Nyugat-magyarországi egyetem apáczai csere jános kar a tanulásban akadályozott gyermekek szókincsének-, és szótanulási folyamatának jellegzetességei Készítette: Vincze Beáta gyógypedagógia, tanulásban akadályozottak pedagógiája szak konzulens: Verebélyi Gabriella tanársegéd Győr 2012.

Előadásvázlat A probléma bemutatása A kutatás céljai, hipotézis Szakirodalom Kutatási módszer, körülmények, minta Eredmények (pszichés sajátosságok, mennyiségi és minőségi eredmények) Összegzés Következtetés

A probléma bemutatása TANAK gyermekek mentális lexikonjának zavart kiépülése, működése Beszűkült, szegényes, nehezen bővíthető szókincs Iskolai, tanulási nehézségek, hibás szociális beilleszkedés Megfelelő fejlesztés hiányában az iskola elvégzésének nehezítettsége, lehetetlensége

A kutatás célja, hipotézis Cél: A TANAK gyermekek szókincsének és szótanulási folyamatának, nyelvi készségeinek, hibatípusainak és pszichés sajátosságainak összevetése a többségi iskolába járó, ép intellektusú gyermekekével. Hipotézis: A TANAK-os gyermekeknél megfigyelhető különféle elmaradások miatt azt feltételezem, hogy a két csoport eredményei között jelentős eltérések lesznek megfigyelhetők.

Szakirodalom Meixner - féle szókincs-, szótanulás próba kézikönyve (Kuncz Eszter) Macher Mónika (2007): Tanulásban akadályozott gyermekek aktív szókincsének vizsgálata LAPP- féle aktív szókincsteszt 94 hívókép, igék és főnevek egyaránt Használják e a gyermekek a várt szavakat 20-20 fő 7;0-7;6 év közötti gyermeket vizsgált Jelentős különbségeket az idő, a hibaszámok, a hibatípusok és a pszichés sajátosságok terén

A kutatási módszer, körülmények, minta Meixner – féle szókincs-, szótanulás vizsgálat Diszlexia kiszűrésére készült 4-18 év közötti gyermekek részére (4 korcsoport) 30db-os képsorozatok (ritkán előforduló tárgyak) Alapelve a Ranschburg-féle homogén gátlás előidézése A felmérést egy keszthelyi és egy vonyarcvashegyi intézmény 1-3. osztályos tanulóival vettem fel 16-16 gyermek, 6;11- 11; 5 éves kor, 2 képanyag Nyugodt, barátságos, kétszemélyes helyzet 10-15 perc/tanuló Instrukció, képek megnevezése, gyermek 3-szori elmondása

Eredmények (Pszichés sajátosságok) Hozzáállás: nincs különbség Motiváltság: TANAK gyermekek kevésbé Feladattartás, feladattudat: feladat fenntartásának nehézsége a TANAK gyermekeknél Koncentráció: gyakran elterelődő figyelem, nehezített koncentráció Terhelhetőség, fáradékonyság: a feladat fárasztó, megterhelő viselkedési- és magatartásbeli zavarok TANAK esetében gyakoribb a szorongó, gátolt magatartás

Eredmények (Mennyiségi mutatók) Alapja: időértékek és hibaszámok, ezek változásai (optimális eset, nem diszes és diszes gyerek, HH gyerek, súlyos és legsúlyosabb eset) 32 gyermek 96 elmondás 30 kép 2880 megnevezés Össz. hiba: 1004 db, ebből 735-öt a TANAK, 269-et az ép gyerekek ejtettek Össz. idő: 15.542 mp, ebből 35,31% az ép, 64,69% a TANAK gyerekek ideje Mindkét mutatónál nagy individuális különbségek

Eredmények (Mennyiségi mutatók az elmondásokban) TANAK átl. Ép ért. átl. 1. 216,25 mp/fő 129,38 mp/fő 2. 217,31 mp/fő 119,69 mp/fő 3. 194,81 mp/fő 93,94 mp/fő TANAK átl. Ép ért. átl. 1. 16,94 hiba/fő 8 hiba/fő 2. 15,44 hiba/fő 5,25 hiba/fő 3. 13,56 hiba/fő 3,56 hiba/fő Nagy egyéni különbségek!

Eredmények (Minőségi mutatók: Hibatípusok) Előford. az össz.hibaszámban TANAK Ép ért. 1. Megn. hiánya 41,73% 30,18% 11,55% 2. Főfog. belüli tév. képs. kívül 28,19% 20,32% 7,87% 3. Főfog. belüli tév. képs. belül 12,05% 7,57% 4,48% 4. Főfog. meghat. 4,38% 3,88% 0,5% 5. Viz. hasonlóság 4,28% 3,39% 0,9% 6. Pragmatikai h. 2,79% 1,79% 1% 7. Szótorzítás 2,69% 2,59% 0,1% 8. Hangzási has. 2,49% 2,29% 0,2% 9. Használattal def. 1,39% 1,2% 0,19% Felejtés 67 eset/TANAK 38 eset/Ép ért. Hangátvetés 1 eset/TANAK 3 eset/Ép ért.(!)

összegzés A hipotézis igaznak bizonyult Magas hibaszámok beszűkült szókincs Új szavak elsajátítása, felidézése nehézséget okoz Ranschburg –féle homogén gátlás jelensége fokozottan érvényesül Egyszerűsítő megnevezések, kisgyermekes nyelvhasználat hallási differenciáló képesség zavara, pontatlan felidézés, bizonytalan szótudás, szótalálási nehézség Pszichés sajátosságok magas időarány, stagnáló tendenciával Jelentős egyéni különbségek

Következtetés Nyelvi fejlődés zavara, nyelvi készségek hiánya Olvasás elsajátításának-, és gyakorlásának akadályozottsága, szövegértési problémák Akadályozott ismeretelsajátítás Lemaradás, különbségek fokozódása, növekedése Fontos: a nyelvi készségek fejlesztése a szókincs bővítése, a komplex képességfejlesztés

A konzulens szakmai kérdései 1. Miben látta a felmérésekhez használt eszköz esetleges hiányosságait? 2. Az órai munkákban mely területeken lehetne a legjobb eredményeket elérni a szókincsbővítés terén?

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!