Közép-Európa összehasonlító társadalom- és politikatörténete A második világháború Közép-Európa összehasonlító társadalom- és politikatörténete

Három versengő gazdasági tömb a liberális demokráciák (Anglia, Franciao.) hagyományos parlamentarizmus, piacgazdaság, de csökkenő önbizalom jobboldali radikális rendszerek (Németo., Olaszo.) forradalmi: támadják az államok közötti egyenlőtlenségeket ellenforradalmi: védik a társadalmi egyenlőtlenségeket a kommunista Szovjetunió támadja a társadalmi rétegek közötti különbségeket nem világos, melyik kettő fog össze a harmadik ellen

A Harmadik Birodalom árnyékában Franciaország nem tudta betölteni a nagyhatalmi űrt A nagy gazdasági válság óriási megrázkódtatást jelentett felerősödött a kisebbség- (pl. zsidó-)ellenesség újra felerősödnek a háttérbe szorult nemzeti radikális mozgalmak átalakulnak a kormánypártok: konzervatív–radikális szövetség zsidótörvények születnek (lengyel, magyar, román esetben) teret kapnak az „őshonossági” eszmék (hungarizmus, polonizmus) jobboldali technokrata reformjavaslatok mindenütt – ezek kidolgozóinak célja az egypárti diktatúra a tömegek azonban nem a hivatalos félfasiszta rendszert, hanem a hatalmon kívüli radikálisokat támogatják! (Bulgária, Jugoszlávia: erősödő kommunisták; Magyarország és Románia: erősödő nácik; Lengyelország: sajátos nemzeti radikalizmus) Egész Kelet-Közép-Európa Németország gazdasági függésébe kerül (külkereskedelme révén kiszolgáltatott) Az Anschluss után Németo. szomszédja lett Mo. és Jug. is Területi vitáik megoldását is Németországtól remélik

A háború kezdete 1931: Japán támadása Mandzsúria ellen 1937: Japán–kínai háború 1938–39: Csehszlovákia szétzúzása, a „békés agresszió” 1939: Albánia; Memel; Danzig és a korridor; Halhin Gol 1939: Molotov–Ribbentrop paktum: a diktatúrák összefogása és Közép-Európa felosztása (titokban) Sztálin időt akart nyerni saját támadására Hitler pedig egyfrontos harcot vívhatott A háború „átterjedése” Európára: Lengyelország ötödik felosztása. Gleiwitz és Katyń, menekülők a Bug folyónál Csehszlovákia és Lengyelország bukásának tanulságai és későbbi következményei az önrendelkezési elv kapcsán A „furcsa háború” Angliával és Franciaországgal

Molotov-Ribbentrop paktum A szovjet–német megnemtámadási szerződés titkos záradékában felosztott terület északi része (1939. aug. 23., illetve a szept. 28-i módosítások)

A náci–szovjet együttműködés kora 1939–41 között 13 országot szálltak meg (Hitler 8, Sztálin 5) Német villámháborús sikerek, szovjet kudarc a finnek ellen (az akció miatt a Szovjetuniót kizárják a Népszövetségből is) Revans Franciaországon, majd német kudarc (angliai légi csata) Olasz hadba lépés 1940. május (Francia-Alpok, É-Afrika) Szovjet „békés agresszió” 1940 nyarán (Baltikum, K-Románia) 1940–41: Mussolini balul sikerült görög akciója, Hitler kénytelen megsegíteni. „Mellékesen” elesett Jugoszlávia is Hitler kidolgozza a szovjetek elleni tervét. Sztálin támadó terveket fontolgat, de a védekezésre nem készítette fel népét Jelentős náciellenes ellenállás: Franciaország, Jugoszlávia, később Lengyelország és a Szovjetunió területén.

A német „új rend” Európában 1941. június 22. Hitler támadása Sztálin ellen: Leningrád és Moszkva falaiig jutnak el az év végére, de tovább nem A nép kenyérrel és sóval fogadta a nácikat, de azok kegyet-lensége a legerősebb partizánháborút robbantotta ki Megszállt területek: több millió zsidó kerül náci uralom alá A „végső megoldás” kidolgozása és kivitelezése (1942 Wannsee) Áldozatok száma kb. 6 millió, ebből 1-1,5 millió Auschwitz A nem zsidók magatartása jelentősen eltért országonként 1941–42: létrejön az „antifasiszta” koalíció; a Nyugat és Kelet ismét összefog „Közép”-Európa ellen Sztálingrád, majd Kurszk: fordulat (szovjet létszámfölény) Dél-Olaszországban partraszállás, Mussolini bukása Az ellenállás dilemmái Kelet-Közép-Európában: harc a nácik és a kommunisták ellen egyszerre…

A szövetségesek győzelme Óriási fegyverkezési fölénybe kerül a koalíció Szövetséges együttműködés és ellentétek a teheráni konferen-cián (a második front ügye és a háború utáni Európa kérdése) Szovjet előretörés 1944 október, Moszkva: Churchill százalékos megegyezése Lengyelországról nincs megegyezés, csak javaslat Felszabadítás és/vagy megszállás Közép-Európában 1944 június 6. – D-nap, a nyugati front megnyitása Merénylet-kísérlet Hitler ellen A német városok gyilkos bombázása Jaltai konferencia: Németország, Lengyelország, szabad választások Közép-Európában – vagy jaltai paktum? Hitler berlini bunkere, házasságkötése, öngyilkossága 1945. május 8–9.: az európai háború vége

A csatlósok lehetőségei Nem szomszédos államok (Románia, Bulgária) jó geopolitikai helyzet a lakosság alig németbarát kisebb (katonai és / vagy gazdasági) hozzájárulás a náci sikerekhez zsidókérdés „nemzeti” megoldása, szabotálása viszonylag sikeres kiugrás 1944-ben Szomszédos államok (Magyaro., Szlovákia, Horváto.) Németo. túlzott közelsége németbarát érzelmű lakosság jelentéktelen katonai, de súlyos gazdasági hozzájárulás a náci sikerekhez a szabotálási kísérlet ellenére a zsidókat elhurcolják a nácik a kiugrás lényegében lehetetlen, német megszállás 1944-ig gazdasági sikerek, nincs lakossági áruhiány, alacsony az infláció – hosszú távon azonban német gyarmattá váltak volna