XXX. ORSZÁGOS TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA BUDAPEST,

„CUMQUE FUERIT CONSTITUTUS…” – JOHN OF SALISBURY POLITIKAI FILOZÓFIÁJA AZ ORGANOLOGIKUS ÁLLAMELMÉLET A POLICRATICUS CÍMŰ MŰBEN SZERZŐ: RABÓCZKI SÁNDOR (ELTE-ÁJK)

John of Salisbury (1115/20 – 1180)  A 12. századi reneszánsz kiemelkedő tudósa  Tanulmányok Párizs és Chartres egyetemein  Pápai diplomata, majd Canterbury érsekének titkára  Művei: Entheticus (1156), Policraticus (1159), Metalogicon (1159), Vita Sancti Anselmi (1163), Historia Pontificalis (1164), Vita Sancti Thomae (1171)

A Policraticus sive de nugis curialium et vestigiis philosophorum (Policraticus avagy az udvaroncok hiábavalóságairól és a filozófusok nyomdokairól)  Műfaj: enciklopédia, didaktikus filozófiai értekezés, morális kritika, kormányzás kézikönyve, történelmi példatár, királytükör  Latin nyelven írt nagy terjedelmű traktátus  A nyolc könyvre osztott műben témák sokasága  Források: antik auktorok és kortárs teológia művek, kivéve Arisztotelész Politikája. Fiktív forrása Traianus Institutio Traianija.

Szellemtörténeti háttér  Kozmológia (mikros kosmos – makros kosmos)  Organológia (organikus egész tézise)  Neoplatonizmus (alapja Platón Timaiosz c. műve, központja Chartres)

Organologikus államteória  Az állam felépítése az emberi testhez hasonlatos, amelynek minden tagja meghatározott céllal tevékenykedő társadalmi csoportot jelöl: Fej: fejedelem Szemek, fülek, nyelv: provinciabeli tisztviselők Szív: szenátus Lélek: klérus Karok: bírák és katonák Gyomor: hivatalnokok Oldalak: udvaroncok Lábak: parasztok, kereskedők, iparosok

A fejedelem és a jó uralkodás  Az uralkodó a hierarchia csúcsán  Kötelességei: a Teremtő imádata és az alattvalók szeretete, önuralom és mértékletesség, az alattvalók nevelése  A tagok egymásrautaltsága  Teokratikus uralkodókép

Spirituális és világi hatalom hierarchiája  A két hatalmi centrum közötti hierarchia kérdése  Anima és corpus, a lélek elhelyezkedése, két kard elmélete  Dualista szemlélet és hierokratikus szemlélet – ellentmondás?

A zsarnok és a zsarnokság  A zsarnok meghatározása  Zsarnokság mint erkölcsi fogalom: kötelességszegés, visszaélés a kapott hatalommal világiak és egyháziak körében egyaránt  A zsarnok állama: teljes negatív analógia

Zsarnokölés lehetősége?  Szembe lehet-e szállni a gonosz uralkodóval?  Ellentétes vélemények (C. J. Nederman, Jan van Laarhoven)  A zsarnokölés elmélete ellentmondásos, valójában nem létezik  Zsarnokság mint jó: a chartres-i neoplatonizmus értelmezése  A zsarnokelmélet üzenete

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!