A területi közigazgatás szervezetrendszerének változásai - A Jó Állam születése Dr. Csonka Ernő helyettes államtitkár Területi Közigazgatásért és Választásokért Felelős Államtitkárság 2010. november 19.

Az előadás vázlata A közigazgatás helyzete 2010 tavaszán Nemzeti Együttműködés Programja Célkitűzés Eredmények 3. A területi közigazgatás rendszere a változások előtt Történeti kitekintés /1867-1945/ Próbálkozások a hatékony szervezetrendszer kialakítására /1990-2010/ 4. A területi közigazgatás szervezetrendszerének változásai /2010/ Az integráció: út a kormányhivatalok felé A közigazgatási hivatalok A fővárosi, megyei kormányhivatalok A Kormányablakok 5. Összegzés

A közigazgatás helyzete 2010 tavaszán HELYZET: KAOTIKUS KÖZIGAZGATÁS Átláthatatlan szabályozás Túlburjánzott intézményrendszer Bürokrácia Korrupció, nepotizmus Közjó és állampolgár ellenes intézkedések MEGOLDÁS: A NEMZETI EGYÜTTMŰKÖDÉS RENDSZERE 2010 tavasza: alkotmányozó erejű felhatalmazás Forradalmi változás a közigazgatásban Ésszerűség és hatékonyság A közjó szolgálata Új társadalmi szerződés ROSSZ ÁLLAM JÓ ÁLLAM

A közigazgatás új céljai 1. Nemzeti Együttműködés Programjában megfogalmazott cél: a Jó Állam kialakítása 2. A Jó Állam jelentései Az Állam újjáépítése: Átlátható és felelős állam Kiszámítható és stabil állam A közigazgatás rangjának visszaállítása: A bürokrácia és az adminisztráció csökkentése Egyszerű és betartható szabályozás A közigazgatás és az állampolgárok közötti új együttműködés /ügyfélbarát állam/ Új magatartásformák a közigazgatásban: Szaktudás Elhivatottság Közszolgálati etika

Jól működő közigazgatás Megfelelő állam – állampolgár viszony A változás eredményei Jól működő közigazgatás Egyszerű szabályozás Átlátható intézményrendszer Jól képzett, elhivatott közszolgálat Erős kormányzat területi szinten Megfelelő állam – állampolgár viszony Állampolgár-közeli ügyintézés Rövidebb ügyintézés Átlátható, korszerű ügyintézés Adminisztrációs terhek csökkentése KORMÁNYABLAK

Történeti kitekintés /1867-1945/ Területi közigazgatás Vármegye Önkormányzat és hatóság Főispán: a kormány megbízottja Alispán: önkormányzati tisztségviselő Törvényhatósági jogú város Önkormányzat és hatóság Főispán Polgármester Városi tanács Járási hatóságok Felügyeleti és irányító hatóság Főszolgabíró: a megyei közgyűlés választottja Községek Polgármester, községi bíró Községi képviselő testület

KÖVETKEZMÉNY Próbálkozások a hatékony szervezetrendszer kialakítására 1991: Köztársasági megbízott 1997: Közigazgatási hivatal 8 megbízott regionális szinten A kormány területi szerve Gyenge koordinációs jogkör Szakigazgatási szervek betagozódása 1995: Közigazgatási hivatal 2007: Regionális államigazgatási hivatalok 20 db, fővárosi és megyei szinten Regionális szinten szervezett Nem volt szakigazgatási szerve 7 régióközpont és 13 kirendeltség KÖVETKEZMÉNY Átláthatatlan szervezet és működés Gyenge területi kormányzat és koordináció Entitás nélküli területi közigazgatás

Időtábla 2010. aug. 31.: Regionális Államigazgatási Hivatalok 2010. szept. 01.: A megyei, fővárosi közigazgatási hivatalok felállítása 2011. jan. 01.: A megyei, fővárosi kormányhivatalok felállítása 2011. jan. 01.: A Kormányablakok megnyitása 2013. jan. 01.: A járási hivatalok felállítása 2011. jan. 01 - 2013. dec. 31.: A Kormányablakok működésének kiszélesedése

Az integráció: út a kormányhivatalok felé 1. A fővárosi, megyei közigazgatási hivatalok felállítása MŰKÖDÉSI INTEGRÁCIÓ Alkotmányellenes helyzet korrekciója Erős területi kormányszerv Széles koordinációs jogkör területi szinten 2. A fővárosi, megyei kormányhivatalok felállítása SZERVEZETI INTEGRÁCIÓ Funkcionális feladatok területi szintű integrációja Szakigazgatási szervek önállósága Lehetőség a politikai vezetésre (kormánymegbízott) 3. A Kormányablakok megnyitása 4. A járási hivatalok felállítása

A fővárosi, megyei közigazgatási hivatalok 1. 2010. szept. 1-jétől ismét fővárosi, megyei szinten 2. Szabályozás: Törvény /Ötv./ Kormányrendelet Minisztériumi rendelet /jogutódlás/ Alapító okirat, SZMSZ 3. A törvényességi ellenőrzés visszaállítása 4. Működési integráció: 20 év óta a legerősebb ellenőrzés és koordináció 5. A Kormány általános hatáskörű területi szerve

A közigazgatási hivatalok szervezete vezetés közvetlenül vezetett egység szakig. szervek Koordinált szervek

A közigazgatási hivatalok irányítása 1. Vertikális: Szervezeti: KIM miniszter Szakmai: ágazati minisztérium 2. Horizontális: Szervezeti integráció: 3 szakigazgatási szerv Szociális- és gyámhivatal Állami főépítész Építésfelügyelet Működési integráció: további területi államigazgatási szervek osztott irányítás

A közigazgatási hivatalok vezetése 1. Hivatalvezető: a hivatal szervezetét vezeti A miniszterelnök nevezi ki és menti fel Egyéb munkáltatói jogokat a KIM miniszter gyakorolja Felsőfokú végzettség és legalább 5 év vezetői gyakorlat A 2010. szept. 1-jétől kinevezett hivatalvezetők nagy többségben jogi végzettségű, átlagosan 20 év közigazgatási és 15 év vezetői gyakorlattal rendelkező szakemberek 2. Főtitkár: szakmai helyettes KIM miniszter nevezi ki és menti fel Egyéb munkáltatói jogokat a hivatalvezető gyakorolja Felsőfokú szakképzettség /pl. igazgatásszervező, jogász/, 5 év szakmai gyakorlat

A közigazgatási hivatalok feladatai 1. Helyi és kisebbségi önkormányzatok törvényességi ellenőrzése 2. Államigazgatási feladatok Hatósági feladatok Egyéb államigazgatási feladatok 3. Területi államigazgatási szervek koordinációja Államigazgatási kollégium Koordinációs értekezlet 4. Területi államigazgatási szervek ellenőrzése A Ket. végrehajtásának ellenőrzése Hatósági tevékenység ellenőrzése 5. Széles körű véleményezési jog: kinevezések, szervezetalakítás, létszám, költségvetés

A fővárosi, megyei kormányhivatalok jogállása 1. A közigazgatási hivatalok bázisán jön létre (általános jogutódlás) 2. A Kormány általános hatáskörű területi szerve (a Kormány erős területi szerve, közelebb az állampolgárokhoz) 3. Székhely: Budapest, megyeszékhelyek 4. Törzshivatal és szakigazgatási szervek: egy költségvetési szerv (költségvetés a KIM fejezetben)

x

A kormányhivatalok irányítása és vezetése 1. Irányítás: KIM miniszter (funkcionális feladatellátásra a Kormány által kijelölt szerv) 2. Három szintű vezetés: Kormánymegbízott (Alkotmány módosítás, vezeti a hivatalt) Főigazgató (a hivatal szervezetét vezeti) Igazgató (a főigazgató általános helyettese) 3. Szakigazgatási szerv vezetője (szakmai függetlenség)

Munkáltatói jogok gyakorlása 1. Kormánymegbízott: miniszterelnök (kinevezés, felmentés) és KIM miniszter (egyéb munkáltatói jogok) 2. Törzshivatal dolgozói felett: kormánymegbízott 3. Szakigazgatási szervek dolgozói felett: a szakigazgatási szerv vezetője 4. A kormánymegbízott kifogásolási joggal bír

Szakigazgatási szerv jogállása 1. Korm. rendelet állapítja meg a szakigazgatási szervek körét (15 területi államigazgatási szerv) 2. Önálló feladat- és hatáskör (szervezeti egységnek is) 3. Kormányhivatal osztott irányítása: a szakmai önállóság garanciája 4. Vezetőjének kinevezése: egyetértési jog (kormánymegbízott és ágazati miniszter)

A kormányhivatalok feladat- és hatáskörei 1. A Kormány feladatainak területi végrehajtása: A Kormány területi szinten is erős szervezettel rendelkezik 2. Koordináció: minden területi államigazgatási szerv felett, fóruma az államigazgatási kollégium 3. Ellenőrzés: minden területi államigazgatási szerv felett, kivéve rendvédelmi szervek 4. Véleményezési jog: kinevezések, létszám, költségvetés, alapítás

A Kormányablak I. 1. Cél: szolgáltató, ügyfélbarát, ügyfél közeli közigazgatás 2. Várható eredmények: Javuló ügyfél-elégedettség Gyorsabb ügyintézés (Ket. átfogó módosítása) Adminisztrációs terhek csökkenése Egyszerűbb ügyindítás, tájékozódás 3. Ütemezés: 2011. január 1.: ernyőprojekt 29 helyszínen 2013-ig: bővülő ügykörök és helyszínek 4. Finanszírozás (1187/2010. (IX. 10.) Korm. határozat): 2010-2011: ÁROP, EKOP, ROP forrásokból 6,2 milliárd forint áll rendelkezésre

A Kormányablak II. 5. A projekt komponensei: Kiindulási ügykörök meghatározása Fizikai környezet kialakítása Az informatikai eszközök és alkalmazások bevezetése A kormányablakok arculatának kialakítása Tudásbázis kialakítása Az ügyfélszolgálati irodákban foglalkoztatottak képzése (kiválasztás – képzés – vizsga)

Összegzés 1. A Nemzeti Együttműködés Programjában foglalt cél: Jó Állam 2. Integrált területi közigazgatás Működési integráció: közigazgatási hivatalok Szervezeti integráció: kormányhivatalok 3. Eredmény: integrált ügyfélszolgálatok létrehozása→ Kormányablakok 4. Továbblépési lehetőségek: járások kialakítása 2013-ra Államigazgatási és önkormányzati feladat- és hatáskörök újragondolása A megyei kormányhivatalok járási hivatalainak létrehozása

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!