SZTE-ÁJTK, Politológia BA, III. évfolyam Politikatudomány szekció Április 15.
1. Mi a politikatudományi jelentősége a szuverenitás vizsgálatának? A szuverenitás az állam része, az államiság alkotó eleme (Jellinek) Európai szinten értelmezett szuverenitás A szuverenitás államfejlődési szakaszaiban való vizsgálódás 2. Milyen (egyéb) tudományos módszerekkel lehetne többet megtudni erről a problémáról? Államelméleti módszerekkel ( Jellinek : Allgemeinde Staadtlehre) Komparatív elemzéssel 3. Létezik-e Európai Unióhoz kötődő „európai szuverenitás”?
Aktuális politikatudományi- politika filozófiai kérdés ( létezik-e ? ) Elméleti előzmények : Otto Gierke 1868, Leon Duguit 1917 Gyakorlati jelentősége ( EU 27-ek és intézményi reformok által felvetett szuverenitás kérdések) Nincs egységes szuverenitás Nincs egységes terminológia
Államelméleti megközelítések használata ( Herzog, Jellinek) Bizonyítás :még nem létezik európai értelemben vett szuverenitás Az európai szuverenitás összetevői (Herzog alapján) Politikatudományi és államelméleti források felhasználása ( Bodin, Althusius, Rousseau, Kelsen, Schmitt, Sassen, Zsinka László, Ormos Mária, Myrdal) Politikai gondolkodás csoportosítása („európai vidámpark” )
Politikatudomány : legitimitás, elismerés Nemzetközi viszonyok elméletei Államkapcsolatok Jogi gondolkodás : az államoknak van szuverenitása nem az EU-nak
II. világháború létrehozta a szuverenitás dogma feléledését Két féle tendencia van alakulóban : 1. A szuverenitás alanya az EU, a szuverenitás hordozói a tagállamok lettek -> Kialakulnak a modern nemzetállamok 2. Nemzetállami szuverenitás fokozatos csökkenése
„Ha megvizsgáljuk félelmeink legbelső okait, kiderül, hogy gyakorlatilag mindegyik ugyanarra az okra vezethető vissza: a szabadság, különösen a gazdasági függetlenség féltésére.”(Otto Graf von Lambsdorff ) Túlmisztifikált szuverenitás magyarázatok Vissza kellene térni a kelseni alapokhoz
Még nincs Identitás hiány van az európai társadalomban Paradoxionális politikai gondolkodás