Humán Morfológiai és Fejlődésbiológiai Intézet A szájüreg, a garat és a nyelőcső anatómiája. Az előbél felső szakaszának fejlődése Dr L. Kiss Anna Humán Morfológiai és Fejlődésbiológiai Intézet Semmelweis Egyetem 2009.

A bélcsatorna fejlődése Az embrió lefűződése a bélcső kialakulása (endodermából) a fej és farok régiók kialakulása a szíkhólyag elkülönülése a bélcsatornától: - szíkhólyag nyél (ductus omphalomesenthericus, vitellointestinalis) - elő- közép- és utóbél kialakulása

A bélcsatorna fejlődése Membrana buccopharyngea stomodeum(ektoderma) pharynx(endoderma) Cloaca membrane: proctodeum (cloaca) végbél, urogenitális ectoderma rendszer kijárata endoderma

A szájüreg Határai: elöl: az ajak rés felül: a kemény és lágy szájpad alul: szájfenék laterálisan: a pofák hátul: isthmus faucium: „kijárat” a garat felé Szájüreg: cavum oris proprium+vestibulum oris Vestibulum: szájtornác a két ivalakú fogsor előtt Cavum oris proprium: nyelv (szájfenék) nyálmirigyek

A szájüreg Határai: elöl: ajakrés: ajkak: izmos redő váza: m. orbicularis oris kívül: bőr belül: nyálkahártya felül: rubor labii a vestibulum oris felé: nyálkahártyában nyálmirigyek a gingiva-hoz alsó és felső frenulummal rögzül beidegzés: érző: n. infraorbitalis és n. mentalis (V/3) mozgató: n. facialis (VII)

A szájüreg Határai: lateralis: bucca: m. buccinator+corpus adiposum buccae (Bichat-féle zsírcsomó) alsó: szájfenék (diaphragma oris): m. mylohyoideus (sulcus lateralis linguae) nyálkahártyában: gl. sublingualis nyelv

A szájüreg felső: szájpad Határai: papilla incisiva: n. nasopalatinus a. sphenopalatina palatum durum (kemény szájpad) canalis palatinus major et minor (beidegzés) palatum molle (lágy szájpad) uvula

A lágy szájpad izmai Eredés: koponya alap m. levator veli palatini (tuba auditiva nyitása is!) m. tensor veli palatini (tuba auditiva nyitása is!) m. palatoglossus (nyelv hátsó részét emeli, lefelé húzza a lágyszájpadot) m. palatopharyngeus (kemény szájpad – garat oldalsó fala) m. uvulae (felfelé húzza az uvulát és rövidíti)

A szájpad foramen palatinum majus m. palatoglossus m. palatopharyngeus

* * arcus palatoglossus uvula arcus palatopharyngeus tongue *: tonsilla palatina

Nyálmirigyek I. parotis ductus parotideus

Nyálmirigyek II. parotis gl. submandibularis

Régió sublingualis frenulum linguae gl. sublingualis

Nyálmirigyek III. glandula. sublingualis mandibula nyelgyök ductus submandibularis gl. submandibularis

Garat - pharynx Eredése: a koponya alapról tuberculum pharyngeum fossa scaphoidea processus pterygoideus (lamina medialis)

Garat - pharynx nasopharynx nyelv oropharynx lágy szájpad laryngopharynx epiglottis

A garat ürege uvula radix linguae recessus piriformis epiglottis

Waldeyer limfatikus gyűrű Tonsillák az ishtmus fauciumban, és környékén: tonsilla pharyngea tonsillae tubariae tonsilla palatina tonsillae linguales

A garat izmai

A garat izmai Garatemelő izmok: mm. levatores pharyngis a.) m. stylopharyngeus b.) m. salpingopharyngeus c.) m. palatopharyngeus Garatfűző izmok: mm. constrictores pharyngis a.) m. constrictor pharyngis sup. b.) m. constrictor pharyngis medius c.) m constrictor pharyngis inf.

A garat izmai m. constrictor pharyngis sup. p. pterygopharyngea p. buccopharyngea p. mylopharyngea p. glossopharyngea

A garat izmai m. styloglossus m. stylopharyngeus m. constrictor pharyngis medius: p. chondropharyngea p. ceratopharyngea m. constrictor pharyngis inf.

A nyelőcső 1.) p. cervicalis: 6. cervicalis csigolya, gyűrűporc alsó szélén 2.) p. thoracalis: mediastinum post. hiatus esophageus (10. hátcsigolya) 3.) p. abdominalis

A nyelőcső

A nyelőcső A nyelőcső fiziólógiás szűkűletei: 1.) a fogsortól 15cm: garat-nyelőcső átmenet – gyűrűporc 2.) a fogsortól 24cm: aortaív ill a bal főhőrgő 3.) a fogsortól 40 cm: a cardia (nyelőcső-sphincter) További szűkületek: nyirokcsomók, megnagyobbodott pajzsmirigy, aorta tágulat (aneurizma), mitrális billyentyűhiba (stenosis, issuficientia), mediastinális tumor

A nyelőcső A nyelőcső tágulatai: (diverticulumok) 1.) pulziós diverticulum: garat-nyelőcső átmenet (Laimer háromszög) 2.) a rekeszen való átlépésnél 3.) trakciós diverticulum: a nyelőcső környezetében lévő szervek zsugorodása (pl. gyulladás) miatt húzó hatás a nyelőcsőre (hilus pulmonis-tuberculotikus nyirokcsomók)

A nyelőcső fejlődése A garattasakoktól caudálisan: nyelőcső (4 hetes embrió) ventrálisan: tüdő előtelepe Szöveti változások: korai szakaszban: többrétegű hengerhám 8. héten részlegesen elzáródik a lumen recanalizáció: vakuolumok jelennek meg, összeolvadnak, többrétegű csillós hám 4. hónap során: végleges, többrétegű el nem szarusodó laphám Izom differenciálódása: 5. héten: a belső körkörös izomréteg kezdeménye 8. héten: a külső hosszanti izomréteg kezd megjelenni (sima izom: a helyi splanchnopleura mesodermájából harántcsikolt izom: a garatív mesodermából)

A nyelőcső fejlődési rendellenességei Atresia: légzőrendszer fejlődési rendellenességével társul Stenosis: abnormális recanalizáció következménye Nyelőcső atresia: a nyelőcső egy szakasza hiányzik, a vakon végződő proximális és distalis csonk közlekedhet a tracheával, tracheo-esophagealis sipoly Mindkét esetben: amnionfolyadék felhalmozódása (polyhydramnion: a magzat nem képes magzatvizet nyelni) Születés után: nem képes nyelni, nyálcsorgás, aspiráció fuldoklás, köhögési roham Fistula: meteorizmus: gyomorban, belekben levegő halmozódik fel Atresia nélküli fistula: görcsös köhögési rohamok, ismétlődő tüdőgyulladások