OTDK Társadalomtudományi Szekció; Politikatudomány I április 15. AZ ÖKOPOLITIKA IDENTITÁSA Vita a fenntartható fejlődés identifikációs szerepéről Európában I.Témamegjelölés, módszertani megjegyzések II.Fenntartható fejlődés, mint rendszerkritikai elképzelés III.Fenntartható fejlődés, mint identitás-alkotó elképzelés Horváth László ELTE ÁJK, Politikatudományi Intézet

OTDK Társadalomtudományi Szekció; Politikatudomány I április 15. I.Diszciplináris bevezető (a) Ökológia -> Társadalomelmélet -> Ökopolitika (b)

OTDK Társadalomtudományi Szekció; Politikatudomány I április 15. I. Dichotómiák a politikai ökológiában: az önállóság kérdése 1. Létező politikai kategóriák, politikafilozófiák kontextusában történő elhelyezés 2. Saját, önálló politikai gondolkodás lehetősége

OTDK Társadalomtudományi Szekció; Politikatudomány I április 15. I. Dichotómiák a politikai ökológiában: a posztmaterializmus-vita 1.A posztmateriális értékcsalád tagjaként, vagy 2.Attól függetlenül, materiális érték-érdekkonfliktusokra épül Észak-Dél konfliktus a fenntarthatósági kérdésekben Ökológiai válság, mint biztonságpolitikai kérdés

OTDK Társadalomtudományi Szekció; Politikatudomány I április 15. I. Következő lépcső: elköteleződés valamely álláspont mellett, majd az ökopolitika államának gazdaságának stb. kidolgozása. Az ökopolitika identitásának kérdése egészen új keletű, és fontosságának igen prózai okai is vannak, így juthatunk el az Európai Unió identitási problémájának kérdéséhez.

OTDK Társadalomtudományi Szekció; Politikatudomány I április 15. I. A fenntartható fejlődés Talán az egyetlen olyan, viszonylag koherens ökopolitikai szemléletmód, mely a főáramú politikában nagy karriert futott be. Miért? ott született, valamint nagyon komoly politikai kompromisszumok eredménye a sokféle zöld álláspont, és a politikai elitek között.

OTDK Társadalomtudományi Szekció; Politikatudomány I április 15. I. A fenntartható fejlődés Our Common Future – a Brundtland-jelentés 1987, Oxford University Press

OTDK Társadalomtudományi Szekció; Politikatudomány I április 15. II. A fenntartható fejlődés, mint rendszerkritika 1.Politikai program. Az ökológiai krízis kezelésére keres politikai eszközöket, érvkészlete és a megoldási eszközök katalógusa mégis illeszkedik a neoliberális főáramú politikák követelményeihez, így az EU neoliberális talajon fogant céljaihoz is – nem totális rendszeralternatíva: a progresszió és a gazdasági növekedés oldalán van! 2.Rendszerkritikai jellege egyértelmű, de ehhez látni kell, pontosan MI is a fenntartható fejlődés

OTDK Társadalomtudományi Szekció; Politikatudomány I április 15. II. A fenntartható fejlődés, mint rendszerkritika 1. Elvi jogi aspektus:inter- és intragenerációs egyenlőség önálló környezeti igények, jogok elismerése 2. Integrációs aspektus: egy sor szakterületet átfogó központi követelmény, újrarendezi az egyéb politikákat 3. Társadalomelméleti aspektus: társadalmi életterek, alrendszerek központi, strukturáló eleme.

OTDK Társadalomtudományi Szekció; Politikatudomány I április 15. III. A fenntartható fejlődés és az európai identitás A fenntarthatóság útja Európában: 1. Az Európai Közösségek környezetjoga, környezeti politikája : rhodoszi Európa Tanács: nyilatkozat, hogy a Közösségek célja a fenntartható fejlődés elérése 3. EUSZ: 3. cikk (3), 3. cikk (5). Kintűntetett szerep ezen a kvázi- alkotmányos szinten 4. EUMSZ: integrációs elvek közt: 7-13 cikkek

OTDK Társadalomtudományi Szekció; Politikatudomány I április 15. III. A fenntartható fejlődés és az európai identitás Kollektív identitásról szóló tanulmányok 1. Behaviorista – strukturalista irányzatok: magyarázat az legitimitási és identitási hiányosságokra 2. A narratíva-magyarázat: Európa közös narratívát igényel A Zöld Európa mítosza Lényege: a posztmateriális értékek kalapja alatt az EU országok csatlakoznak a centrumhoz (ez előfeltétele egy posztmateriális érték- alapú identitásnak), ahol aztán az integráció ügye azonosul a fenntartható fejlődés ügyével

OTDK Társadalomtudományi Szekció; Politikatudomány I április 15. III. A fenntartható fejlődés és az európai identitás A problémák gyökerei: 1. Az implicit premisszákban (így például a posztmaterilis értékek Európájának feltételezése) 2. A narratíva jelenleg semmiben sem különbözik az EU egyéb vízióihoz: a narrátor-szerep még mindig messze van (térben) az európai állampolgártól 3. Kidolgozatlan a hozzáállás a képviseleti demokrácia intézményeihez. A fenntartható fejlődés „csak” egy akcióprogramnak indult, ez már talán túllép szándékán, túl komplex rendszer-igény lép fel!

OTDK Társadalomtudományi Szekció; Politikatudomány I április 15. Mégis sikertörténet: 1. Az Európai Unió, mint nemzetközi aktor zöldnek határozza meg magát – az identitás egy típusa megvalósult 2. Európa állampolgárai hagyományosan pozitívnak ítélik meg a környezeti kérdések politikáját, ellenben más EU-s prioritásokkal 3. Európa állampolgárai hagyományosan EU-s kompetenciának ítélik meg a környezeti kérdéseket

OTDK Társadalomtudományi Szekció; Politikatudomány I április 15. „minden terület esetén jelölje meg, hogy annak sorsa közös európai, avagy inkább a helyi kormány döntésétől függjön-e”

OTDK Társadalomtudományi Szekció; Politikatudomány I április 15. Köszönöm a figyelmet!