Országos Tudományos Diákköri Konferencia április A „terror elleni háború” és az amerikai „nagy stratégia” Péczeli Anna
Témafelvetés Fő tézis: A „terror elleni háború” az Egyesült Államok „nagy stratégiájaként” indult, 2006-ra azonban az összes pillére bedőlt és nyilvánvalóvá vált, hogy ilyen formában nem folytatható tovább. A stratégia fő pillérei: Konszenzus a két párt között Konszenzus a vezető elit és a közvélemény között A háborúk nemzetközi jogi megalapozottsága A nemzetközi közösség támogatása Elemzési módszerek: Evolúciós, lineáris megközelítés: a stratégia fejlődéstörténete Komparatív megközelítés: a stratégia elemeinek összehasonlítása
A Clinton-hagyaték Stratégiai vákuum: „Egyik válságból csöppent bele a másikba” Szomália, Haiti, Ruanda, Balkán Prioritások a külpolitikában: Gazdasági kérdések, globalizáció, nemzetközi kereskedelem és szabadpiacok növelése Kísérlet a „nagy stratégiára” - Kennan Clinton és a terrorizmus: Terrortámadások sora 1993: WTC 1998: Tanzánia, Kenya 2000: USS Cole Terrorellenes Biztonsági Csoport létrehozása (Counterterrorism Security Group – CSG)
A Bush-kormányzat és a terrorizmus kérdése Választási kampány: ígéret az erős külpolitikára (vezérkar összetétele) Terrorizmus: CSG átvétele Clintontól (Richard A. Clarke) szeptember 11.: Saját határain belül érte támadás Amerikát → a lakosság felsorakozott Bush mögött Népszerűségi rekordok Politikai színtér: Bush és a neokonok egymásra találása 9/11-ig mellőzve voltak (1992: Defence Policy Guidance) Szeptember 20: Kongresszus: „terror elleni háború” meghirdetése, kétpárti konszenzus
A Bush-doktrína megszületése január 29.: Az Unió helyzetéről: „gonosz-tengelye”: Irak, Irán, Észak-Korea július 1.: West Point Akadémia („Bush-doktrína” – elemei visszaköszönnek a nagy stratégiában) Rendszerváltás igénye a „gonosz-tengelye” országokban Cél: Amerika globális vezető szerepének megőrzése Eszközök: Megelőző csapásmérés Katonai erő alkalmazása Demokráciaterjesztés Unilateralizmus
A háború kezdeti évei Afganisztán: teljes siker Nemzetközi legitimitás és kiterjedt koalíció Gyors katonai sikerek ∑: mind a négy pillér stabilan állt Irak: első repedések a nagy stratégiában Neokonok: érdekek és értékek összekapcsolása Belpolitikai pillérek állva maradtak Kongresszusi felhatalmazás + társadalmi támogatás Külpolitikai pillérek meginogtak Háború 3 deklarált oka: WMD, al-Káida kapcsolat, emberi jogok → ezek közül csak az emberi jogok megsértése volt teljesen igaz Háborús felhatalmazás hiánya: BT határozata nem elegendő
A „nagy stratégia” elemeinek összehasonlítása Elemei: Nemzetbiztonsági Stratégia (2002, 2006) Nemzeti Stratégia a Terrorizmus Elleni Küzdelemben (2003, 2006) Nemzeti Stratégia a Tömegpusztító Fegyverek Elleni Küzdelemben (2003, 2006) Főbb hangsúlyáttolódások: NS (2002): megteremti a nemzetek felelősségét, diplomácia és az erő alkalmazásának egyensúlya NSTEK (2003): erő hangsúlyozása (fenyegetés kiiktatása, még bekövetkezte előtt, rövid távú célok → „battle of arms” NSTEK (2006): erő háttérbe szorul, demokráciaépítés hangsúlyozása, hosszú távú célok kitűzése, háború utáni helyreállítás, realistább hang → „battle of ideas”
A stratégia legvitatottabb pontjai Belpolitika: Belbiztonsági Hivatal (DHS): hatalmas bürokrácia, pazarlás Hírszerzői Közösség: hamis információk szolgáltatása USA Patriot Act: alkotmányellenesség Külpolitika: Nemzetközi jogi kérdések: Guantanamo: jan. óta több, mint 800 terrorista gyanús személy ideszállítása, kínzás Afganisztán: Tálibok visszaszivárgása, ópiumkereskedelem Irak: Illegitim háború 2005: CIA-jelentés: terrorizmus megerősödése Nem voltak felkészülve a háború utáni újjáépítésre
2006: A „nagy stratégia” összeomlása A háborúk nemzetközi jogi megalapozottsága Irak illegitim inváziója A nemzetközi közösség támogatása Irak + Guantanamo → USA erkölcsileg vált megkérdőjelezhetővé Konszenzus a vezető elit és a közvélemény között 2006-os választási kudarc → demokraták győzelme Konszenzus a két párt között 2006: kongresszusi választások: demokraták elhatárolódása Szakadás a republikánus blokkban is: Fiskális konzervatívok Neokonok kiválása: stratégia jó, csak a megvalósítás rossz Személycserék (Wolfowitz, Rumsfeld)
Kitekintés Obama sok problémát megörökölt: Guantanamo bezárása Iraki kivonulás Afganisztáni helyzet megfordítása Belpolitikai kérdések kezelése (Patriot Act, DHS megszorítások) Elzárkózás a Bush-féle „terror elleni háború” kifejezéstől Egyéb problémák: Gazdasági válság „Nagy stratégia” jövője Valószínűleg nem lesz (háttér: kihívások diffúziója) Egymással párhuzamosan futó specifikus stratégiák
Köszönöm a figyelmet!