Országos Tudományos Diákköri Konferencia április A „terror elleni háború” és az amerikai „nagy stratégia” Péczeli Anna

Témafelvetés  Fő tézis: A „terror elleni háború” az Egyesült Államok „nagy stratégiájaként” indult, 2006-ra azonban az összes pillére bedőlt és nyilvánvalóvá vált, hogy ilyen formában nem folytatható tovább.  A stratégia fő pillérei: Konszenzus a két párt között Konszenzus a vezető elit és a közvélemény között A háborúk nemzetközi jogi megalapozottsága A nemzetközi közösség támogatása  Elemzési módszerek: Evolúciós, lineáris megközelítés: a stratégia fejlődéstörténete Komparatív megközelítés: a stratégia elemeinek összehasonlítása

A Clinton-hagyaték  Stratégiai vákuum:  „Egyik válságból csöppent bele a másikba” Szomália, Haiti, Ruanda, Balkán  Prioritások a külpolitikában:  Gazdasági kérdések, globalizáció, nemzetközi kereskedelem és szabadpiacok növelése  Kísérlet a „nagy stratégiára” - Kennan  Clinton és a terrorizmus:  Terrortámadások sora 1993: WTC 1998: Tanzánia, Kenya 2000: USS Cole  Terrorellenes Biztonsági Csoport létrehozása (Counterterrorism Security Group – CSG)

A Bush-kormányzat és a terrorizmus kérdése  Választási kampány: ígéret az erős külpolitikára (vezérkar összetétele)  Terrorizmus:  CSG átvétele Clintontól (Richard A. Clarke)  szeptember 11.:  Saját határain belül érte támadás Amerikát → a lakosság felsorakozott Bush mögött  Népszerűségi rekordok  Politikai színtér:  Bush és a neokonok egymásra találása 9/11-ig mellőzve voltak (1992: Defence Policy Guidance)  Szeptember 20: Kongresszus: „terror elleni háború” meghirdetése, kétpárti konszenzus

A Bush-doktrína megszületése  január 29.: Az Unió helyzetéről:  „gonosz-tengelye”: Irak, Irán, Észak-Korea  július 1.: West Point Akadémia („Bush-doktrína” – elemei visszaköszönnek a nagy stratégiában)  Rendszerváltás igénye a „gonosz-tengelye” országokban  Cél: Amerika globális vezető szerepének megőrzése  Eszközök: Megelőző csapásmérés Katonai erő alkalmazása Demokráciaterjesztés  Unilateralizmus

A háború kezdeti évei  Afganisztán: teljes siker  Nemzetközi legitimitás és kiterjedt koalíció  Gyors katonai sikerek ∑: mind a négy pillér stabilan állt  Irak: első repedések a nagy stratégiában  Neokonok: érdekek és értékek összekapcsolása  Belpolitikai pillérek állva maradtak Kongresszusi felhatalmazás + társadalmi támogatás  Külpolitikai pillérek meginogtak Háború 3 deklarált oka: WMD, al-Káida kapcsolat, emberi jogok → ezek közül csak az emberi jogok megsértése volt teljesen igaz Háborús felhatalmazás hiánya: BT határozata nem elegendő

A „nagy stratégia” elemeinek összehasonlítása  Elemei: Nemzetbiztonsági Stratégia (2002, 2006) Nemzeti Stratégia a Terrorizmus Elleni Küzdelemben (2003, 2006) Nemzeti Stratégia a Tömegpusztító Fegyverek Elleni Küzdelemben (2003, 2006)  Főbb hangsúlyáttolódások: NS (2002): megteremti a nemzetek felelősségét, diplomácia és az erő alkalmazásának egyensúlya NSTEK (2003): erő hangsúlyozása (fenyegetés kiiktatása, még bekövetkezte előtt, rövid távú célok → „battle of arms” NSTEK (2006): erő háttérbe szorul, demokráciaépítés hangsúlyozása, hosszú távú célok kitűzése, háború utáni helyreállítás, realistább hang → „battle of ideas”

A stratégia legvitatottabb pontjai  Belpolitika:  Belbiztonsági Hivatal (DHS): hatalmas bürokrácia, pazarlás  Hírszerzői Közösség: hamis információk szolgáltatása  USA Patriot Act: alkotmányellenesség  Külpolitika:  Nemzetközi jogi kérdések: Guantanamo: jan. óta több, mint 800 terrorista gyanús személy ideszállítása, kínzás  Afganisztán: Tálibok visszaszivárgása, ópiumkereskedelem  Irak: Illegitim háború 2005: CIA-jelentés: terrorizmus megerősödése Nem voltak felkészülve a háború utáni újjáépítésre

2006: A „nagy stratégia” összeomlása  A háborúk nemzetközi jogi megalapozottsága Irak illegitim inváziója  A nemzetközi közösség támogatása Irak + Guantanamo → USA erkölcsileg vált megkérdőjelezhetővé  Konszenzus a vezető elit és a közvélemény között 2006-os választási kudarc → demokraták győzelme  Konszenzus a két párt között 2006: kongresszusi választások: demokraták elhatárolódása Szakadás a republikánus blokkban is: Fiskális konzervatívok Neokonok kiválása: stratégia jó, csak a megvalósítás rossz Személycserék (Wolfowitz, Rumsfeld)

Kitekintés  Obama sok problémát megörökölt:  Guantanamo bezárása  Iraki kivonulás  Afganisztáni helyzet megfordítása  Belpolitikai kérdések kezelése (Patriot Act, DHS megszorítások)  Elzárkózás a Bush-féle „terror elleni háború” kifejezéstől  Egyéb problémák:  Gazdasági válság  „Nagy stratégia” jövője  Valószínűleg nem lesz (háttér: kihívások diffúziója)  Egymással párhuzamosan futó specifikus stratégiák

Köszönöm a figyelmet!