Izomegyensúly felbomlás IZOMDISZBALANSZ IZOMDISZBALANSZ Izomegyensúly felbomlás

Definíciója Az agonista és antagonista izmok koordinált működésének zavara, amely hibás tónuseloszlást von maga után

Kialakulásának oka A mozgásszervek statikus és dinamikus túlterhelése, amit időben nem kompenzálnak

Ok és következmény STRUKTÚRA VÁLTOZÁS FUNKCIÓ VÁLTOZÁS

Ok és következmény Izomrövidülés Diszfunkciók Struktúra változás Funkció változás Izomrövidülés Diszfunkciók

Diszfunkció – hibás tónuseloszlás Hyperaktív izmok Gyengült izmok

Diszfunkciók A megrövidült izmok antagonistái reflektórikus gátlás alá kerülnek Izomerejük csökken, gyengülnek Az izomműködés megbomlása kontraktúrák kialakulásához vezet

Formái Medenceövi diszbalansz

Formái Vállövi diszbalansz Pectoralis m. Biceps brachii Megrövidült izmok: Pectoralis m. Biceps brachii Megnyúlt izmok: Infraspinatus Teres minor Deltoideus hátsó rész

Izomrosttípusok megoszlása TÓNUSOS IZMOK FÁZIKUS IZMOK I.SO típusú rostok II.FG típusú rostok

A tónusos és fázikus izmok jellemzői I. SO TÍPUSÚ Lassú reakció idő Nagyobb nyugalmi tónus Gyorsabb regeneráció II. FG TÍPUSÚ Gyors reakció idő Kisebb nyugalmi tónus Lassú regeneráció

A tónusos és fázikus izmok jellemzői I.SO TÍPUSÚ Lassan fáradnak Könnyen aktiválódnak Rövidülésre hajlamosak II.FG TÍPUSÚ Gyorsan fáradnak Lassan aktiválódnak Megnyúlásra, gyengülésre hajlamosak

Rövidülésre hajlamos izmok

Rövidülésre hajlamos izmok

Rövidülésre hajlamos izmok

Gyengülésre hajlamos izmok Gluteus maximus Gluteus medius Abdominalis izmok Rhomboideusok Trapezius alsó része Longus colli Vastusok

A nyújtást befolyásoló tényezők Kontraktilis elem kontraktilis, tulajdonság/izomhas/ Neurofiziológiai tulajdonság /izomorsó, ínorsó/ Viszkoelasztikus tulajdonság Nem kontraktilis elem mechanikai tulajdonsága viszkoelaszticitás

A kötőszövet Képes a környezeti tényezők és funkció változásának hatására szerkezetét változtatni

Szerkezetének legfontosabb komponensei Alapállomány Gél Víz Glycosamino – glycan / GAG / Fibrótikus komponens Kollagén Elasztin

Alapállomány funkciója GAG szintézise A normál hidratáció és kenés biztosítása Fenntartja a rostok közötti kritikus távolságot Biztosítja a rostok közti csúszást Megelőzi a mikro adhéziókat

Immobilizáció-szöveti stimuláció hiánya Alapállomány dehidrációja Biomechanikai és biokémiai kompenzációk Szöveti merevség Korlátozott mobilitás Restriktív intermolekuláris kereszt kapcsolat

A szöveti mobilizáció hatása A GAG szintézis stimulációja A normál hidratáció és kenés helyreállítása A restriktív intermolekuláris keresztkapcsolatok megtörése A rostok közötti csúszás és a mechanikai elongáció biztosítása

Mechanikai tulajdonsága A kötőszövet mechanikai tulajdonságát a kollagén és elasztikus rostok aránya és elrendeződése határozza meg

Mechanikai alapfogalmak Viszkoelaszticitás az idő függvényében Viszkoelaszticitás a hőmérséklet függvényében Az anyag merevsége az erő függvényében

Viszkoelaszticitás az idő függvényében Hosszú ideig fenntartott erő hatására a kötőszövet megnyúlik /elongáció /, s a nyújtás során deformálódik. A szöveti hosszváltozás tehát idő függő

Mechanikai tulajdonság Az elaszticitás mértéke a kötőszövet jellemző mechanikai tulajdonsága, mellyel meghatározható az anyag merevsége, azaz a külső erővel szemben mutatott ellenálló képessége

A kötőszövet stressz-strain görbéje Alapfogalmak: Stressz = erő, terhelés Strain = megnyúlás útja – hosszváltozás deformáció Creeping = rostok közötti csúszás

Stressz – strain görbe

Stretching elve

Viszkoelasztikus tulajdonsága Kontraktilis elem Neurofiziológiai tulajdonsága Viszkoelasztikus tulajdonsága

Az izomzat szerkezeti elemei 1. Kontraktilis elem az izomhas alapegysége a sarcomer 2. Nem kontraktilis elem Párhuzamosan Sorosan kapcsolt elasztikus elemek Egyéb működést befolyásoló elemek

Mechanikai válaszreakció Kereszthidak mechanikai szétszakadása Sarcomerek hossznövekedése

Neurofiziológiai alapok Proprioceptív ingerek Izületi receptorok – trakció Izomorsó – stretch reflex Ínorsó – feszülés, tartós nyújtás

Neurofiziológiai alapok Izületi receptorok érzékelik: Izületi tokon belüli nyomásváltozást Az izületi tok feszülését, nyúlását Gyors, lassú izületi mozgásokat Szerepük: az izomorsó ingerküszöbének beállítása, tónus szabályozás

Neurofiziológiai alapok Izomorsó Helye: izomhas közepe Ingerküszöb: alacsony Érzékelik az izomhossz változását Információ az izom megnyúlásának mértékéről Ínorsó Helye: izom-ín átmenet Ingerküszöb: magas Érzékelik az izom kontrakciót, az izom nyúlását Védekező mechanizmus

Izomorsó, ínorsó

Kiváltott reflexmechanizmusok

Kiváltott reflexmechanizmusok

Reflexaktivitások az aktív nyújtás során 1.Stretch pozíció – nyújtási reflex, izomorsó ingerületének kiváltása 2.Izometriás kontrakció– ínorsó megnyúlása, aktiválása A megrövidült izom autogén gátlása 3. Antagonisták aktív izomaktivitása A megrövidült izom reciprok gátlása FÁJDALOMMENTES NYÚJTÁS

Szakirodalom

Szakirodalom

Szakirodalom