2. A diktatúra kiépítése. Leszámolás a politikai ellenfelekkel Csehszlovákia története 1948–1992

Az 1948-as választások és következményei A szavazás (nem választás…) máj. 30-án volt –nem indulnak önálló pártok, csak a CSKP által dominált Nemzeti Front jelöltjei; a NF lesz a hazafiság egyetlen kifejező szerve (a szlováké is) –erős kampány folyt a nyílt szavazás mellett –a fülkében szavazóktól az StB kérte el a fel nem használt szavazólapot –a Nemzeti Frontra adott voksok hivatalos eredménye: Cs. 90,4%, Szlk. 86%. Új elnök, új kormányfő –jún. 7-én lemondott Beneš (nem akarja aláírni a májusi alkotmányt) –közt. elnökké Gottwaldot, helyette min.elnökké Zápotockýt választják meg –Gottwald írja alá az új alkotmányt jún. 9-én, még ideiglenes államfőként –megtartja pártelnöki posztját a CSKP élén –beiktatása a Szt. Vitus katedrálisban, Beran prágai érsek Te deum miséjén…! A Nemzeti Front átszervezése társutas rendszerűvé –a nem komm. pártok megtörése, némelyiküket át is nevezik (ld. 1. tétel) Jún. 27.: a CSKP és SZDP „egyesülése” – CSKP néven –a szocdem párttagok zöme ellenzi ezt, alig harmaduk marad a párt tagja A kommunista rendszer első hónapjainak jellege –erőteljes cseh nacionalizmus: legitimizálja a párt uralmát, sokáig nem látszik ellentmondás a dem. hagyományok és a komm. diktatúra vonásai között –a saját hagyományokra támaszkodás és a béke az egyházzal csak átmeneti!

A szlovákok semlegesítése A Szlovák Demokrata Párt megtörése –1947 végén tartóztatták le a párt vezetőit, köztük Ján Ursíny min.elnök- helyettest, a DP korábbi elnökét (akkori alelnökét) –a vád: államellenes összeesküvés, melynek célja Szlk. elszakítása volt –1948. ápr. Ursínyt 7 évre, társait 10–18, sőt 30 évre ítélik –1948. máj. 15-én Pozsonyban újabb 25 vádlottat ítélt el a bíróság (7–10 évre), köztük a párt több vezetőjét (Ján Kempný, Miloš Bugár) –a nem kommunista cseh pártok nem tiltakoztak (szlk.-ellenes nac.-uk miatt) Szlovákia Kommunista Pártja megregulázása –ezzel együtt: a CSKP egész tagsága fegyelmének megerősítése is –júl. közepétől a tagfelvétel a CSKP-ba nem automatikus (előbb tagjelöltség) –gyorstalpaló káderkiképző tanfolyamok –1948. jún. 28. Kominform-határozat Tito ellen; ez súlyosan érinti a nemzeti út eszméjét hirdető Gottwaldot, aki a felelősséget a SzlKP-ra hárítja át –júl. végén az Elnökség dönt arról, hogy a SzlKP a CSKP területi szerve (azaz nem félig-meddig önálló párt) – „dolgozó tömegek egységes KP-t akarnak” –a szlovák kommunisták (1948 szept.-ben) azért fogadják el ezt, mert cseh (és szovjet) támogatás nélkül túl gyengék

A polgári politikai vezetők halála Szerencsétlen baleset vagy (ön)gyilkosság? Jan Masaryk –1948. márc. 10-én holtan találták a KüM épülete belső udvarán –bizonyítottan depressziós volt, egy 1968-as vizsgálat is öngyilkosságot tárt fel –semmilyen jele nem volt, hogy antikommunista lett volna –mégis sokan vélték, h. szovjet vagy csehszlk. ügynökök lökték ki az ablakon (az utolsó cseh „defenesztráció”) – apja presztízse miatt is veszélyes –bárhogy is történt, de a kommunisták kergették halálba –temetése a nemzeti egység megnyilvánulása, több tízezres esemény A Moszkvával együttműködő volt elnök: Edvard Beneš –lemondásakor (sőt, már 1945-ben is) súlyos beteg volt –1948. szept. 3-án meghalt – ez lezárt egy korszakot –bár sokat tett az ország komm. uralom alá juttatása érdekében, mégis az előző korszak reprezentánsa volt, a demokrácia bajnoka (halála előtt belátta hibáit) –díszes ravatala előtt km-es sorok: a kegyeletét több százezer fő akarta leróni –sokan éjfélig sem kerültek sorra, s a rendőrség fel akarta oszlatni a tömeget –a Vencel téren 2000 fős tüntetést vízágyúkkal oszlattak fel –a szept. 8-i temetésre a népi milícia megszállta Prágát (talán felkeléstől félve) –országszerte falfirkák jelentek meg: a kommunisták ölték meg Masarykot és Benešt… – egyéb antikommunista tüntetésekre is sor került

A civil szervezetek likvidálása Csszl.-ban 1939 előtt, de 1945 után is igen erős a civil szféra –az önszerveződő szabad polgárok, akik az államot is ellenőrzik, veszélyesek a CSKP számára, főleg, ha külföldi kapcsolataik is vannak –fejlett politikai élet (5-6 m párttag) és szakszervezeti rendszer (2 m tag) A Sokol („Sólyom”) nevű hazafias testnevelési egyesület (700e tag!) –cserkész-jellegű szervezet volt a 19. sz.-tól kezdve –vezetője a II. vh. után Antonín Hřebík (Beneš pártjának tagja) –náciellenes harca után Hřebík a komm.-kal már együttműködött –1948. jún.–júl. során meg is tarthatta országos dzsemboriját (slet) –ennek ellenére az StB megfigyelte a tagokat, a sletet, ahol „államellenes” meg- nyilvánulásokért, jelszavakért 230 főt vettek őrizetbe (1950-ig még ezreket) –arra kényszerítették, hogy más szervezetekkel egyesüljön: Csszl. Sportszöv. –nem tiltották be, sőt 1955-től a slet utódaként Spartakiádokat szerveznek Cserkészek, különféle egyletek hasonló sorsa –letartóztatások, zaklatás, kizárások, vagyonelkobzás, betiltás –koncepciós perek, benne külföldi (kém)kapcsolatok vádjával –másokat összevonnak vagy újonnan alapítanak monopol-helyzetű szerv.-eket (Čs. Újságírók Szöv.-t 1948 okt.; Čs. Írók Szöv márc.; Čs. Fiatalok Szöv.-e [SČM] ápr., úttörőszövetség stb.)

Támadás a Nemzeti Szocialista Párt ellen Tisztogatások; a párt taglétszáma 600e-ről 15e főre csökkent okt.: tv. a népi demokratikus közt. védelméről (231/1948) Prokop Drtina igazságügyminiszter esete –a kommunista puccs után az ablakon kiugorva! öngyilkosságot kísérelt meg, de túlélte, 1953-ig őrizetben volt, majd 15 évi börtönre ítélték Josef Podsedník brnoi polgármester –ki akart vándorolni, de maradt; 1948 őszén letartóztatták és márc.-ban 18 évre ítélték az államrend erőszakos megdönt.-re irányuló tev. miatt Milada Horáková és társai persorozata –az 1939 óta ellenálló nő öt évig ült a Gestapo börtöneiben –1945 után képviselő, a Csszl. Nőtanács elnöke és igazi demokrata volt –bűne az, hogy a februári puccs után lemondott mandátumáról –erőszakkal kicsikart vallomások; vád: a népi dem. elleni gyűlöletből össze- esküvés a közt. ellen, illegális szervezkedés, kémkedés az imperialistáknak –a főperben (1950. máj.–jún.) 13 fő, ebből 4 halálos ítélet (Horáková is), 4 életfogytiglani, a többiek 15–28 évet kaptak (a legtöbben régóta politizáltak, ellenállók voltak 1945-ig; köztük szocdem. és néppárti személyek is) Záviš Kalandra (frakciós kommunista); Františka Zemínová (nemz. szoc.) –az első kirakatper, amit a szovjetek készítettek elő, betanított vallomásokkal –kb. 300 mellékper kísérte, amelyben a párt 7000 tagját ítélték el

Harc a CSKP és a katolikusok között Kezdeti feltételek: remény egymás tolerálására –a kommunisták többsége is meg volt keresztelve és nagy részük misére járt –Gottwald remélte, hogy az egyház elfogadja az állami ellenőrzést –a kommunista elnök érseki beiktatása reménykeltő volt: Beran áldását adta rá –püspöki kar elismerte az új „Római Katolikus Bizottságot” (RKB) amely az egyházügyeket irányította; a szlovák püspökök is Viták az állam és az egyház között –a kormány követelte, hogy a papság tegyen hűségesküt –az egyház vonja vissza a klérus politikai szerepvállalásának megtiltását –az egyház a katol. iskolák, egyesületek és sajtó szabadságát kívánta visszaáll. –kártérítést követelt az államosítás és a földreform során elvett tulajdonaiért –püspökök 1949 márc.-ban észlelték, hogy lehallgatják őket, Beran tiltakozik, nyilvánosan bírálja az RKB-t és a klérust távolmaradásra szólítja fel A vallásszabadság elve és gyakorlata –kereszténység rivális ideológia, amely ráadásul független identitás –a vallásszab. kezdettől színlelt, a CSKP-t aggasztotta az egyház befolyása –a látszatot szolgálta a Néppárt fennmaradása, de ennek élén a kollaboráns pap Josef Plojhar állt (aki szovjet ügynök is volt és egészségügyi min.-ré is tették)

A konfliktus éleződése az egyházzal A szakadár Katolikus Akció –cél: megosztani a klérust, elválasztva az alsópapságot a püspököktől –Josef Beran azonban katolikus-ellenesnek és szakadárnak minősítette, ezért megfigyelés alá helyezték, majd házi őrizetbe (1949 jún.) –nyáron kijuttatott egy pásztorlevelet, ami a kormányt vádolta a papok üldözésével (a pásztorleveleket ezután csak Okt. Min. engedéllyel lehet felolvasni a templomokban) –támogatottság híján a szakadár akció 1951-re kudarcba fulladt Frontális támadás a klérus ellen – összetűzés a Vatikánnal –1949 nyarától a klérus csak engedélyezett gyűlésen ülhetett össze –júl.-ban betiltottak minden vallási egyesületet, közösséget (kivéve az államit) –a Vatikán kiátkozással fenyeget minden komm.-t, válaszul Prága a bejelenti: a kiközösítést végzők árulást követnek el –antiklerikális kampány: az egyház „Tiso és Hitler szövetségese”, betiltottak minden egyházi periodikát és az egyház utcai megmozdulásait –Állami Egyházügyi Hivatal jött létre, élén Alexej Čepička (Gottwald veje) A „čihošť-i csoda” (1949. dec.) –az StB által megtervezett csalás: a falusi feszület meghajolt Nyugat felé –Toufar plébánost őrizetbe vették, megkínozták (belehalt, de tagadta a Vatikán szerepét az esetben) – mégis „leleplező” film készült róla, képtelen vádak

Egyházellenes perek Az egyházi szervezet felgöngyölítése, a K- és az R-akció –1950. febr. államellenes katolikus szervezkedés „leleplezése” –kiutasítják a pápai nunciust (megszakad a diplomáciai viszony a Vatikánnal) –K-akció: 1950 ápr. 13–14-e éjjelén kb szerzetest telepítenek ki, zárnak táborba; később az R-akció az apácákra terjedt ki (összesen 6-7 ezer fő) –a szerzetes- és apácarendeket feloszlatják, vagyonukat elkobozzák –a papok zömének nem marad más lehetősége: felesküsznek az alkotmányra –a többi egyház megtörése sokkal könnyebb volt! (a görögkat. meg is szűnt) A vatikáni ügynökök pere, nov.–dec. –Stanislav Zela püspök és 8 társa súlyos börtönbüntetést kapott (vád: kémke- dés a Vatikánnak és az imp.-nak, fegyverrejtegetés, államcsíny terve) –mellékpere Szlk.-ban: Ján Vojtaššák érsek, Michal Buzalka és társaik, jan. (az egész vezetés életfogytiglant kapott; mindent bevallott, marxista szólamokban…) Egyéb perek (éveken át) –Růžena Vacková asszony, a Károly Egy. műv.tört. prof.-a (1952–67 közt ült) –Brnoban vsz. a XX. sz. legnagyobb perét bonyolították le a tollforgatók ellen, köztük Bedřich Fucík a katolikus értelmiségit 15 évre ítélték 1952-ben –Stěpán Trochta litoměřicei püspök 1954-ben 25 évet kapott stb.

A hadsereg sztálinizálása és a katonai perek Heliodor Píka tábornok, vkf.-helyettes pere –1945 előtt ellenálló volt. Hitt a SzU-val való együttműködésben, de küzdött a hadifoglyok hazahozataláért febr.-ban elbocsátották –1948 máj.: letartóztatták, a II. vh. alatti (!) briteknek való kémkedés és szabo- tázs vádjával; jún. kivégezték (valódi ok: túl sokat tudott az MGB-ről) Tisztogatások a tiszti karban (1949) –különösen fontos a megbízhatóság a koreai háború kitörése után –leváltották Ludvík Svoboda honv. min.-t is (1950 márc.); börtönbe is került –utóda Alexej Čepička, aki végrehajtja a sztálinizálást Felkészülés a háborúra –a határvonalak megerősítése már 1948-tól: őrtornyok, szögesdrót –USA-ellenes kampány, gázmaszkok szétosztása, légiriadó-gyakorlatok –a sorozott állomány politikai megszűrése: részletes kérdőív stb. alapján –Műszaki Segédzászlóaljak (PTP) = munkaszolgálat a megbízhatatlanoknak (1950-ben 83e sorozottból 5e főt utaltak ide) kemény munka, nehéz körülmények, politikai átnevelési kísérletek

A tömegterror okt. törvény a kényszermunkatáborokról (247/1948) –1949-ben kezdődik, kb. 10e fő indoklás nélküli elhurcolásával –igen nehéz munkakörülmények (pl. jáchymovi és příbrami uránbányák, ostravai szénbányák stb.) – sokan 1-2 év alatt meghaltak emiatt –1952-ig 40–50 tábor épült ki, addigra 120e rabmunkással, akiknek vagyonát is elkobozták. Köztük nők és fiatalkorúak is voltak –használták a volt náci táborokat, de újak is nyíltak Egyéb korlátozó intézkedések –kitelepítések a nagyvárosokból; társbérletbe kényszerítés (az így megszerzett lakásokat pártemberek kapták; a kitelepítés többnyire nem is osztályalapon, hanem az ingatlan értéke alapján történt, sok orvost, ügyvédet is sújtott) –osztályidegenek gyermekeinek kizárása a közép- és felsőoktatásból –bizonyos szakmák „megtisztítása” a „megbízhatatlan” elemektől –határok lezárása, vasfüggöny kiépítése Kisemberek meghurcolása – mondvacsinált vádakkal –szabotőrök, tsz-ellenes agitátorok, sztrájkolók, kulákok meghurcolása; gyakran az StB provokálta az ellenállást, hogy később lesújthasson ezekre –az államellenes ügyek vádlottainak 1950-ben 39%-a, 1952-ben fele munkás, a maradék jó része kishivatalnok és paraszt

A gazdasági és hétköznapi élet átpolitizálása Tisztogatás a munkahelyeken –a febr. puccs idején alakult „Akcióbizottságok” kb. 250e főt távolítottak el –nagyvállalati vezetők fele, a tisztek 28%-a, egyetemi hallgatók 18%-a, prof.-k A gazdasági élet további átszervezése 1948 során –újabb államosítások, ápr. és ősz: előbb az 50 főnél nagyobb, később további cégek; az év végén már csak 48e fő (3,8%) a magániparban –ezt nem a gazdasági szükségszerűség okozta, sőt: csökken a hatékonyság –újabb földreform, jún. 50 ha-ban maximálják a birtokméretet; 1949 febr.-tól (csak elvileg önkéntes) tsz-szervezés, beszolgáltatási kvóták emelése A CSKP munkás-, szociális és bérpolitikája –munkáskáderek kiemelése vezető pozíciókba, gyorstalpaló jellegű Központi Munkásiskolák és Munkás Jogi Iskolák révén –bérek nivellálása: minél képzetlenebb valaki, annál jobban nőtt a bére –a munkások reálbére 1949–53 között is nőtt! –jó ellátásukat a differenciált jegyrendszer is segítette; jan. 1-től egyes árukat újra lehetett szabadon is vásárolni, de magasabb áron –munkás- és parasztfiatalok könnyített bejutása a középfokú és felsőoktatásba (míg a „reakciós” családokat kizárják onnan) –1949 végén 2,6m CSKP-tag (a felnőtt lakosság harmada)