Operatív menedzsment Hankó Zoltán Bp. 2010.01.09. 1.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok a GVH eljárásaiban
Advertisements

Etikai Kódex.
Magyarország Fogyasztóvédelmi Politikája Országos Konferencia Budapest, 2011.június 16. A fogyasztók oktatása Dr. Horváth György Fogyasztóvédők Országos.
PTE PMMK ÉPÍTÉSKIVITELEZÉSI ÉS MÉRNÖKI MENEDZSMENT TANSZÉK MINŐSÉGMENEDZSMENT 4. ELŐADÁS.
A társadalmi tényezők hatása a tanulásra
Humán rendszerek, közszféra
A JOGHARMONIZÁCIÓ. Az államok konszenzusa alapján elfogadott, szerződéses és szokásjogi magatartási normák összessége, amelyek a nemzetközi jogalanyok:
Miért boldogabbak az emberek az egyik országban, mint a másikban?
7. A PR (Public Relations) tevékenység (Propaganda / Nyilvánosság)
Az ÉFOÉSZ Támogatott Lakhatási Programja
2013. Szeptember 3. Szekeres Balázs Informatikai biztonsági igazgató
VI. Köztudatos vállalati magatartás A vállalatok társadalmi felelősségvállalása Szlávik János az MTA doktora tanszékvezető, egyetemi tanár Budapesti.
Lőwné Szarka Judit ellátottjogi képviselő
A VEZETÉSRŐL ÁLTALÁBAN
A munkavállalók munkavédelmi érdekképviseleti lehetőségei
Modellkorrekció a gyógyszerellátásban
Nemzetközi tárgyalási technikák
SZERVEZETFEJLESZTÉS Dr. Magura Ildikó.
Utófeszített vasbeton lemez statikai számítása Részletes számítás
A tételek eljuttatása az iskolákba
Minőségirányítás a felsőoktatásban
Etikai alapelvek az ápolásban
Ápolásetika.
Egészségpolitika.
Az ápolók etikai kódexének helye és szerepe a gyakorlatban
1. IS2PRI2 02/96 B.Könyv SIKER A KÖNYVELÉSHEZ. 2. IS2PRI2 02/96 Mi a B.Könyv KönyvelésMérlegEredményAdóAnalitikaForintDevizaKönyvelésMérlegEredményAdóAnalitikaForintDeviza.
Könyvtárvezetési stratégiák, vezetési típusok
Családi vállalkozás.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Vezetés és kommunikációs ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
A SZAKMAI VIZSGA A diaképek az NSZFI munkatársai által készítet tájékoztató anyagok felhasználásával készültek. Budapest, december 8.
Sárgarépa piaca hasonlóságelemzéssel Gazdaság- és Társadalomtudományi kar Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök I. évfolyam Fekete AlexanderKozma Richárd.
A szervezeti problémák kezelése
Egyéni döntések a szervezetben
Az Európai Unió környezetpolitikája Asszisztens hallgatók 19. tételéhez
1 Belső modellek a QIS4-ben Boziné Kristóf Katalin március 20.
szakmérnök hallgatók számára
Logikai szita Izsó Tímea 9.B.
EEM. 12. Változásmenedzselés kultúraváltás
Szervezeti viselkedés Bevezetés
Minőség menedzsment 6.előadás
Az EEM helye a menedzsmentben
2007/2008 II.: MENEDZSMENT GYAKORLATOK
Controlling feladata A controlling időbeli dimenziói: 1. Stratégiai
A stratégiai kulcsmentorok bemutatkozása IFKT mentor képzés Budapest, december 13.
GENERALI Alapkezelő Zrt. Az oroszlán erejével GENERALI Alapkezelő Zrt. Milyen új együttműködés szükséges a választható portfoliós rendszer bevezetése során.
ÉRDEKEGYEZTETÉS ÉRDEKKÉPVISELET
Miért szükséges? Önkormányzati feladatok irányításának alapköve Kinek és miért hasznos? Képviselőtestületek és bizottságai Polgármester Polgármesteri hivatal.
Csurik Magda Országos Tisztifőorvosi Hivatal
A klinikai transzfúziós tevékenység Ápolás szakmai ellenőrzése
„Az igazi kérdés nem az, mennyit javultál tegnapi önmagadhoz képest, hanem, hogy milyen jól teszed a dolgod versenytársaidhoz képest.”
Tanulói elégedettségvizsgálat ismertetése HJK
1. Melyik jármű haladhat tovább elsőként az ábrán látható forgalmi helyzetben? a) A "V" jelű villamos. b) Az "M" jelű munkagép. c) Az "R" jelű rendőrségi.
ERKÖLCS ÉS JOG …………………………………………………………….…..…4 A jog …………………………………………………..…………………5 A jogrendszer és a jogágak, jogszabályok kapcsolata …………………..6 A MAGYAR.
CSR ISMERETTÉRKÉP. Munkahely Közösség Környezetvédelem Piaci környezet Üzleti Etika Vállalatok Társadalmi Felelősségvállalása.
A vezetésről.
A közszolgáltatásokra kifejlesztett általános együttműködési modell GYÁL VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNÁL Gyál, szeptember 30.
A TÁRSADALMI JÓL- LÉT KÉRDÉSEINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA EGYES SZOLGÁLTATÓ SZEKTOROKBAN Készítette: Folmegné Czirák Julianna
EURÓPAI AUTÓSZERVIZEK MAGYARORSZÁGI EGYESÜLETE
Az ÉMGK tagvállalatainak szakképzési igényei Miskolc, június. 09. Dr. Barkóczi István – ÉMGK elnök.
Vállalkozásmenedzsment I.
FÜGGETLENSÉG Készítette: Szabó Gabriella. Nemzetközi szabályozás A Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége (IFAC) által kiadott Könyvvizsgálói Etikai Kódex.
1 SZAKKÉPZÉSI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL (SZÖM) 1 2 A SZAKKÉPZÉSI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL Komplex eszköz a teljes körű intézményi önértékeléshez, és ez által az.
Konfliktus fogalma: az értékek vagy érdekek összeütközése.
Hatalom és szervezeti politika
A Minőségellenőrzési Eljárási Szabályzat
8. óra Az Erkölcsi értékelések és Döntések gyakorlata – a szabá-lyozó, a vezető felelőssége Ii.
Egészségügyi ellátás tárgyi és humán erőforrás feltételeinek szabályozása.
A VEZETÉS FOGALMA, FUNKCIÓI
Az SZMBK Intézményi Modell
10. óra Az Erkölcsi értékelések és Döntések gyakorlata – a szabá-lyozó, a vezető felelőssége Ii.
Előadás másolata:

Operatív menedzsment Hankó Zoltán Bp. 2010.01.09. 1

A gyógyszerészi kompetenciák alakulása 2006-ig: fokozatos visszaszorulás Egyes termékkörök patikán kívülre kerülnek (pl. állatgyógyászat, tápszerek) Személyi joghoz nem kell szakgyógyszerészi végzettség (2001) Szakasszisztens is lehet a recept címzettje (2004) A gyógyszerészi diplomához „kötött” tevékenységeket gyógyszerészi diplomával „végezhető” tevékenységekké nyilvánították (2005) 2006-ban: radikális kompetencia-megvonás Lényegében minden piacképes, kizárólagos és jogszabályban elismert gyógyszerészi kompetenciát megvontak: Expediálási monopólium megszüntetése Magisztrális gyógyszerkészítés tudatos visszaszorítása Felelős vezetői státusz bizonytalan szakmai tartalommal Gyógyszertár-működtetés jogának megvonása Gyógyszertáron kívüli gyógyszerforgalmazás engedélyezése A szakgyógyszerészi címhez sem tapad speciális kompetencia 2

A kompetenciák megvonásának/elvesztésének okai és következményei Kiváltó okok Az új piaci szereplők piacra lépésének könnyítése és olcsóbbá tétele Üzemgazdasági költségek csökkentése A napi gyakorlat visszásságai Következmények Szakmai (gyógyszerbiztonság, ellátásbiztonság, szolgáltatásminőség) Társadalompolitikai (betegérdekek háttérbe szorulása) Érdekvédelmi A diploma értelme megkérdőjeleződhet A diplomához kötött szaktevékenységek bizonytalanná válhatnak A munkaerőpiacon a beosztott gyógyszerész az olcsóbb (szak)asszisztenssel versenyez A képzés/szakképzés rendje megkérdőjeleződhet 3

A személyi jog és a felelős vezetői státusz rendezése Menedzsment jogok kezdeményezése (2008-2009) Gyógyszertárat működtető gazdasági társaság a gyógyszertár [szakmai vezetését, irányítását], vezetőjét valamint a gyógyszertárban szakellátási feladatokat ellátó személyeket gyógyszerellátással kapcsolatos szakmai kérdésekben, így különösen a gyógyszerek kiadása, eltartása, a gyógyszerekkel kapcsolatos betegtájékoztatási tevékenység tekintetében nem utasíthatja. A gyógyszertárat működtető gazdasági társaság legfőbb szerve (tagok gyűlése, taggyűlés, közgyűlés)  kizárólag  a  gyógyszertár szakmai vezetését ellátó személyi jogos gyógyszerész igenlő szavazatával hozhat határozatot a gyógyszertár szakmai vezetésével, irányításával és  a közfinanszírozással  kapcsolatos szakmai kérdésekben, különös tekintettel a  gyógyszertári termékkör kialakítására, a gyógyszerek  beszerzésére, készletezésére, eltartására, kiadására, a gyógyszerekkel kapcsolatos betegtájékoztatási tevékenységre, a gyógyszertárban szakellátási feladatokat ellátó személyek foglalkoztatására, valamint a közfinanszírozási szerződések megkötésére és módosítására vonatkozóan. Az ezzel ellentétes bármely határozat, intézkedés,  megállapodás semmis. Működtetői/tulajdonosi kör korlátozás kezdeményezése (2008-2009) 4

Vázlat Fogalmak Követelmények Képességek Probléma-megoldás Információ-feldolgozás Konfliktus-menedzsment Tárgyalás Döntés, etikai aspektusok Néhány operatív feladat Bp. 2010.01.09. 5

Fogalmak tisztázása Általában Gyógyszertárak Tulajdonos Alkalmazott beosztott vezető (alsó, közép, felsőszintű) Vállalkozó Menedzser Bonyolultabb tevékenység, vállalkozás megszervezője, irányítója A szervezet kialakítását, céljai meghatározását, a célok megvalósítására irányuló tevékenységet valamint ellenőrzést végző Gyógyszertárak (Felelős) vezető mint alkalmazott mint előírásokban rögzített funkció Személyi jogos Vállalkozó (egyéni) Bp. 2010.01.09. 6

Tulajdonossal szembeni követelmények Tervezés A vállalkozás „kitalálása” Célok, vállalkozási terv meghatározása Stratégia A pénzügyek jóváhagyása Vezetés A vezetők kiválasztása és jogkörének meghatározása Vezetési struktúrák jóváhagyása Vezető (igazgató) kiválasztás, hatáskör meghatározása Vezető segítése (tanácsok) Felelősség A vezetés „kontrollja” Eszközök védelme, változásának jóváhagyása Éves, évközi jelentések kérése, jóváhagyása Törvényes működés biztosítása Források bevonása, szétosztása - A „pénz” folyamatos biztosítása Bp. 2010.01.09. 7

Menedzserrel szembeni követelmények I. Tervezés A tulajdonos segítése Segítség a célok megfogalmazásában Részvétel a közép- és hosszútávú pénzügyi és fejlesztési stratégia és az üzletpolitika kidolgozásában Szervezés Szervezeten belüli hatáskörök kialakítása A szervezet operatív irányítása Motiváció Humán erőforrás menedzsment (kiválasztás, képzés, motiválás, irányítás, allokálás) Ellenőrzés Bp. 2010.01.09. 8

Menedzserrel szembeni követelmények II. Technikai/szakmai készség Jó szakember Szaktudás Technikai készség Emberi kapcsolatokban jártasság Jó irányító Együtt dolgozás Vezetés Befolyásolás (behódolás, azonosulás, internalizálás) Motiválás Fogalmi gondolkodás képessége Intelligens Szervezet és környezet közötti összefüggések Funkciók és tevékenységek közötti kölcsönhatások Feszültség és versenyzés elviselése Bp. 2010.01.09. 9

Menedzserrel szembeni követelmények II. Fogalmi gondolkodás Emberi kapcsolatok Technikai készség Bp. 2010.01.09. 10

Menedzserrel szembeni követelmények II. Felsővezető Középvezető Alsóvezető Bp. 2010.01.09. 11

Menedzserrel szembeni követelmények II. Fogalmi gondolkodás Felsővezető Középvezető Emberi kapcsolatok Alsóvezető Technikai készség Bp. 2010.01.09. 12

És a gyógyszertárban? - A patikában 1-6 gyógyszerész, 1-10 (szak)asszisztens dolgozik - A személyi jogos gyógyszerész részt vesz a betegellátó munkában - A személyi jogos egyben (rész)tulajdonos is - A beosztott gyógyszerésznek is vannak „beosztottjai” Bp. 2010.01.09. 13

Vezetői és tulajdonosi képességek Stratégiai szint Végrehajtási szint Bp. 2010.01.09. 14

Vezetői és tulajdonosi képességek Tulajdonosi képességek Stratégiai szint Vezetői képességek Tulajdonosi képességek Végrehajtási szint Bp. 2010.01.09. 15

Vezetői és tulajdonosi képességek Tulajdonosi képességek Stratégiai szint Vezetői képességek Tulajdonosi képességek Vezetői képességek Végrehajtási szint Bp. 2010.01.09. 16

Vezetői és tulajdonosi képességek Tulajdonosi képességek Stratégiai szint Vezetői képességek Tulajdonosi képességek Alapvető képességek Vezetői képességek Végrehajtási szint Bp. 2010.01.09. 17

Vezetői és tulajdonosi képességek Tulajdonosi képességek Stratégiai szint Vezetői képességek Tulajdonosi képességek Alapvető képességek Vezetői képességek Végrehajtási szint Bp. 2010.01.09. 18

Vezetői és tulajdonosi képességek Tulajdonosi képességek Stratégiai szint Tulajdonosi képességek Célmeghatározás Ügyvitel Stratégiai tervezés Végrehajtási szint Bp. 2010.01.09. 19

Vezetői és tulajdonosi képességek Stratégiai szint Vezetői képességek Végrehajtási szint Bp. 2010.01.09. 20

Vezetői és tulajdonosi képességek Stratégiai szint Vezetői képességek Innováció Kockázatvállalás Taktikai tervezés Végrehajtási szint Bp. 2010.01.09. 21

Vezetői és tulajdonosi képességek Stratégiai szint Vezetői képességek Végrehajtási szint Bp. 2010.01.09. 22

Vezetői és tulajdonosi képességek szervezés koordinálás formális kommunikáció stabilizálás tárgyalások zavarelhárítás személyközi kommunikáció Vezetői képességek Végrehajtási szint Bp. 2010.01.09. 23

Vezetői és tulajdonosi képességek Tulajdonosi képességek Stratégiai szint Vezetői képességek Tulajdonosi képességek Alapvető képességek Vezetői képességek Végrehajtási szint Bp. 2010.01.09. 24

Vezetői és tulajdonosi képességek Tulajdonosi képességek Stratégiai szint Vezetői képességek Tulajdonosi képességek Alapvető képességek Vezetői képességek Végrehajtási szint Bp. 2010.01.09. 25

Vezetői és tulajdonosi képességek Alapvető képességek Probléma-megoldás Információ-feldolgozás Konfliktus-menedzsment Tárgyalás Döntéshozás Bp. 2010.01.09. 26

Probléma-megoldás Probléma Probléma-megoldás Probléma-megoldás módja Jelen idejű (észlelt) állapot megváltoztatását (kívánatossá tételét) célzó kielégítetlen szükséglet, ami a célállapot elérésére vagy fenntartására irányul (pl. veszteséges működés, csökkenő forgalom, felkészületlen munkatársak, ellenséges környezet, eltérő tulajdonosi célok, munkahelyi konfliktusok, előnytelen nyitva tartás) Probléma-megoldás Beavatkozás (észlelt állapot kívánatossá alakítása) Elfogadás (tudomásulvétel: a kívánatos állapot jelen idejűvé alakítása) A kettő kombinációja Probléma-megoldás módja Egyéni (pl. tanulás) Csoportos (pl. informális, formális, kreatív, döntéshozó csoport) Szervezeti (közgyűlés, taggyűlés stb.) Társadalmi (választások, a hatalmi és kulturális szempontok is érvényesülnek) Bp. 2010.01.09. 27

Probléma-megoldás Probléma-megoldás folyamata Felismerés Kényszerítő nyilvánvalóság Figyelmeztető rendszerek használata Külső forrás használata Probléma kutatás Meghatározás Analízis Szintézis Probléma-megoldás időrendje Perszonalizáció fázisa Együttműködés fázisa Intézményesítés fázisa Társadalmasítás Bp. 2010.01.09. 28

(Struccnak lenni nem jó) Járj nyitott szemmel! (Struccnak lenni nem jó) Bp. 2010.01.09. 29

Információ-feldolgozás Információ gyűjtés kockázatai Rossz módszer rossz helyen indifferens adatokat Kevés Megbízhatatlan (felületesen tájékozódunk, hamis hírek, torzított közlések, hibás adatok) Értékelés kockázatai Túlzott magabiztosság A megerősítő információt jobban szeretjük Az ellentmondó információt távol tartjuk A meggyőző érvelést hitelesebbnek tartjuk A kockázat értékelés más nyerő és vesztő helyzetben Bp. 2010.01.09. 30

(Palimadárként élni nem jó) Járj nyitott szemmel! (Stuccnak lenni nem jó) Tájékozódj alaposan! (Palimadárként élni nem jó) Bp. 2010.01.09. 31

Konfliktus menedzsment két vagy több fél közül valamelyik azt érzékeli, hogy a másik negatívan viszonyul ahhoz, ami a számára fontos Oka: Érdek- vagy értékkonfliktus Információ-hiány a másik céljáról Tökéletlen kommunikáció Típusa Személyközi, csoportközi, szervezetközi Konstruktív vagy destruktív Intenzitása: látens – félreértés – számonkérés – szóbeli támadás – fenyegetés – agresszív fizikai támadás – másik megsemmisítésére törekvés Bp. 2010.01.09. 32

Konfliktus menedzsment Konfliktus kezelés módjai Elkerülés – saját cél nem fontos, nem kooperál Ha félreértés a konfliktus forrása, drága, időt nyerhetek, kevés az esély az eredményre Alkalmazkodás – saját cél nem fontos, de kooperál Ha hibás vagyok, jó kapcsolat kell, a másik túl sokat veszítene (én meg keveset nyerek) Versengés – fontos a saját cél, a másiké nem érdekel Válsághelyzetben, amikor szükségszerű, népszerűtlen intézkedés kell Együttműködés – mindkettőnk célelérése fontos Azonos a cél de eltérő az út, fontos a kapcsolaterősítés, elkötelezettség a megoldás iránt Kompromisszum keresés – mindkét fél enged Fontos a jó kapcsolat, azonos a hatalmi helyzet, időt kell nyernem, ha más megoldás nem volt eredményes Bp. 2010.01.09. 33

Konfliktus menedzsment Elkerülő Alkal-mazkodó Versengő Együtt-működő Kompro-misszum-kereső Látens Együttm. v. kompr. Önérdek Konfront. v. Együttm. v. konfront. Kompr. Bp. 2010.01.09. 34

Konfliktus menedzsment A konfliktus-kezelés technikái Elsimítás, elkerülés Tárgyalás, kényszerítés Ütköztetés, probléma-megoldás Bp. 2010.01.09. 35

Konfliktus menedzsment A konfliktus-kezelés technikái Elsimítás, elkerülés (koalíció) Kiegyenlítettek az erőviszonyok, stabil a környezet, domináns a hatalmi kapcsolati rendszer, Fontos a harmónia (látszata), Alacsony konfliktus-szint, ritka, de robbanásszerű változás Tárgyalás, kényszerítés (kormány és ellenzék) A résztvevők ellenfelek, a konfliktus hatalmi természetű, a csoportoknak önálló részérdekeik vannak Cél az egyéni érdek maximálása, győztes/vesztes játszma, Közepesnél nagyobb konfliktus-szint, alkalmi koalíciók kötése Ütköztetés, probléma-megoldás A konfliktus nem hatalmi természetű, a konfliktust a körülmények változásából adódónak látják, egymásra utaltak, Közös probléma-megoldás, közös forrásbevonás, győztes/győztes játszma, Közepes konfliktus-szint Bp. 2010.01.09. 36

Konfliktus menedzsment Vezetői konfliktus-menedzsment Szervezeti koordinációs eszközök Szembesítési technikák Bp. 2010.01.09. 37

Konfliktus menedzsment Vezetői konfliktus-menedzsment Szervezeti koordinációs eszközök Strukturális - ha strukturális zavar az ok belenyúl a rendszerbe: vertikális koordináció, bizottság, új szervezeti egység Technokratikus - ha munkavégzési, szervezési zavar az ok szabályoz: szabályzat, kontrollrendszer, program, ütemterv Személyorientált - ha személyi konfliktus az ok konfliktus-oldás, vezető kiválasztás, szervezeti kultúra növelés, belső értékrend módosítás Szembesítési technikák Harmadik fél bevonása (mediátor vagy arbitrátor) Fölérendelt cél (a konfliktus szereplőit egymásra utalja) Személycsere Tárgyalás, alku Bp. 2010.01.09. 38

Konfliktusaidat tudatosan menedzseld! Járj nyitott szemmel! (Stuccnak lenni nem jó) Tájékozódj alaposan! (Palimadárként élni nem jó) Konfliktusaidat tudatosan menedzseld! (minden helyzetben mérlegelj) Bp. 2010.01.09. 39

Tárgyalás Eltérő érdekekkel és preferenciákkal rendelkező független felek közötti kommunikáció és döntés (arról, hogy megegyeznek-e) Bp. 2010.01.09. 40

Tárgyalás Eltérő érdekekkel és preferenciákkal rendelkező független felek közötti kommunikáció és döntés (arról, hogy megegyeznek-e) Szakaszai Induló álláspontok rögzítése Bp. 2010.01.09. 41

Tárgyalás Eltérő érdekekkel és preferenciákkal rendelkező független felek közötti kommunikáció és döntés (arról, hogy megegyeznek-e) Szakaszai Induló álláspontok rögzítése Rezisztencia pontok kitapogatása Bp. 2010.01.09. 42

Tárgyalás Eltérő érdekekkel és preferenciákkal rendelkező független felek közötti kommunikáció és döntés (arról, hogy megegyeznek-e) Szakaszai Induló álláspontok rögzítése Rezisztencia pontok kitapogatása Megegyezési zóna rögzítése Zónán belüli legkedvezőbb pozíció elérés Bp. 2010.01.09. 43

Tárgyalás Puha – kapcsolatorientált Kemény (célorientált) Bp. 2010.01.09. 44

Tárgyalás Puha – kapcsolatorientált A résztvevők barátok, cél a megegyezés Kemény (célorientált) A résztvevők ellenségek, cél a győzelem Bp. 2010.01.09. 45

Tárgyalás Puha – kapcsolatorientált A résztvevők barátok, cél a megegyezés Engedményeket nyújt a kapcsolatért Kemény (célorientált) A résztvevők ellenségek, cél a győzelem Engedményt követel a kapcsolatért Bp. 2010.01.09. 46

Tárgyalás Puha – kapcsolatorientált A résztvevők barátok, cél a megegyezés Engedményeket nyújt a kapcsolatért Saját álláspontját feladja, ajánlatokat tesz Kemény (célorientált) A résztvevők ellenségek, cél a győzelem Engedményt követel a kapcsolatért Álláspontjához ragaszkodik, fenyegetéseket tesz Bp. 2010.01.09. 47

Tárgyalás Puha – kapcsolatorientált A résztvevők barátok, cél a megegyezés Engedményeket nyújt a kapcsolatért Saját álláspontját feladja, ajánlatokat tesz Saját lehetőségeit feltárja Kemény (célorientált) A résztvevők ellenségek, cél a győzelem Engedményt követel a kapcsolatért Álláspontjához ragaszkodik, fenyegetéseket tesz Félrevezet a lehetőségeiről Bp. 2010.01.09. 48

Tárgyalás Puha – kapcsolatorientált A résztvevők barátok, cél a megegyezés Engedményeket nyújt a kapcsolatért Saját álláspontját feladja, ajánlatokat tesz Saját lehetőségeit feltárja Egyoldalú veszteségeket elfogadja Kemény (célorientált) A résztvevők ellenségek, cél a győzelem Engedményt követel a kapcsolatért Álláspontjához ragaszkodik, fenyegetéseket tesz Félrevezet a lehetőségeiről Egyoldalú engedményeket követel Bp. 2010.01.09. 49

Tárgyalás Puha – kapcsolatorientált A résztvevők barátok, cél a megegyezés Engedményeket nyújt a kapcsolatért Saját álláspontját feladja, ajánlatokat tesz Saját lehetőségeit feltárja Egyoldalú veszteségeket elfogadja Elkerüli az összecsapásokat Kemény (célorientált) A résztvevők ellenségek, cél a győzelem Engedményt követel a kapcsolatért Álláspontjához ragaszkodik, fenyegetéseket tesz Félrevezet a lehetőségeiről Egyoldalú engedményeket követel Keresi az összecsapásokat Bp. 2010.01.09. 50

Tárgyalás Puha – kapcsolatorientált A résztvevők barátok, cél a megegyezés Engedményeket nyújt a kapcsolatért Saját álláspontját feladja, ajánlatokat tesz Saját lehetőségeit feltárja Egyoldalú veszteségeket elfogadja Elkerüli az összecsapásokat Enged a nyomásnak Kemény (célorientált) A résztvevők ellenségek, cél a győzelem Engedményt követel a kapcsolatért Álláspontjához ragaszkodik, fenyegetéseket tesz Félrevezet a lehetőségeiről Egyoldalú engedményeket követel Keresi az összecsapásokat Nyomást alkalmaz Bp. 2010.01.09. 51

Puha – kapcsolatorientált Tárgyalás Puha – kapcsolatorientált A résztvevők barátok, cél a megegyezés Engedményeket nyújt a kapcsolatért Saját álláspontját feladja, ajánlatokat tesz Saját lehetőségeit feltárja Egyoldalú veszteségeket elfogadja Elkerüli az összecsapásokat Enged a nyomásnak Kemény ellenféllel szemben engedelmes lesz Kemény (célorientált) A résztvevők ellenségek, cél a győzelem Engedményt követel a kapcsolatért Álláspontjához ragaszkodik, fenyegetéseket tesz Félrevezet a lehetőségeiről Egyoldalú engedményeket követel Keresi az összecsapásokat Nyomást alkalmaz A potenciális partnerből ellenséget csinál Bp. 2010.01.09. 52

Tárgyalás Probléma-megoldó tárgyalási stílus A tárgyaló fél és a probléma szétválasztása Érdekekre koncentrál és nem a pozíciókra A partner tekintélyének megőrzése önmaga és harmadik fél előtt Bp. 2010.01.09. 53

Tárgyalás Probléma-megoldó tárgyalási stílus A tárgyaló fél és a probléma szétválasztása Érzelmei nem befolyásolják A másik érzelmeit elfogadja Érdekekre koncentrál és nem a pozíciókra A másik érdekeinek és céljának felderítése Közös érdekekre alapozott megoldás keresése Nem ellentétes érdekekre alapozott megoldás keresése Probléma átfogalmazása Többlet erőforrás keresése A másik számára fontos területen kölcsönös engedmény Nem specifikus kompenzáció A partner tekintélyének megőrzése önmaga és harmadik fél előtt Érzelmileg fontos igény akceptálása, hogy a tekintélyét megőrizhesse Mérlegelési idő biztosítása Bp. 2010.01.09. 54

Konfliktusaidat tudatosan menedzseld! Tárgyalj körültekintően Járj nyitott szemmel! (Stuccnak lenni nem jó) Tájékozódj alaposan! (Palimadárként élni nem jó) Konfliktusaidat tudatosan menedzseld! (minden helyzetben mérlegelj) Tárgyalj körültekintően (partnernek nézd a tárgyalófelet – amíg lehet - és ne ellenségnek) Bp. 2010.01.09. 55

Döntéshozatal Bp. 2010.01.09. 56

Döntéshozatal avagy etikai megfontolások a gyógyszerellátásban Bp. 2010.01.09. 57

Liberalizáció a gyógyszerellátásban A szakmai érdekvédelem ellehetetlenítése kamarai jogkörök visszavonása kötelező tagság megszüntetése A gyógyszerész tulajdonosi pozíciójának megroppantása patikaalapítás liberalizációja gazdasági társaságok piacra beengedése gyógyszertárláncok engedélyezése A gyógyszerészi kompetencia megkérdőjelezése nem maradt piacképes gyógyszerészi kompetencia Az etikus gyógyszerellátó modell merkantil modellre cserélése Bp. 2010.01.09. 58

A merkantil modell összevetése az etikus modellel – etikai szempontból Verseny árverseny a gyógyszertárak között (percentezés tilalma megszűnt) tőkeverseny a gyógyszertárak között Gyógyszertár működtetés joga Gazdasági társaságok szerepe idegen és többes tulajdon bármely gazdasági társaság gyógyszertárlánc, szakmai befektetővel Marketing reklámozás ajándékozás forgalomnövelő módszerek Már a (hivatás)etika létjogosultságát is sokan megkérdőjelezik! De! Bp. 2010.01.09. 59

A merkantil modell összevetése az etikus modellel – etikai szempontból Korábbi etikai normákat jogszabályokban tesznek kötelezővé betegjogok, tájékoztatási kötelezettség titoktartási kötelezettség rendtartás Nő az orvosilag lehetséges és a gazdaságilag megengedhető közötti feloldhatatlan feszültség, így a gazdasági életben és a politikai döntéshozatalban is szükséges mérlegelési szemponttá válik az (orvos)etikailag elfogadható megoldások mérlegelése Új területeken fogalmazódnak meg etikai elvárások hozzáférhetőség – esélyegyenlőség – minőség társadalmi igazságosság környezetvédelem szolidaritás Bp. 2010.01.09. 60

Eltűnik vagy növekszik az etika szerepe az egészségügyben? Mi hát az igazság? Eltűnik vagy növekszik az etika szerepe az egészségügyben? Eltűnik vagy növekszik a gyógyszerészi etika szerepe a merkantil modellben? Bp. 2010.01.09. 61

Mi hát az igazság? Ha továbbra is helye van az etikának, kérdés: Milyen elvek mentén írhatók le az új helyzetnek megfelelő etikai normák? Mi írható elő a hivatásetikában (etikai kódexben, rendtartásban) a gyógyszerésznek? Felállíthatók-e olyan döntési modellek, amelyek segítenek az etikailag helyes döntések meghozatalában? Számon lehet-e kérni a (hivatás)etikai normák érvényesítését a nem gyógyszerész munkatársakon és a tulajdonosi döntésekben? Megkövetelhetők-e etikai normák a gyógyszertári vállalkozásoktól és ehhez elégségesek-e a jogszabályok előírásai? Bp. 2010.01.09. 62

Vázlat Néhány etikai alapfogalom Jog és erkölcs viszonya A gyógyszerésszel szembeni etikai elvárások A gyógyszerészi döntéshozatal etikai vonatkozásai Az etika érvényesülése a gyógyszerészetben A gyógyszertár etikai intézményrendszerének kiépítése Bp. 2010.01.09. 63

Néhány etikai alapfogalom görög eredetű, az ethosz szóból ered, erkölccsel foglalkozó tudomány Erkölcs Valaki (vagy valami) magatartását irányító, annak megítélését elősegítő, társadalmilag helyesnek tartott szabályok összessége illetve megvalósulása Kant megkülönbözteti az etikust, erkölcsöst (a társadalmilag erkölcsös cselekvést) és a morálist (a cselekvés lelkiismereti vonatkozásait) Morál mos (latin) = akarat, ami a szokásban, viselkedésben, erkölcsben nyilvánul meg Etikett: az emberek közötti viszony külső megnyilvánulásaival kapcsolatos viselkedési szabályok Illem: mindennapi magatartási formák összessége, ahol a magatartás erkölcsi és esztétikai normái külsőleg kifejeződnek Bp. 2010.01.09. 64

Néhány etikai alapfogalom Etikai, erkölcsi normák Kötelező, íratlan szabályok: mérce a magatartás megítélésében Megfogalmazásuk pozitív (tedd) negatív (ne tedd) Az erkölcsi normákban megfigyelhető változás, de vannak elemi erkölcsi normák (pl. az élet, a tulajdon, az idős tisztelete, az alapvető szexuális normák) vannak változó korok változó normái Bp. 2010.01.09. 65

Néhány etikai alapfogalom Aranyszabály: Tedd azt, amit szeretnél, hogy mások is cselekedjenek veled Ne tedd azt, amit nem szeretnéd, hogy mások tegyenek veled Keresztény etika: Cselekedeted célja, eszköze és következménye a jóra irányuljon Az etika társadalmi vonatkozásai: magántulajdon védelme méltósághoz való jog munkához való jog igazságosság, szolidaritás közjó, (szubszidiaritás) Bp. 2010.01.09. 66

Néhány etikai alapfogalom Minden szakmának önálló szakmai etikája van: a szakma legfontosabb etikai normáit foglalja össze (kereskedői, reklám, orvosi, újságírói stb.) A szakmai etikák közé tartoznak a hivatásetikák Magas szintű képzettség Hosszú képzési idő Diplomához kötött tevékenység Magas társadalmi státusz Aszimmetrikus viszony Kiszolgáltatott helyzet Pénzzel meg nem fizethető szolgáltatás Eskü Bp. 2010.01.09. 67

Néhány etikai alapfogalom Alkalmazott etika: A társadalom életének egy-egy részterületével foglalkozik (pl. politikai etika, tudományetika, gazdaságetika, bioetika) Alkalmazott etika … Bioetika Környezet-etika Állat-etika Biomedicinális etika Biológiai kutatások etikája Medicinális (egészségügyi) etika Orvosi etika Gyógyszerészi etika Ápolói etika Asszisztensi etika! Stb. Bp. 2010.01.09. 68

Jog és erkölcs viszonya Jogszabályok azok a társadalmi együttélési szabályok, amelyeket az állami hatalom állapít meg, és amelyek megtartását illetve megtartatását az állam a maga (erőszak)szervezeteivel kikényszeríti. Normái írásos jellegűek, megtartásukért az állam adminisztratív gazdasági és büntető szankciókat alkalmaz. Szakmai szabályok a kor követelményeinek megfelelő színvonalú és minőségű szakmai tevékenység szabályait írásban rögzítik, hatósági jogkörrel felruházott szervezetek és személyek ellenőrzik a betartását, a szankciók gyakran államigazgatási eljárás keretében realizálódnak, megsértésük polgári vagy büntetőjogi peres eljárást vonhat maga után Etikai normák a társadalmi tudatban élnek, rendszerint nem írottak, a követelményeket (rendszerint) a közvélemény formálja, a szankciókat a társadalom, a környezet, a család, a szakma, az etikai bizottságok hozzák (állapítják meg) Bp. 2010.01.09. 69

Jog és erkölcs viszonya A jog a külső cselekedetekre helyezi a hangsúlyt célja a társas együttélés szabályozása, a társadalmi élet feltételeinek a biztosítása Az erkölcs kiterjed arra is, amit a jog nem szabályoz a szándék a lényegesebb a végrehajtás feltételeivel nem mindig rendelkezünk szabadon az egyént és nem az esetet nézi A szakmai (hivatás)etika speciális az aktuális erkölcsi rendnek van alárendelve a szakmai változások befolyásolják írásban rögzített választott szakmai testületek őrködnek felette megszegése szankcionálható Bp. 2010.01.09. 70

A jog az erkölcsösség minimuma A jogi, szakmai és etikai szabályok közötti határvonalak sokszor elmosódnak és időben változnak A jogszabályok és a szakmai szabályok betartása hivatásetikai alapkövetelmény A változékony felszín ellenére a gyógyszerészi etika fundamentuma továbbra is stabil: „Legfőbb törvény a beteg üdve” („Salus aegroti suprema lex”) Bp. 2010.01.09. 71

A gyógyszerésszel szembeni etikai elvárások A gyógyszerészi etika három pilléren nyugszik Gyógyszerészi eskü Etikai normagyűjtemények Személyes elkötelezettség Bp. 2010.01.09. 72

A gyógyszerésszel szembeni etikai elvárások A gyógyszerészi etika három pilléren nyugszik Gyógyszerészi eskü Etikai normagyűjtemények Személyes elkötelezettség Bp. 2010.01.09. 73

A gyógyszerésszel szembeni etikai elvárások Eskü „Én (...) esküszöm, hogy a megszerzett gyógyszerésztudományi ismeretek birtokában hivatásomat a legnagyobb lelkiismeretességgel fogom gyakorolni és hivatásomhoz mindig méltó magatartást tanúsítok. Az egészség védelmét és a betegek gyógyulását mindenek elé helyezem. A betegek egészségi állapotára, gyógyszeres kezelésére vonatkozó adatokat fel nem fedem. Elméleti és gyakorlati ismereteimet állandó képzéssel magas szinten tartom. Tudásomat a gyógyszerészi etikába ütköző cselekményre nem használom fel. Mint a gyógyító munka részese, ismereteimet csakis embertársaim egészségének védelmére és helyreállítására fogom fordítani. Arra törekszem, hogy a Semmelweis Egyetem, valamint a gyógyszerész-tudomány jó hírnevét öregbítsem és megbecsülését előmozdítsam.” Bp. 2010.01.09. 74

A gyógyszerésszel szembeni etikai elvárások A gyógyszerészi etika három pilléren nyugszik Gyógyszerészi eskü Etikai normagyűjtemények Személyes elkötelezettség Bp. 2010.01.09. 75

A gyógyszerésszel szembeni etikai elvárások Etikai normagyűjtemények Leírják a főbb etikai elveket a jogszabályok és a szakmai szabályok betartásának kötelezettségét az általános erkölcsi normákból levezethető magatartásformákat a konkrét elvárásokat a hivatás gyakorlással kapcsolatban az etikai eljárás rendjét a kiszabható szankciókat Rendtartás A Magyar Gyógyszerészi Kamara Etikai Kódexe Bp. 2010.01.09. 76

A gyógyszerésszel szembeni etikai elvárások A gyógyszerészi etika három pilléren nyugszik Gyógyszerészi eskü Etikai normagyűjtemények Személyes elkötelezettség Bp. 2010.01.09. 77

A gyógyszerésszel szembeni etikai elvárások A személyes elkötelezettség fundamentumai Szakértelem gyógyszerszakértő és a gyógyszeralkalmazás szakértője a gyógyszerbiztonság őre Szolgáltatás fogyasztói elégedettség - betegelégedettség a gyógyszerválasztás és –alkalmazás kockázatainak csökkentése az egyéni és társadalmi költségek csökkentése a compliance és adherencia javítása Szolgálat a beteg kiszolgáltatottságának csökkentése társadalmi igazságtalanság csökkentése a gyógyszerész legyen a beteg szószólója Bp. 2010.01.09. 78

A gyógyszerésszel szembeni etikai elvárások A személyes elkötelezettség fundamentumai Szakértelem gyógyszerszakértő és a gyógyszeralkalmazás szakértője a gyógyszerbiztonság őre Szolgáltatás fogyasztói elégedettség - betegelégedettség a gyógyszerválasztás és –alkalmazás kockázatainak csökkentése az egyéni és társadalmi költségek csökkentése a compliance és adherencia javítása Szolgálat a beteg kiszolgáltatottságának csökkentése társadalmi igazságtalanság csökkentése a gyógyszerész legyen a beteg szószólója „Szeress és tégy amit akarsz” Bp. 2010.01.09. 79

A gyógyszerészi döntéshozatal etikai vonatkozásai Döntési pozíciók: Tulajdonosi Vezetői vállalkozói (pl. beruházási) zavarkezelő (probléma-megoldó) erőforrás-elosztó tárgyaló-megegyező Szakmai Bp. 2010.01.09. 80

A gyógyszerészi döntéshozatal etikai vonatkozásai Döntési pozíciók: Tulajdonosi Vezetői vállalkozói (pl. beruházási) zavarkezelő (probléma-megoldó) erőforrás-elosztó tárgyaló-megegyező Szakmai A döntés lehet (döntéselméleti, közgazdasági szempontból) célracionális értékracionális Bp. 2010.01.09. 81

A gyógyszerészi döntéshozatal etikai vonatkozásai Célracionális döntés Célja a közgazdasági (materiális) haszon maximalizálása Feltétele Teljes körű informálódás Összes alternatíva ismerete (feltárása) Következetes döntési folyamat minden alternatíva megvizsgálása értékelés a várható következmények függvényében logikus értékelés a bekövetkezés valószínűségének a számbavétele Preferenciákra épülő választás Érzelmi elfogódottság nélküliség A racionalitás eljárási racionalitás! Bp. 2010.01.09. 82

A gyógyszerészi döntéshozatal etikai vonatkozásai A döntéshozó azt az alternatívát választja, amelynek következményeként maximalizálni képes a várható értéket („hasznot”) Ez a „racionális” döntés Bp. 2010.01.09. 83

A gyógyszerészi döntéshozatal etikai vonatkozásai De! Kognitív képességeink korlátozottak Információ feldolgozásunk korlátokkal terhelt Nem minden következmény vehető figyelembe Nem minden alternatíva ismert Csak néhány alternatívára koncentrálunk Az alternatívákat egymás után vizsgáljuk Nem minden preferencia egyértelmű Veszteség-érzékenységünk nagyobb A kockázatokat különbözőképpen értékeljük A folyamatok bizonytalanok Ezért döntéseink többnyire „korlátozottan racionálisak”! Bp. 2010.01.09. 84

A gyógyszerészi döntéshozatal etikai vonatkozásai Korlátozottan racionális döntés esetén nem a várható érték (haszon) maximalizálására kell törekedni, hanem törekedni kell a racionalitás növelésére és azt az alternatívát kell választani, amelynek a legrosszabb értéke jobb, mint az összes többi legrosszabb értéke (maximum minimorum) Bp. 2010.01.09. 85

A gyógyszerészi döntéshozatal etikai vonatkozásai Értékracionális döntés Cél nem a (közgazdasági) haszon maximalizálása, hanem egy etikai, humanitárius vagy vallási meggyőződésnek, illetve egy hivatás önértékébe vetett elkötelezettségnek való megfelelés Eredménye az adott értékrend teljesülése a következményekre való tekintet nélkül, illetve annak függvényében érvényesül az értékracionalitás, hogy milyen mértékű az elkötelezettség az adott értékrend mellett, és mekkora árat kell érte fizetni Bp. 2010.01.09. 86

A gyógyszerészi döntéshozatal etikai vonatkozásai A döntések motívumai Önérdek érvényesítés (célracionalitás) Normakövetés Megfelelés logikája Identitás függő (értékkonfliktus lehet!) Jogi, szakmai, etikai normák figyelembe vétele Respektus Az érintettekre gyakorolt hatások figyelembe vétele Bp. 2010.01.09. 87

Normakövető Célracionális Altruista Bp. 2010.01.09. 88

Normakövető célracionális Altruista Bp. 2010.01.09. 89

Normakövető célracionális Kooperatív Normakövető Célracionális Altruista Bp. 2010.01.09. 90

Normakövető célracionális Morális szent Kooperatív Normakövető Célracionális Altruista Bp. 2010.01.09. 91

Racionális társadalmi Normakövető célracionális Morális szent Kooperatív Normakövető Célracionális Altruista Bp. 2010.01.09. 92

normasértő irracionális antiszociális Bp. 2010.01.09. 93

normasértő önpusztító ön- és társadalom pusztító irracionális antiszociális normasértő önpusztító sátáni ön- és társadalom pusztító mindent tagadó Bp. 2010.01.09. 94

normakövető célracionális altruista normasértő irracionális antiszociális Bp. 2010.01.09. 95

A gyógyszerészi döntéshozatal etikai vonatkozásai Az etikai szempontú döntési modellben a célracionalitással analóg a következmények figyelembe vétele = a következményetika az értékracionalitással analóg a kötelességek figyelembe vétele a kötelességetika Bp. 2010.01.09. 96

A gyógyszerészi döntéshozatal etikai vonatkozásai Következményetikai modell (konzekvencionalista etika) Az erkölcsösség kritériuma a cselekvés következménye De! Kérdés, hogy jó cél érdekében szabad-e megsérteni egy szabályt, a cél szentesítheti-e az eszközt? Bp. 2010.01.09. 97

A gyógyszerészi döntéshozatal etikai vonatkozásai Következményetikai modell (konzekvencionalista etika) Az erkölcsösség kritériuma a cselekvés következménye De! Kérdés, hogy jó cél érdekében szabad-e megsérteni egy szabályt, a cél szentesítheti-e az eszközt? Kötelességetikai modell (deontológiai etika - to deon = kötelesség) Az erkölcsös cselekvés kritériuma a kötelesség teljesítése A kötelesség forrása: külső (Isten, közösség mint a normák képviselője, hivatás) belső kényszer (lelkiismeret) az embert mindig célnak és soha nem eszköznek tekinti De! kérdés: lehet-e a következményekre tekintet nélkül ragaszkodni a kötelességekhez (parancsra tettem) és mindenre tekintet nélkül tenni a „jót”? Bp. 2010.01.09. 98

A gyógyszerészi döntéshozatal etikai vonatkozásai Következményetikai modell (konzekvencionalista etika) Az erkölcsösség kritériuma a cselekvés következménye De! Kérdés, hogy jó cél érdekében szabad-e megsérteni egy szabályt, a cél szentesítheti-e az eszközt? Kötelességetikai modell (deontológiai etika - to deon = kötelesség) Az erkölcsös cselekvés kritériuma a kötelesség teljesítése A kötelesség forrása: külső (Isten, közösség mint a normák képviselője, hivatás) belső kényszer (lelkiismeret) az embert mindig célnak és soha nem eszköznek tekinti De! kérdés: lehet-e a következményekre tekintet nélkül ragaszkodni a kötelességekhez (parancsra tettem) és mindenre tekintet nélkül tenni a „jót”? A két modell együtt alkalmazható a döntéshozatali eljárásban. Mindkettő arra ad választ, hogy „mit kell tenni” Bp. 2010.01.09. 99

A gyógyszerészi döntéshozatal etikai vonatkozásai Meghatározó, hogy melyik etikai döntési modellt választom szűrőfeltételnek, milyen szempontok alapján választok a lehetőségek között (pl. a profit elsődlegessége vagy a hivatás elsődlegessége érvényesül) milyen a probléma-felismerés és az információ gyűjtés folyamata a döntéshozó döntési szabadsága milyen mértékben érvényesül a döntés elfogadtatására milyen mechanizmust működtetek (konfliktus-menedzsment, tárgyalási technikák) Bp. 2010.01.09. 100

A gyógyszerészi döntéshozatal etikai vonatkozásai Erényetikai modell (arisztoteliánus etika, keresztény etika) gazdaságetikai szempontból mérvadó erények őszinteség, tisztesség, megbízhatóság, kooperativitás, lojalitás, taktikai hajlam, tolerancia, segítőkészség, ésszerűség, kitartás, optimizmus, bátorság Arra ad választ, hogy milyennek kell lenni Bp. 2010.01.09. 101

A gyógyszerészi döntéshozatal etikai vonatkozásai Erényetikai modell (arisztoteliánus etika, keresztény etika) gazdaságetikai szempontból mérvadó erények őszinteség, tisztesség, megbízhatóság, kooperativitás, lojalitás, taktikai hajlam, tolerancia, segítőkészség, ésszerűség, kitartás, optimizmus, bátorság Arra ad választ, hogy milyennek kell lenni Felelősségetikai modell háromtényezős viszonyrendszer nemcsak személyek, hanem szervezetek felelősségvállalását is jelenti személyekért, szervezetekért, élő és élettelen környezetért, jövő generációkért stb. A gyógyszerész a betegeiért, a vállalkozásáért és a környezetéért felelős értelmiségi Bp. 2010.01.09. 102

Etika a gyógyszerészetben Probléma: az eskü csak a gyógyszerészre vonatkozik a gyógyszerészi etikai kódex is csak a gyógyszerészen kérhető számon az idegen és többes tulajdon növekvő aránya miatt a gyógyszerészi etika a vállalkozásban egyre nehezebben érvényesíthető az etikai kódexet a szakma egyre inkább olyan szabálygyűjteményként kezeli, aminek a betartása csak jogilag megalapozott eljárásokban kérhető számon. Ezáltal az etikai kódex etikus cselekvést és gondolkodást motiváló funkciója csorbul, a személyes elkötelezettségnek nagy ára van az etikátlan viselkedés árát általában nem az etikai normákat megsértő fizeti meg! Bp. 2010.01.09. 103

A gyógyszertár etikai intézményrendszerének kiépítése Mi a feltétele a (gyógyszertári) vállalkozás etikusságának? A vállalkozásban az egyén etikus viselkedése elvárt és követett norma ezt hatékony mechanizmusok segítik elő szakmai és morális fejlődése biztosított A szervezet a szervezeti normáknak megfelelni képes egyéneket választ munkatársnak nem készteti az egyént etikátlan cselekedetre kezelni képes az etikai konfliktusokat Az etikus viselkedés nemcsak az egyén, hanem a szervezet sajátja is Bp. 2010.01.09. 104

A gyógyszertár etikai intézményrendszerének kiépítése Hogyan lehet megállapítani egy szervezet etikusságát? Jogkövető magatartás vizsgálata Szerződéses kötelezettségek betartása A stakeholderekkel való kapcsolat vizsgálata, pl. alkalmazottak személyiségi és munkajogi jogai fogyasztói panaszok kezelésének rendszere fogyasztóorientáltság mérése szerződéses kapcsolatok Bp. 2010.01.09. 105

Az érintettség foka és a hatalmi pozíció különböző! Kik a stakeholderek? Tulajdonosok Alkalmazottak (munkavállalók) Fogyasztók (betegek) Kormányzat Versenytársak Beszállítók Hitelezők Civil társadalom (helyi közösség) Nyomásgyakorló szervezetek Természeti környezet Az érintettség foka és a hatalmi pozíció különböző! Bp. 2010.01.09. 106

A gyógyszertár etikai intézményrendszerének kiépítése Mission statement Etikai képzési programok Ismerje meg az alkalmazott a vállalkozás etikai politikáját Az etikai dilemmák megismerése és feltárása Döntési modellek megismerése Etikai audit (A vállalkozás etikai szempontú elemzése és értékelése) Eldöntendő: mire irányuljon az audit, ki végezheti az auditot, milyen mérőszámok alkalmazhatók (standardok), milyen az adatgyűjtés módja, milyen a vállalkozás és az érintettek közötti konzultáció módja, milyen az auditálás érvényessége (időben és tartalomban). Bp. 2010.01.09. 107

Összegzés helyett A jogszabályok és a szakmai szabályok betartása hivatásetikai alapkövetelmény „Legfőbb törvény a beteg üdve” („Salus aegroti suprema lex”): Az orvosilag lehetséges, gazdaságilag megengedhető és az etikailag elfogadható mérlegelése Szakértelem, szolgáltatás, szolgálat: „Szeress és tégy amit akarsz” Maximum minimorum Mit kell tenni és milyennek kell lenni? A gyógyszerész a betegeiért, a vállalkozásáért és a környezetéért felelős értelmiségi Etikus gyógyszerésznek etikus gyógyszertárban a helye: szükség van az etikai auditra Bp. 2010.01.09. 108

Konfliktusaidat tudatosan menedzseld! Tárgyalj körültekintően Járj nyitott szemmel! (Stuccnak lenni nem jó) Tájékozódj alaposan! (Palimadárként élni nem jó) Konfliktusaidat tudatosan menedzseld! (minden helyzetben mérlegelj) Tárgyalj körültekintően (partnernek nézd a tárgyalófelet – amíg lehet - és ne ellenségnek) Dönts felelősen! (ÉS NE LÉGY ETIKÁTLAN) Bp. 2010.01.09. 109

Bp. 2010.01.09. 110

Néhány operatív patikai menedzsment feladat Kompetencia-rendezés Nagykereskedők Rendszergazdák Könyvelők Egyebek Bp. 2010.01.09. 111 111

Kompetencia és Jövőkép Bizottság (vezetői Hankó Zoltán és Botz Lajos) Gyógyszerészi gondozás 2. A gyógyszerészi expediálás megújítása 3. A személyi jog rehabilitálása és felelős vezetői státusz rendezése 4. Minőségbiztosítás gyógyszertári megújítása 5. Magisztrális gyógyszerkészítés visszaszorulásának fékezése A programot a Gyógyszerészet 2008. márciusi számában közleményben ismertettük és 2008. szeptemberben konferencián számoltunk be róla. 112

1. Gyógyszerészi gondozás Gyógyszerészi Gondozás Szakmai Bizottság létrehozása (2007) a gyógyszerészi gondozás egységes módszertanának és gyakorlatának kialakítására, a gyógyszerészi gondozási továbbképzések szervezésére, a gyógyszerészi gondozás tömegesítésére és mélyítésére, a gyógyszerészi gondozás kizárólagos patikai és gyógyszerészi kompetenciaként való elismertetés szakmai hátterének biztosítására Kodifikáció kezdeményezése (2007-2008-2009) 113

2. A gyógyszerészi expediálás megújítása Expediálás elismertetése egészségügyi szolgáltatásként (2008) Generikus programban való gyógyszerészi részvétel (2008-2009) A gyógyszerészi és szakasszisztensi kompetenciák (2008-2009) A (szak)asszisztensi kompetencia tisztázása A (szak)asszisztens-képzés/továbbképzés szabályozásának korrekciójára irányuló kezdeményezés Minőségi normarendszer állítása (protokollok) (2009) Vényköteles és vénynélküli expediálási protokollok elkészíttetése Etikai aspektusok előtérbe állítása (2009) Egységes térítési díj 114

4-5. Minőségbiztosítás, magisztrális gyógyszerkészítés Minőségbiztosító gyógyszerészi státuszok létrehozása a gyógyszertárban (2009) Belső minőségügyi rendszer létrehozása, ennek birtokában Státuszok kezdeményezése Magisztrális gyógyszerkészítés visszaszorulásának fékezése (2007-től) Labor-létesítési követelmények az új gyógyszertáraknál is Magi-díj rendezés, egyszerűsítés 115

Az eddigi tevékenység értékelése A gyógyszerészi kompetencia a szakmai figyelem középpontjába került Eredmények Gyógyszerészi presztízs – doktori cím (sokak munkája van benne) Gyógyszerészi gondozás Egészségügybe visszaintegrálódás (expediálás egészségügyi tevékenység) Folyamatban lévő programelemek Menedzsment-jogok Expediálás megújítása, kompetenciahatárok tisztázása, egységes térítési díj Belső minőségügyi rendszer/minőségbiztosító státuszok Eredménytelenség Működtetői/tulajdonosi kör korlátozása Magisztrális tevékenység 116

A jövő Folytatni a megkezdett programokat A megújított/új gyógyszerészi kompetenciákhoz kell igazítani a képzés kimeneti követelményeit és a továbbképzések rendszerét, hogy a gyógyszerész, mint a gyógyszer és gyógyszeralkalmazás szakértője képes legyen gondozni, képes legyen vezetőként működni, képes legyen vállalkozást vezetni, képes legyen minőségorientáltan/etikusan gondolkodni az ellenőrzés rendszerét, hogy a termék biztonsága mellett a gyógyszertári szolgáltatások minősége is garantált legyen, az etikai normák kontrollja megvalósuljon a finanszírozás rendszerét A gyógyszerészi kompetenciákat a szakmai gyakorlatba be kell építeni a politikával el kell fogadtatni a társadalmi közbeszéd részévé kell tenni 117

Néhány operatív patikai menedzsment feladat A gyógyszertár kapcsolatainak alakítása Gyógyszertár – nagykereskedő Meghatározó szempont Jogszabályi előírások Gazdasági szempontok Szakmai minőség és biztonság Szerződéses kapcsolat Fő elvárások Kedvezmény Paletta Szállítási gyakoriság Biztonság Pontos diszpozíció, tisztaság Kapcsolat (online, telefon stb.) Tájékoztatás (új készítmények, akciók) Bp. 2010.01.09. 118

Néhány operatív patikai menedzsment feladat A gyógyszertár kapcsolatainak alakítása Gyógyszertár – rendszergazda kapcsolat A gyógyszertár fizet, a rendszergazda a tb elvárásait teljesíti A gyógyszertár kiszolgáltatott a rendszergazdának Szerződéses kapcsolat Elvárások Könnyen kezelhető, gyors program Gyors és pontos cikktörzs karbantartás Folyamatos karbantartás, gyors hibajavítás Egyedi igények teljesítése Validált szakmai programok (pl. interakció, mellékhatás követés) Ellenőrizhető legyen, hogy milyen adatok mennek az OEP-hez Felelősségvállalás Gyors, megbízható információ Bp. 2010.01.09. 119

Néhány operatív patikai menedzsment feladat A gyógyszertár kapcsolatainak alakítása Gyógyszertár – könyvelő kapcsolat Szerződéses, írásban Konkrét feladatokkal Dokumentumok átadásának dokumentálása, őrzése Munkamegosztás tartalma (pl. pénzügyek, munkaügy, bérszámfejtés, tb feladatok, adóbevallás) Adatszolgáltatás tartalma és gyakorisága Felelősségi szabályok (hibákért, mulasztásokért, károkozásért) Arányos díjazás Felmondási idő Ellenőrzés során ki képviseli a gyógyszertárat A folyamatos könyvelés biztonsága Bp. 2010.01.09. 120

Néhány operatív patikai menedzsment feladat A gyógyszertár kapcsolatainak alakítása Gyógyszertár – tb kapcsolat Jogszabályi meghatározottság A tb üzletfél és hatóság is Gyógyszertár – számlavezető bank kapcsolat Gyógyszertár – orvos kapcsolat Gyógyszertár – önkormányzat kapcsolat Bp. 2010.01.09. 121

Néhány operatív patikai menedzsment feladat Néhány gazdálkodási feladat Készletgazdálkodás Pénzgazdálkodás Munkaerő gazdálkodás Bp. 2010.01.09. 122