Izomegyensúly felbomlás

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Új műtéti eljárás a pyriformis alagút syndroma kezelésére
Advertisements

Az idegrendszer szenzoros működése
MOZGATÓRENDSZER SZÖVETEI
Az úszó technika,állóképesség és hajlékonyság kialakítása és szerepük a sportágban Virth Balázs 2013.
Lágyrész mobilizáció Elmélet-gyakorlat.
Gyetván Erzsébet Parádfürdő
Sportolás hatása szervezetünkre
A gimnasztika szaknyelve
Nyújtásos-rövidüléses ciklus
Villamosság élettani hatásai Érzékszervek működésének alapjai
Élettan gyakorlat Ideg-izom preparátum.
2011 masszőr évfolyam I Z OMR E N D SZE R.
A gyógytestnevelés, és annak mozgásanyaga
AZ INAK ÉS SZALAGOK BIOMECHANIKÁJA
Izomegyensúly felbomlás
MOZGATÓRENDSZER SZÖVETEI
Az ín szerkezete.
MOZGATÓRENDSZER SZÖVETEI
SBANTA 2143 H.Ekler Judit.
Testnevelés tantárgypedagógia, 4. ea.
Helytelen testtartás.
A gerincvelő mikroszkópiája Proprioceptív és nociceptív reflex
A VÁZIZOM BIOMECHANIKÁJA
BIOMECHANIKA.
Dinamika.
A vázizom felépítése.
A mozgatórendszerre ható erők
Excentrikus kontrakció
Csontok, ízületek, vázizomzat jellemzői, felosztásuk
Gyógytorna Spondylitis Ankylopoeticaban
Az izomműködés élettana
leggyakoribb ortopédiai betegségei és alkalmazott fizioterápiája
Az idegrendszer mozgató működése
Az idegrendszer mozgató működése
Mozgás MOZGÁS = viselkedés Harántcsíkolt, sima és szívizomszövet
Pajzsmirigybetegségek hatása a és csontanyagcserére
A VÁZIZOMZAT.
„Amilyen a bemelegítés olyan az edzés”
Rehabilitációs módszerek
Vizsgálómódszerek.
Motoros pótlások idegsérülések után.
Izomrendszer – systema musculorum
Fizioterápia Fogalma: gyógykezelés természetes eszközökkel, módszerekkel (görög füzosz – természet) A fizioterápia tehát:
AZ ÍZÜLETI PORCOK BIOMECHANIKÁJA
AZ IDEGRENDSZER ÉLETTANA
A sport pozitív testi és lelki hatásairól szóló tájékoztató előadás megtartása Előadó: Kelemen Mária A sport pozitív testi és lelki hatásairól szóló tájékoztató.
Modern edzésmódszerek
Hajlékonyság.
Idegrendszer – systema nervosum
ARTHRO KOMPLEX GYÓGYKÖZPONT.
A funkcionális tréning jelentősége és alkalmazása a kosárlabdában
Ízületeink egészségéért: prevenció, gyógytorna Duska Zsófia, Dr. Balla Mária*, Dr. Balajti Ilona, Ph. D.** Fővárosi Önk. Uzsoki u.-i Kórháza, Ortopéd-Traumat.-i.
Gyógytornász szerepe a demens betegek mozgásterápiájában
Gyógytorna a gerinc-rehabilitációban
Gerincvelősérültek rehabilitációja Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet, Budapest október 5. Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet, Budapest 2015.
A vízbe merülő és vízben mozgó testre ható erők
Polytraumatizáltak rehabilitációja
Vizsgálómódszerek 1. Bevezetés, ismétlés Anatómia: Csont: szilárd váz, passzív elem Izom: aktív elem, mozgás létrehozására Köztes elemek: szalag: csontok.
Musculi - izmok Musculus – izom Harántcsíkolt és simaizom mikroszkopikus vizsgálata 1:54
Gerinc és biomechanikája
Kognitív idegtudomány
Mozgástanulás és szabályozás
Mozgástan, mozgásfejlődés, neurobiológia
Nyújtásos-rövidüléses ciklus
Mozgástan, mozgásfejlődés, neurobiológia
A mozgatórendszerre ható erők
I Z OMR E N D SZE R.
A MOZGÁS SZERVRENDSZERE
Előadás másolata:

Izomegyensúly felbomlás IZOMDISZBALANSZ IZOMDISZBALANSZ Izomegyensúly felbomlás

Definíciója Az agonista és antagonista izmok koordinált működésének zavara, amely hibás tónuseloszlást von maga után

Kialakulásának oka A mozgásszervek statikus és dinamikus túlterhelése, amit időben nem kompenzálnak

Ok és következmény STRUKTÚRA VÁLTOZÁS FUNKCIÓ VÁLTOZÁS

Ok és következmény Izomrövidülés Diszfunkciók Struktúra változás Funkció változás Izomrövidülés Diszfunkciók

Diszfunkció – hibás tónuseloszlás Hyperaktív izmok Gyengült izmok

Diszfunkciók A megrövidült izmok antagonistái reflektórikus gátlás alá kerülnek Izomerejük csökken, gyengülnek Az izomműködés megbomlása kontraktúrák kialakulásához vezet

Formái Medenceövi diszbalansz

Formái Vállövi diszbalansz Pectoralis m. Biceps brachii Megrövidült izmok: Pectoralis m. Biceps brachii Megnyúlt izmok: Infraspinatus Teres minor Deltoideus hátsó rész

Medenceövi diszbalansz

Izomrosttípusok megoszlása TÓNUSOS IZMOK FÁZIKUS IZMOK I.SO típusú rostok II.FG típusú rostok

A tónusos és fázikus izmok jellemzői I. SO TÍPUSÚ Lassú reakció idő Nagyobb nyugalmi tónus Gyorsabb regeneráció II. FG TÍPUSÚ Gyors reakció idő Kisebb nyugalmi tónus Lassú regeneráció

A tónusos és fázikus izmok jellemzői I.SO TÍPUSÚ Lassan fáradnak Könnyen aktiválódnak Rövidülésre hajlamosak II.FG TÍPUSÚ Gyorsan fáradnak Lassan aktiválódnak Megnyúlásra, gyengülésre hajlamosak

Rövidülésre hajlamos izmok

Rövidülésre hajlamos izmok

Rövidülésre hajlamos izmok

Gyengülésre hajlamos izmok Gluteus maximus Gluteus medius Abdominalis izmok Rhomboideusok Trapezius alsó része Longus colli Vastusok

A nyújtást befolyásoló tényezők Kontraktilis elem:izomhas Alapegysége: a sarcomer Neurofiziológiai tulajdonság: Gerincvelői reflexmechanizmusok Viszkoelasztikus tulajdonság : elasztikus elemek által Nem kontraktilis elem mechanikai tulajdonsága viszkoelaszticitás

A kötőszövet Képes a környezeti tényezők és funkció változásának hatására szerkezetét változtatni

Szerkezetének legfontosabb komponensei Alapállomány Gél Víz Glycosamino – glycan / GAG / Fibrótikus komponens Kollagén Elasztin

Alapállomány funkciója GAG szintézise A normál hidratáció és kenés biztosítása Fenntartja a rostok közötti kritikus távolságot Biztosítja a rostok közti csúszást Megelőzi a mikro adhéziókat

Immobilizáció-szöveti stimuláció hiánya Alapállomány dehidrációja Biomechanikai és biokémiai kompenzációk Szöveti merevség Korlátozott mobilitás Restriktív intermolekuláris kereszt kapcsolat

A szöveti mobilizáció hatása A GAG szintézis stimulációja A normál hidratáció és kenés helyreállítása A restriktív intermolekuláris keresztkapcsolatok megtörése A rostok közötti csúszás és a mechanikai elongáció biztosítása

Mechanikai tulajdonsága A kötőszövet mechanikai tulajdonságát a kollagén és elasztikus rostok aránya és elrendeződése határozza meg

Mechanikai alapfogalmak Viszkoelaszticitás az idő függvényében Viszkoelaszticitás a hőmérséklet függvényében Az anyag merevsége az erő függvényében

Viszkoelaszticitás az idő függvényében Hosszú ideig fenntartott erő hatására a kötőszövet megnyúlik /elongáció /, s a nyújtás során deformálódik. A szöveti hosszváltozás tehát idő függő

Mechanikai tulajdonság Az elaszticitás mértéke a kötőszövet jellemző mechanikai tulajdonsága, mellyel meghatározható az anyag merevsége, azaz a külső erővel szemben mutatott ellenálló képessége

A kötőszövet stressz-strain görbéje Alapfogalmak: Stressz = erő, terhelés Strain = megnyúlás útja – hosszváltozás deformáció Creeping = rostok közötti csúszás

Stressz – strain görbe

A nyújtást befolyásoló tényezők Kontraktilis elem: Kontraktilis tulajdonság /izomhas/ Elasztikus tulajdonság /elasztikus kötőszöveti elemek/

Az izomzat szerkezeti elemei Kontraktilis elem /izomhas/ Alapegysége a sarcomer Nem kontraktilis elem Párhuzamosan kapcsolt elasztikus elemek /izomelemeket körülvevő kötőszövet/ Sorosan kapcsolt elasztikus elem /inas eredés és tapadás/

A kontraktilis elem mechanikai jellemzői Sarcomer: Aktív elem Hosszváltozásra, rövidülésre képes Sliding-hipotézis Kereszthíd -kapcsolat Elasztikus elemek: Viszkoelaszticitás Elasztikusan követik a sarcomer hosszváltozásait

A sarcomerek hosszváltozása Kereszthíd kapcsolatok az izom nyúlásakor és rövidülésekor

Aktív - passzív tenzió Passzív tenzió Aktív tenzió Az elasztikus elemek tenziója az izom nyúlásakor rövidülésekor nő Párhuzamosan kapcsolt elemek: Sarcomerhossz tenzió Sorosan kapcsolt elem: Sarcomerhossz -tenzió Aktív tenzió Az izom aktív feszülése, melynek oka a sarcomerek szintjén létrejövő kereszthíd -kapcsolatok. /csúszás teoria/

A megrövidült izom tartós immobilizálásának hatásai A sarcomer sorozat vesztesége Izomrostok hosszúságának csökkenése Az intramuszkuláris kötőszövet strukturális átalakulása Az elasztikus tulajdonság csökkenése/elvesztése Izommerevség, atrófia ROM beszűkülése KONTRAKTÚRA KIALAKULÁSA

Intermittált stretching a sarcomer veszteség megakadályozására immobilizált izomban Megrövidült triceps surae immobilizálása egereken/kísérlet/ 1. csoport: két hét tartós rögzítés Eredmény: 19% sarcomer veszteség 2. csoport: napi 1/4 óra nyújtás Eredmény: szignifikáns veszteség 3. csoport: napi fél óra nyújtás Eredmény: veszteség nem volt 4. csoport: napi egy óra nyújtás Eredmény: 10% sarcomer sorozat növekedés

A stretching neurofiziológiai alapjai Szenzo-motoros integráció Inger Receptor Szenzoros afferens rendszer Motoros efferens rendszer Válaszreakciók, információk az izmokhoz

Szenzoros /afferens/ rendszer „PROPRIOCEPCIÓ” Sherrington /1906/: az izületi helyzet, a testtartás és a mozgás érzékelése Specializált receptorok az izületekben, izmokban, inakban Információk a központi idegrendszerbe

A proprioceptív rendszer Exteroceptorok: Bőr mechanoreceptorai -Tapintásérzékelés -Taktlitás Felületi szenzibilitás Információk a proprioceptorok felé Proprioceptorok: Izületi receptorok Golgi ínorsók Izomorsók A mechanikai folyamatok /izület helyzete, mozgása/ érzékelése és ennek továbbvitele Mély szenzibilitás

Proprioceptív ingerek Izületi receptorok: trakció, approximáció Golgi ínorsó: - erős ellenállással szembeni /meg/feszülés - tartós nyújtás - reflexes gátlás Izomorsók: nyújtás, húzás – stretch reflex kiváltása

Izületi proprioceptorok Ruffini végződések Előfordulás: izületi tok /külső réteg/ Érzékelik: Az izületi tok nyúlásának irányát Az izület helyzetváltozását Ingerküszöb: alacsony Adaptáció: lassú Feladatuk: Helyzetérzékelés a tónusos izmokhoz rendelve /poszturális rekciók receptorai/ HELYZETJELZŐ

Izületi proprioceptorok Pacini testek Előfordulás: -izületi tokban -a tok és a szinoviális membrán határán Érzékelik: Az izületi helyzetváltozást /gyors, lassú/ A szinoviális membrán károsodását Ingerküszöb: alacsony Adaptáció: gyors Feladat: Mozgásérzékelés a fázisos izmokhoz rendelve MOZGÁSJELZŐ

Proprioceptorok Golgi-Mazzoni testek Előfordulás: izületi tok/belső réteg/ Érzékelik: az izületi tok axiális irányú összenyomását /nyúlását nem/ Ingerküszöb. alacsony Adaptáció: lassú Feladat: Facilitálja a törzs stabilizációját zárt kinetikus láncban

Proprioceptorok Golgi szalagvégződések Előfordulás: izület körüli szalagok, izület közeli íntapadások Érzékelik: Az izületeket alkotó csontok helyzetét Az inak nyúlását, feszülését Ingerköszöb: alacsony és magas Adaptáció: lassú Feladat: védelem a túlterheléstől - véghelyzetjelző Reflexes gátlás az alfa motoneuronokra

Proprioceptorok Golgi ínorsó Előfordulás: az ínban, az izom-ín átmenetnél Érzékelik: az izom kontrakciót Az izom nyúlását Ingerküszöb: magas Feladat: - a hozzárendelt izom autogén gátlása - az antagonista izom facilitálása Az izom feszülési kontroll rendszere

Proprioceptorok Izomorsók Előfordulás: izomhas közepén Érzékelik: izomhossz változását Ingerküszöb: alacsony Adaptáció: lassú Feladat: a kinesztetikus /testhelyzet érzés/ érzékelése Beidegzés: szenzoros és motoros rostokon keresztül Szenzoros /afferens/ rostok: információk az izom megnyúlásának mértékéről Az izomhossz kontroll rendszere Stretch vagy miotatikus reflex Motoros/efferens/rostok: Motoros neuronok

A proprioceptív ingerületek szerveződése I. Szint: Gerincvelői reflexmechanizmusok II. Szint: Központi idegrendszer /agytörzsi, kisagyi szint/

Proprioceptív reflexek Miotatikus vagy nyújtási reflex monoszinaptikus reflex kiváltója az izomorsó adekvát ingere az izom passzív megnyújtása Autogén facilitáció Inverz miotatikus reflex biszinaptikus reflex /gátló neuron/ kváltója a Golgi ínorsó adekvát ingere az ínreceptorok deformációja Autogén gátlás -

Proprioceptív reflexkör

Az autogén gátlás reflexmechanizmusa

Az aktív gátlás technikája Contract-relax Contract – relax – contract Antagonist contraction Tart – lazít Tart-lazít-nyújt /antagonista kontrakciója/ Az antagonista ellenállással szemben történő kontrakciója

Reflexaktivitások az aktív gátlás technikája során 1. Stretch pozíció – nyújtási reflex az izomorsó ingerületének kiváltása autogén facilitáció 2. Izometriás megtartási ellenállás az izom tenziójának növelése az ínorsó megnyúlása, deformációja autogén gátlás Relaxációs fázis Nyújtás : - passzívan a kezelő által - aktívan a beteg izomereje által Az aktív nyújtás formái: az antagonista aktív és ellenállásos működésével /reciprok gátlás/

Az aktív gátlás technikájának célja A megrövidült izmok relaxációja és nyújtása Spinális fájdalomgátlás /lokális analgézia/ A mozgásterjedelem növelése/ROM/ Az antagonista izmok erősítése

A stretchinget megelőző funkcionális vizsgálat A mozgásvizsgálat sorrendje: Aktív Passzív Ellenállásos, izometriás Izomnyújtási tesztek

Vizsgálati szempontok AKTÍV- ELLENÁLLÁSOS: Fájdalom ROM Izomerő Léziónak megfelelő izomerő PASSZÍV: End-feel Akut, szubakut, krónikus állapot

A mozgás minőségének meghatározása Mozgáspálya /ROM/ Izületi véghelyzet /end-feel/ Normál véghelyzet: Elasztikus Fájdalom nincs Kóros véghelyzet: Feszülés, reflexes izomvédekezés, izomspazmus Csökkent elaszticitás A szöveti ellenállás a fiziológiástól eltérően lép fel Fájdalom a szöveti rövidülés miatt

A passzív mozgásvizsgálat során értékelhető mozgás fokozatai 0.Nincs mozgás /kötőszövetes vagy csontos ankylosis/ 1.Erőteljesen beszűkült mozgás 2.Enyhén csökkent mozgás 0.1.2. = HYPOMOBILITÁS 3. Normál mozgás 4. Enyhén fokozott mozgás 5. Erőteljesen fokozott mozgás 6. Teljes instabilitás 4.5.6. = HYPERMOBILITÁS

Izom-nyújthatósági /V.Janda/ tesztek Szempontok: A beteg stabilizálása, a kompenzációk kivédése /heveder/ Az izom lefutásában, a maximális szöveti ellenállásig nyújtunk /provokációs teszt/ Vizsgálat módja: az izületi mozgáspálya passzív vizsgálata A teszt értékelése: 0.Nincs rövidülés 1.Enyhe rövidülés 3.Nagymértékű rövidülés

A stretching gyakorlati alkalmazása Prevenció: Wellnes, fittnes Kondicionáló női torna Jóga alapú stretching Kismama torna Sport Rehabilitáció

Kismama-torna Mozgásterápia Tartásjavítás: Medence beállítás Gerinc helyzete Hátizom, hasizom gyakorlatok Stretching

Kismama-torna Mozgásterápia Izületi mozgások megtartása Mellizom gyakorlatok Gátizom gyakorlatok Légző gyakorlatok Stretching Relaxáció /autogén tréning/

Kismama-stretching Hatásai: Tartás korrekció-elongáció Deréktáji panaszok megelőzése, csökkentése Mellizmok nyújtása Láb statikájának megőrzése A gátizomzat rugalmasságának növelése A propriocepció javítása

Kismama-stretching Hatásai: Az izületek lazítása A kismedence tágítása Teret ad a bébinek Segítséget ad a kismamának a kihordásban Segíti a szülést

Kismama-stretching célja Egészséges, fájdalom és feszültségmentes terhesség Jó pszicho-szomatikus állapot Fájdalommentes, sima szülés Pozitiv szülésélmény A szülés utáni gyors regeneráció

Nyújtási formák Statikus passzív /poziciók/ Statikus aktív, az antagonista izom/izmok működésével

Kismama-stretching Alapelvek: A terhesség 3. hónapjától a 8. hónapig Csak egészséges terhes végezheti A terhesség 3. hónapjától a 8. hónapig A 6.7. hónapban háton fekvésben Tilos gyakorolni! Lassú, fokozatos kivitelezés Légzéssel koordináljuk

Mit kell tudni a kismamáknak A nyújtás célját, élettani hatását A statikai rendszer változásait Milyen izomcsoportokat és miért kell nyújtani Milyen segítséget ad a kismamának és a babának Hogyan segít a szülés folyamatában

Gyermekágyi torna Korai: 1-6 hét: Gátizom edzése Tartásjavítás Stretching Késői: 6. hónapig Komplex izomerősítés „Baba-mama” torna

Tartáskorrekció

A lumbális erector nyújtása Tartáskorrekció A lumbális erector nyújtása

A csípőizület tágítása

Csípő adduktorok nyújtása

Gátizmok nyújtása

Alkalmazása – Partner segítségével

Hamstringok nyújtása

Mellizom nyújtása

Relaxációs helyzetek

Cspőflexorok-triceps surae

Poziciók a szüléshez

Poziciók a szüléshez

After the birth

Gyermekágyi stretching

Baba-mama torna

Jóga alapú stretching

Csípőflexorok nyújtása

Csípőflexorok nyújtása

Rectus femoris-Hamstringok

Elongáció

Lumbális gerinc nyújtása

Nyújtás és relaxáció

Csípő adduktorok

A váll, könyök, csukló izületeire ható izmok nyújtása

Quadratus lumborum, latissimus, teres major, iliopsoas nyújtása

Így is lehet - a flexibilitás topja

Szakirodalom

A csípő flexorok, adduktorok, extensorok autostretching gyakorlatai

Csípőflexor, extensor, levator nyújtása

Autostretching a képernyő előtt

Szakirodalom

Szakirodalom