami már káros lehet a csecsemők fejlődésére nézve. Több mint 130 vizsgálat bizonyította, hogy a hormonhatáson túl BpA növelheti a rákkockázatot Magyarországon a mai napi a sok cumisüveg alapanyaga a polikarbonát, amiben található BpA Kezdeményezzük EU-s tiltást és kérjük a gyártókat, hogy vonják ki a BpA-t csecsemők számára készült termékekből, vagy minimum jelezzék a címkén!

Perffluoro-oktán szulfonát , PFOS Lakberendezési tárgyakban, samponokban, szőnyegtisztítókban Svédország POP-nak javasolja, mivel perzisztens, toxikus és biokkumulatív ezen túl az atmoszférában messze eljuthat a kibocsátási helytől EU-ban korlátozták Ftalátok (pl. DEHP: di-2-etilhexil ftalát) Lágyítószerek, Pl.: gyermekruhák, kábelek, PVC-termékek tartalmaznak ilyen anyagokat A férfiak szaporodási képességét csökkentik, az anyák már az anyaméhben átadják gyermekeiknek Gyerekjátékokban betiltották, most SVHC listán

Poliklórozott bifenilek (PCB) Az ipari vegyszerek, 1970-es években elektronikai cikkek gyártásánál használták. Európában betiltották, miután kiderült, hogy erősen toxikusak és bioakkumulatívak. 1920-as évektől használnták a PCB-ket, műanyag-, gumi- és festékgyártásban, és tűzálló anyagként. 1970-ben kimutatták, hogy szennyezik a környezetet és az élővilágot, rákot okoznak, gyengítik az immunrendszert, a nemzőképességet. Azóta fokozatosan betiltották a PCB-ket. Régi transzformátorokban és építőanyagokban még jelen vannak Szerbiai NATO bombázás jelentős PCB szennyezést eredményezett A PCBk ellenálló, a szervezetben felhalmozódó vegyszerek, a zsírokban raktározódnak el. Ahogy nő a koncentrációjuk aránya, úgy terjednek tovább a táplálékláncban

A kozmetikai termékek samponok, tusfürdők, krémek szinte 100 %ban mesterséges vegyi anyagok. Ftalátok: hajlakban, parfümben, körömlakban Triklozán (Triclosan): Fertőtlenítőszer. Antibiotikum-rezisztenciát okoz, azaz betegség esetén a gyógyszerek kevésbé hatékonyak. Anyatejben is megtalálható. Számos ország betiltotta és több nemzetközi áruházlánc kivona a forgalomból a riklozán tartalmú szereket. Pl.: dezodorban, fogkrémben, folyékony szappanban

A VEGYI ANYAGOK HATÁSA A KÖRNYEZETRE A természetben természetesen mindig is voltak és mindig is lesznek vegyi anyagok. Némelyikük veszélyes, de ezek többnyire a földben találhatók, ahol is az emberek számára vagy nehezen elérhetőek, vagy korlátozott hatásuk van a közvetlen környezetre. Az iparosodással a kitermelés és a szétszóródás megnőtt. Az emberiség korábban sohasem létezett szintetikus anyagokat kezdett el gyártani. Az ipari közvetlenül is kibocsát szennyező-anyagokat, amelyek a környezetbe kerülnek. A szállítás, a termékek, végül a hulladékok szintén gondokat okoznak.

Ipari balesetek Mérgező vegyi anyagok ipari balesetek következtében is kijuthatnak a környezetbe, és súlyosan károsíthatják az emberi egészséget. A legtöbb kémiai anyaggal kapcsolatos baleset figyelmetlenség következménye, de a kommunikáció hiányából eredő hibák is szerepet játszhatnak. Seveso: 1976, Milánótól 13 km-re rovarirtó szereket előállító vegyi üzemben a meghibásodott rendszer mérget bocsátott a levegőbe. A tulajdonos 7 nappal később értesítette a hatóságokat. Több mint 500 ember betegedett meg, és a szennyezett területen minden háziállat elpusztult vagy el kellett pusztítani. Bophal: Az indiai Bophalban 1984-ben a közeli növényvédő szereket gyártó vegyi anyag gyárból kiáramló mérgező anyag (metil-izocianát) több mint 2500 ember halálát okozta.

A vegyszerek már bennünk vannak Egy átlagos európai emberben körülbelül 300 mesterséges vegyi anyag található meg. A WWF 77 mesterséges vegyület nyomait kereste politikusok vérében Olyanokat, melyek hétköznapi termékekben fordulnak elő, (tv, bútorokban élelmiszerek) Átlagosan 20-30-at találtak meg a vérükben Pl.: PBDE, PCB, szerves- klór-tartalmú rovarirtók.

Azt hogy a minket körülvevő és bennünk megtalálható tömérdek vegyi anyag koktél miként hat ránk, azt a legtapasztaltabb tudósok sem merik megjósolni.

Munkahelyi megbetegedések okai, - a vegyi anyagok felelősége Forrás: tutb.etuc.org Megbetegedés Összesből % Vegyi anyagok okozta részarány % Vegyi anyagok okozta részarány, összesből % Bőr 14 88 12,3 Légzőrendszeri 36-89 5-12,5 Idegrendszeri 8 2 0,2 Daganatos 5 4-98 0,2-4,5 Összesen 41 (+izom, csont: 35%, hallás-károsodás: 13%) 18-30 Tehát az összes munkahelyi megbetegedés 18-30%-ért a vegyi anyagok a felelősek, ám a megbetegedések nagy részének eredete ismeretlen. A európai szakszervezetek ezért is támogatják az EU új vegyi anyag szabályozását a REACH-t

Vegyi anyagok hatása az élővilágra Madárvilág Becslések szerint minden évben díszmadarak százai pusztulnak el a teflon-borítású termékek által kibocsátott káros gázoktól és részecskéktől. Kajmánok A műanyag flakonokhoz és egyéb műanyag termékekhez használt biszefenol-A nemi elváltozást eredményezett egy Dél-Amerikában élő kajmán-faj egyedeiben. JEGESMEDVÉK Jegesmedvék szervezetében a fókák elfogyasztásával PCBk kerülnek. A nőstények szervezetében kevesebb vegyi anyag található, tejükkel azokat átadják a bocsoknak. A PCBk csökkentik a jegesmedvék ellenálló képességét a hagyományos kórokozókkal szemben.

Vegyi anyag a Balti-tengerben élő halak szervezetében A WWF felmérés kimutatta, hogy több halfaj, (mint például az atlanti lazac, a tőkehal, a rombuszhal) populációinak szaporodási gondjai vannak - nagy valószínűséggel a vegyi anyagok miatt. A balti-tengeri heringekből például ötvenszer több brómtartalmú égésgátló szert mutattak ki, mint az Atlanti-óceánban élőkből. Ezek az anyagok a szaporodásra is hatással vannak. A PCB és a brómtartalmú égésgátló szerek 2-5-ször nagyobb mennyiségben vannak jelen a Balti-tengernél élő ragadozó madarakban (sirályokban, rétisasokban), mint az Északi-tengernél vagy az Atlanti-óceánnál élő társaikban. Fluortartalmú vegyületeket is kimutattak itt élő delfinekben, más hal- és madárfajokban.

A Balti-tenger csak keskeny összeköttetésben áll a szomszédos Atlanti-óceánnal. A vize nem tud kicserélődni, a bekerült vegyi anyagok 25-30 évig is ott maradhatnak. A helyzetet az is rontja, hogy az alacsony vízhőmérséklet és a gyakori jégborítás nagyon lelassítja a vegyületek lebomlását. A vegyi szennyezés felboríthatja a hormon- rendszert. Ennek legismertebb következmé- nye például amikor a hím hal elnőiesedik és heréiben ikrákat termel. A Balti-tenger némely területéről származó halak szervezetében annyi vegyi anyag van, hogy nem hozhatók forgalomba az EU piacán - figyelmeztet a WWF. Néhány halfajban a dioxin mennyisége meghaladja az EU-ban megengedett határértéket. A svéd hatóságok már 1995-ben azt ajánlották a gyermekvállalás előtt álló nőknek, hogy lehetőleg ne fogyasszanak Balti-tengerből származó heringet és lazacot, mert túl nagy mennyiségben van bennük furán, dioxin és poliklórozott bifenilek.

REACH , Az EU új vegyi anyag politikája

A vegyi anyagok szabályozása A környezetvédők elérték, hogy néhány kiemelkedően veszélyes vegyi anyagot, mint például a higanyt vagy a „piszkos tizenkettő”-nek nevezett szerves anyagokat (főleg növényvédőszerek, például a DDT, vagy a dioxinok) jelentősen korlátozták világszerte. Vélemények arról, hogy a jelenlegi szabályok mennyire garantálják a hétköznapi termékekben lévő vegyi anyagok biztonságát egészségügyi és környezeti szempontból (százalék)

A Fenntartható vegyipar, vegyi anyag használat eléréséhez szükségesek: a) Fenntartható vegyi anyagok: egységes szabályozás régi és új anyagokra, információ a fogyasztási láncban egészen a fogyasztóig, a veszélyes vegyi anyagok kötelező helyettesítése biztonságos alternatívákkal. b) Fenntartható vegyi termelés: alternatív, környezetbarát technikák (pl.: szelektív katalizátorok, biotechnológia), melyek kevesebb energiával és nyersanyag felhasználásával, kevesebb szennyező kibocsátása mellett, több újrahasznosítható alapanyaggal, nagyobb hatásfokkal állítják elő ugyanazon anyagokat. c) Fenntartható termékek: nem veszélyesek, újra használhatóak, újrahasznosíthatóak.

A fenntartható vegyipar alapelvei Kevésbé veszélyes vegyi szintézisek Biztonságos vegyi termékek: veszélyes anyagok kötelező helyettesítése, biztonságosabb alternatívákkal Kerülni kell a zsír-oldható anyagokat, mert azok bioakkumulálódnak a zsírszövetekben Csökkenteni kell a reakció segédanyagok, pl. az oldószerek (pl.: rákkeltő klórozott-, aromás szénhidrogének) mennyiségét Megszüntetni a vegyiparnak a foszilis alapanyagokra való építését Valós idejű mérések a szennyezés megelőzéséért, alkalmas eszközökkel

A fenntartható vegyipar alapelvei II Az anyag életciklusa során sosem szennyezi a környezetet, károsítja az egészséget, azaz „bölcsőtől a sírig” tudjuk nyomon követni és kontrolálni Kevesebb és újrahasznosítható alapanyagok, kisebb energiafelhasználás, kisebb kibocsátások Minél több (ideális esetben az összes) hatás vizsgálata Szemléletváltás: „A megelőzési stratégia alapja az az egyszerű felismerés, mely szerint, ha egy szennyező anyag nem keletkezik, akkor az nem okozhat környezeti problémát” Mivel a társadalom igényli a fenntarthatatlan mennyiségű és hatású vegyi anyagokat, ezért a döntéshozói és ipari szemléletváltáson túl a lakosság igényeinek, elvárásainak is a fenntartható irányba kell elmozdulnia

A jelenlegi hazai és EU-s szabályozás megkülönbözteti az 1981 előtt piacra vitt “meglévő anyagokat” és az azóta bevezetett “új anyagokat”. Az utóbbiakat részletekbe menőkig vizsgálni kell egészségügyi, környezeti kockázatok szempontjából. Ilyen előírás nincs a meglévő több mint 100 ezer anyagra. A jelenlegi szabályozás kedvez a meglévő, nem vizsgált anyagok további használatának, mert ez olcsóbb és könnyebb. Emiatt az 1981 óta bevezetett anyagok száma mintegy 3 ezer.

A REACH Az Európai Unió is belátta egy új únius vegyi anyag politika szükségességét 1998 óta dolgozik a vegyianyag politika reformján. Mely a legfontosabb, egyben a legvitatottabb környe-zetvédelmi jellegű jogszabály alkotási folyamat volt. A reformot elsősorban a vegyipar támadta, a költségekre és munkahelyek elvesztésének veszélyére hivatkozva. Az Európai Unió közel tízéves vita után fogadta el 2006-ban vegyianyag-politikája reformját, a REACH-t (vegyi anyagok bejegyzése, értékelése és engedélyezése).

A REACH célja, hogy a vegyi anyagokat forgalomba kerülésük előtt egészségügyi és környezetvédelmi szempontból ellenőrizzék. REACH: szemléletváltás a vegyi anyagok kezelésével kapcsolatos teljes: a hatóságok helyett a gyártók kötelessége a vegyi anyagok biztosságosságának a garantálása. Az új jogszabály célja az emberi egészség megóvásán túl a vegyipar versenyképességének fenntartása és innovatív képességének javítása: az elavult káros anyagok helyett új, korszerűbb anyagokat fejlesszenek.

A REACH A REACH szerint a 2007-et következő 11 évben bevizsgálnák a leggyakrabban használt 10 (30) ezer anyagot és a legveszélyesebbeket korlátoznák. A rendszer három fő részből áll: a bejegyzésből, a kiértékelésből és az engedélyezésből, a korlátozási eljárás pedig kiegészíti ezt a három elemet.

A REACH A REACH szerint a 11 év alatt bevizsgálnák a leggyakrabban használt 10 (30) ezer anyagot és a legveszélyesebbeket betiltanák. Év Kivizsgálandó vegyi anyag 3 CMR (rákkeltő, mutagén, szaporodási képességeket károsító) anyagok 1000 tonna felett gyártott vegyi anyagok 6 100 és 1000 tonna között gyártott vegyi anyagok 11 1 és 100 tonna között gyártott vegyi anyagok

Bejegyzés A regisztrációs eljárás során a gyártónak kell bizonyítania, hogy terméke nem káros az egészségre, a környezetre vagyis az eddig a közszférát terhelő költséget a jövőben az iparnak kell viselnie Az évi egy tonna feletti mennyiséget kell a gyártónak / importálónak regisztráltatnia leszámítva az intermediereket (köztes termékek), a polimereket, valamint azokat a vegyi anyag csoportokat, melyekre más EU törvények vonatkoznak (pl: peszticidek, élelmiszer adalékok).

Bejegyzés II Bejegyzés során rögzíteni kell az anyag tulajdonságaira, felhasználására, és biztonságos kezelésmódjára vonatkozó információkat és a felhasználási lánc vonalán hozzáférhetővé kell tenni ezeket. Tehát mindazok, akik felhasználják a saját gyártási folyamataikban ezeket az anyagokat a rájuk vonatkozó információk birtokában, a lehető legnagyobb biztonságban használhassák, anélkül, hogy dolgozóik vagy a fogyasztók egészségét kockáztatnák esetleg a környezet károsítsák. A rendszer koordinálására létrehozzák az Európai Vegyianyag Ügynökséget, mely feladata az adatok értékelése, az engedélyek megadása és az adatok nyilvánosságra hozatala. Valószínűleg az anyagok 80%-ánál nem lesz szükség további intézkedésekre, azaz a REACH szabályozás csupán a bejegyzést követeli meg.

Értékelés A REACH rendszerben két értékelést különböztetnek meg, a bejelentési dossziék illetve az egyes vegyi anyagok értékelését. A bejelentések (dossziék) értékelése során végre kell hajtani az előírt minimális állatkísérleteket, mely adatokat meg kell osztani másokkal és ösztönözni kell az alternatív információforrások használatát. A hatóságok továbbá bármilyen anyagot értékeltethetnek, ha erre megalapozott indokuk van, s gyanítható, hogy az anyag kockázatot jelent az emberi egészségre vagy a környezetre. Az Ügynökség döntéséhez további információkat kérhet.

Engedélyezés A különösen magas kockázatot jelentő anyagokat, melyek komoly és visszafordíthatatlan hatást gyakorolnak az emberi egészségre és a környezetre, (például rákkeltők) engedélyeztetni kell. Ha a gyártó garantálja, hogy az anyag használatából fakadó kockázat megfelelően kezelhető, és ellenőrizhető akkor az anyag használatára az engedély kiadásra kerül. Ennek hiányában az új központ megvizsgálja, hogy gazdaságilag, társadalmilag indokolt-e vállalni a kockázatot, illetve hogy az áru helyettesíthető-e mással A zöldek szerint nincs „megfelelő ellenőrzés”, hisz eddig is megfelelően kellett volna ellenőrizni a vegyi anyagokat, mégsem történt ez A Bizottságnak jogában áll uniós szintű korlátozásokat is bevezetni az anyagokra, amelyek kezelése uniós szintű intézkedést igényel, azért hogy az általuk jelentett kockázat elfogadható szintre csökkenjen.

Korlátozási eljárás A korlátozási eljárás biztonsági hálóról gondoskodik azoknak a kockázatoknak a kezelésére, amelyekkel a REACH-rendszer más része nem foglalkozik megfelelően. Bármely önmagában, készítményben vagy termékben előforduló anyag az egész Közösségre kiterjedő korlátozás alá vonható. A korlátozási javaslatok feltételeket szabhatnak meg az anyag gyártására, felhasználására illetőleg forgalomba hozatalára vonatkozóan, vagy szükség esetén megtilthatják használatukat.

A REACH hiányosságai A REACH minden előnye ellenére végül megengedte a cégeknek, hogy a bizonyítottan káros vegyi anyagok is a termékekben maradhassanak, ráadásul a címkén sem kell feltüntetni Tehát nemhogy nem tűnnek el a veszélyes anyagok, a címke alapján még választási lehetőségünk sincs, hogy biztonságos, egészségünkre káros anyagokat nem tartalmazó terméket választhassunk. Cégeknek 45 napon belül tájékoztatást kell adni, ha a REACH szerinti még hiányos “különös aggodalomra okot adó anyag” listáról van anyag a termékükben Jelenleg e listán vannak pl. a szaporodási képességeket károsító PVC adalékanyag ftalát vegyületek és májat és az idegrendszert károsító brómozott égésgátló anyagok

SVHC - VESZÉLYES ANYAGOK LISTÁI A REACH definíciója szerint azok a legveszélyesebb, úgynevezett „különös aggodalomra okot adó anyagok”, melyek: Rákot okoznak (karcinogének). Károsítják a DNS-ünket (mutagének). Károsítják a szaporítószerveket vagy a magzatot (reprotoxikus). Nem bomlanak le a környezetben (perzisztensek), fölhalmozódnak a szervezetben (bioakkumulatívak), lehetséges mérgezőek (PBTk), Más módon, de ugyanannyira káros hatásúak, mint a fentiek A cél ezek helyettesítése Az International Chemical Secretariat (ChemSec) létrehozta a S.I.N. (Substitute It Now – Helyettesítsd Most) lista 1.0-t, melyen jelenleg 267 vegyület található: www.sinlist.org Az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) követelése szerint a listáján szereplő vegyületeket a dolgozók és a fogyasztók egészségének védelme érdekében mihamarabb biztonságosabb anyagokkal kell helyettesíteni. Jelenleg 306 vegyület található itt: www.etuc.org/r/830

A REACH költségei Közgazdászok számításai szerint az új rendszerrel eurók százmilliárdjait lehet az országoknak megtakarítani úgy az egészségügyben, a vegyi anyagok okozta betegségek ki nem alakulásával, mint a környezetvédelemben a kémiai szennyezések megelőzésével. Magyarországon egyedül a már betiltott azbeszt nevű rákkeltő szigetelőanyag eltávolításának költségét (a kármentesítést) 16 milliárd forintra teszik.

Peszticidek Növényvédőszerek és biocidok

Mik azok a peszticidek? Növényvédőszerek a „kártevők elleni védekezésre (kártevő emberi szempontból) és biocidok Csoportosítani lehet őket kémiai tulajdonságaik és felhasználásuk szerint. Lássuk az utóbbit: herbicidek: gyomirtó szerek fungicidek: gombaölő szerek inszekticidek: rovarirtó szerek rodenticidek: rágcsálóirtók molluszkicidok: csigairtó szerek akaricidok: atkaölő szerek nematocidok: fonalféreg ölő szerek A modern vegyipar egyik legfőbb termékei

A növényvédőszerek Növény termesztés során jelentős mennyiségben használnak különféle növényvédő szereket. Ezek nagyobbrészt elbomlanak, mire a termék a fogyasztók asztalára kerül. A peszticidek feladata a kártevők elpusztítása, tehát funkciójuknál fogva mérgek.

Milyen a „jó” peszticid? hatékony szelektív, célorientált könnyen kezelhető nem veszélyes az emberi egészségre „hasznos” állatot nem pusztít el gyorsan lebomolik (miután megtette a dolgát) nem szennyezi a környezetet gazdaságos

A növényvédőszer használat A peszticidhasználat a 60-70-es években tetőzött A rendszerváltástól az ezredfordulóig hazánkban csökkent a felhasznált szerek (tonnában kifejezett) mennyisége, 2000 óta azonban újra növekszik. Jelenleg a hazánkban megművelt terület legalább 95 százalékán végeznek vegyszeres kezelést. Gyakorlatilag minden nap fogyasztunk vegyszermaradékokat Az Európai Bizottság utolsó felmérése szerint 2006-ban minden eddiginél nagyobb arányban voltak növényvédő szerekkel szennyezettek az unióban vásárolható élelmiszerek. Az elmúlt öt évben közel húsz százalékkal emelkedett a szennyezett élelmiszerek aránya.

A növényvédőszer maradékok A hivatalos vizsgálatok szerint a hazai boltokban kapható zöldségek és gyümölcsök közel fele tartalmaz vegyszermaradékokat Kb 5% határértékek feletti mennyiségben Rendszeresen többféle hatóanyagot is ki lehetett mutatni. Egy termékben 29 különféle permetszer volt, bár mind határérték alatt. A vegyszerek együttes hatásáról kevés információ Francia vizsgálat szerint más vegyszerek jelenlétében a vinkozilin nevű szer harmincszor jobban károsította a kísérleti állatok egészségét. Itthon forgalmazott szőlőben tavaly hat-hétféle vegyszert mutattunk ki Nem lehetünk biztosak abban, hogy a határértékek garantálják az egészségünk védelmét.

A növényvédőszer maradékok A rákkeltő, az immunrendszert és a szaporodási képességet károsító anyagok már egészen kis mennyiségben is kifejthetik káros hatásukat Levegő Munkacsoport 2009 tavaszi vegyszermaradék-vizsgálataink során: 16 paprikamintából 10-ben találtunk vegyszermaradékot. Marokkóból származó paprikában a lehetséges rákkeltő dimethoate koncentrációja közel hétszerese volt a megengedettnek 17 epermintából pedig 13-ban Egy epermintában a határérték kétszeresét érte el egy permetszer mennyisége.

Mi a baj a peszticidekkel? A környezetszennyezés fogalmát a múlt század első felében egy komoly amerikai peszticid szennyezés kapcsán ismerték fel Számos peszticidről derült ki, hogy komolyan károsítja az emberi egészséget (DDT, lindán) Lassan bomlanak le, ezért szinte minden mezőgazdasági területén és minden emberben kimutathatóak Felborítják a Föld ökorendszerét, csökkentik a biodiverzitást

A peszticid használat kárai 1991-ben a világ teljes élelmiszer-termesztésének közel 40%-át pusztítják el a különféle kártevők, kb. 2,5 millió t peszticid felhasználása mellett Pimentel becslése szerint a daganatos megbetegedések majdnem 1%-áért felelősek a peszticidek az USA-ban, számítások szerint az ottani lakosság 97%-a van kitéve a peszticid-maradványokból adódó egészségügyi kockázatnak. Biodiverzitás csökkenés: A környezetbe, ökorendszerekbe kijutott növényvédőszerek pusztítanak mindenfajta élőlényt az USA-ban pl. a fácán állomány negyede pusztult el peszticidhasználat következtében, ami a közvetlen mérgezések és a fő táplálékként szolgáló rovarok számának csökkenése miatt.

MÉHEK Elsősorban a rovarírtószerek, de több növényvédőszer is rendszeresen mérgezi a virágokat beporzó, virágport mézhez gyűjtögető házi- és poszméheket. A méheknek köszönhetően számítások szerint körülbelül 10–35 milliárd dollár haszon keletkezik az USA-ban. A méhcsaládok pusztulásának 20%-ért a peszticidek a felelősek, és 15%-uk károsodik területvesztés miatt. Beporzás hiányában jelentős a terméskiesés, minőségcsökkenés

Természetes ellenségek A természetben számtalan faj szabályozza, alakítja egymás populációjának egyedszámát Ebbe a nagyon érzékeny természetes egyensúlyba avatkoznak be brutálisan a növényvédőszerek. A peszticidek gyakran pusztítják a kártevők természetes ellenségeit is. Pl. a Benomil nevű fungicid alkalmazása után több hernyófaj elszaporodhat, terméskiesést okozva. Meglepő, de ilyen esetekben általános gyakorlat további növényvédőszerek alkalmazása az előző szer hatására felszaporodott fajok elpusztítására. 1990-ben az USA-ban ennek a másodlagos peszticides kezelésnek a költsége elérte az 520 millió dollárt.

Peszticid rezisztencia 1990-ig 504 rovarról és 273 gyomfajról bizonyosodott be, hogy létezik peszticid-rezisztens változata. Indiában a maláriát terjesztő szúnyogok elleni vegyszeres védekezés következtében az 1960-as évek elejére a korábbi sok milliós évi fertőzés 41 ezerre csökkent, ám manapság a rezisztencia következtében a megbetegedések száma már 50 milliót is meghaladja évente Jelentős költségeket és munkát emészt fel elhanyagolható a növényvédőszerek engedélyeztetésére, és ellenőrzésére kialakított állami infrastruktúra fenntartása is

A fél ország szennyezett Közel 400 növényvédő szer hatóanyag van forgalomban hazánkban, ám ezeknek csak egy részére van határérték az ivóvízben. A természetes vizekre azonban nincsenek határértékek, ezt a vegyipari cégek ki is használják. Greenpeace 2002-es sajóbábonyi mérésekor, annak ellenére, hogy a Bábony patak növényvédő szerekkel erősen szennyezett volt a felelős ÉMV-t A MTA Növényvédelmi Kutatóintézetének Ökotoxikológiai Kutatócsoportja 2001-ben 121 élő- és ivóvíz minta 57,9%-ban talált növényvédő szer maradékot, köztük a leggyakrabban atrazint (mely évtizedek alatt sem bomlik le), sokszor az ivóvíz határérték több ezerszeresében.

Felszíni víz peszticid tartalom mérések 2002-ben és 2003-ban végzett független mérések alapján a vízminták 50%-ban a peszticid tartalom az ivóvíz határérték felett volt A két leggyakrabban talált peszticid az atrazin és az acetoklór volt Néha 100x, 1000x meghaladta a koncentráció az ivóvíz határértéket Peszticid kimutatható a Balatonból és a Dunából is, de a levegőből is, sőt ivóvízbázisokból is Nem csak a mezőgazdaság, hanem a vegyipar is felelős a vízszennyezésért

Lehetőségek, alternatívák, példák Csökkentés: Dániában az elmúlt években 59%-al csökkentették a peszticid felhasználást. Új program további 30%-al csökkentés 5 év alatt, ezáltal a farmerek számítások szerint 30 millió Eurót spórolhatnak Svédországban 1981-től 1985-ig 60%-kal csökkentették a peszticid felhasználást, =) 63%-kal csökkent a környezeti, 77%-kal az egészségi kockázat és lecsökkent a növényvédőszer maradványok mennyisége Adók „Szennyező fizet elv”: Dánia jelentős ökoadót vetnek ki az egészséget és környezetet egyaránt veszélyeztető anyagokra: (54% rovarirtókra, 33%-os egyéb növényvédőszerekre)

Peszticid használat szabályozása Az ’50-es évek óta csak hatósági engedéllyel lehet Magyarországon növényvédőszert forgalmazni és felhasználni. Országonként eltérő engedélyezés (Olasz-ország a betiltott atrazint exportált hazánkba) Az EU csatlakozással hazánk is átvette az uniós növényvédelmi jogszabályokat, és elvben csak az EU-val engedélyeztetett szereket használhattuk. Számos kockázatos anyagra (pl. atrazinra, többéves derogáció) 2009-ben fogadták el az unió új növényvédelmi szabályozását, a növényvédő szerek használatát szabályozó irányelvet és az engedélyezési rendeletet.

Új EU szabályozás Az új jogszabályok célja az emberi egészség és a környezet védelme, azaz hogy csökkenjen az élelmiszereinkben található vegyszer mennyisége, és eltűnjenek a káros vegyszerek a mezőgazdaságból. Az új engedélyezési rendelet gyakorlatilag tiltja a rákkeltő, gén- és reprodukciós képességeket károsító illetve hormonhatású anyagok használatát Ám ha az adott káros növényvédő szer nem váltható ki, akkor kérhetnek a tagállamok derogációt a használatára. Az új rendszerben a tagországoknak minimális beleszólása lenne az engedélyezésbe, miközben több, a nagy cégeknek kedvező módosítás lépne életbe.

Az új EU irányelv A fenntartható növényvédelmi gyakorlat kialakulása érdekében előnyben kell részesíteni a vegyszermentes megoldásokat. Jelentősen szigorák a vegyszeres növényvédelmet a köz- és lakóterületen, valamint a Natura 2000 természetvédelmi területeken, és korlátozzák a légi permetezés alkalmazását is. A jogszabályok 2011-ben lépnek életbe a tagországokban. A légi permetezés elvben tilos bár kérhető rá derogáció

Biocidok Biocidok: a károsnak tartott élő szervezetek ellen alkalmazott készítmények gyűjtőneve A klímaváltozás sajnos a szúnyogok és kullancsok terjedését és számuk növekedést eredményezi. A háztartási rovarirtó szerek viszont funkciójuknál fogva mérgek. Eddig nem volt egységes EU szabályozás a használatukra, ezért előfordulhat, hogy olyan anyagokat árusítanak otthoni rovarirtásra, melyeket az egész Európai Unióban kitiltották a növényvédelemből, azok káros egészségügyi hatásai miatt.

Szúnyogirtás Míg a növényvédő szerek használata csökken Európában, addig a biocidok alkalmazása jelentősen nő. Számítások szerint 2009-től világszerte évente 5,4 százalékkal fog nőni a biocidpiac. Eközben a biocidok jelentette egészségügyi kockázatok is folyamatosan nőnek. A legismertebb biocidként használt szer, a DDT kivonását sajnos nem követték hasonló kockázat-csökkentő intézkedések.

Uniós egységes biocid szabályozás Az Európai Bizottság 2009. júniusában bocsátotta vitára a biocidok engedélyezéséről szóló rendelet tervezetét Célja, hogy fokozottabban óvjuk az emberi egészséget és a környezete 2013-tól érvénybe lép egy pozitív lista, hogy mely biocidok használhatóak Európában, illetve lesz egy egységes új uniós szintű engedélyezési procedúra. Kritériumrendszer, hogy mely egészségre és környezetre veszélyes biocidok egyáltalán nem lesznek engedélyezhetőek - így reméljük hamarosan el fognak tűnni a legkárosabb szerek Európából. A jelenlegi szabályozás az ipar számára költséges és nehézkes, ugyanis akadozik a kölcsönös elismerés, azaz az egyik tagállamban engedélyezett szer másikban történő engedélyezése, továbbá az adatmegosztás hiánya miatt minden tesztet párhuzamosan végeznek. Ezentúl csak nagyon korlátozottan lehet ruhákat és bútorokat biocidokkal kezelni.

További információ: vegyi.blog.hu www.vegyireakcio.hu www.levego.hu/vegyianyag