Az Istenről való beszéd lehetőségei Thomas Mann József és testvérei című regényében

Problémafelvetés és módszer Lehetséges-e egy irodalmi alkotást a teológia keretein belül interpretálni? Igen; de figyelnünk kell arra, hogy a regény értelmezésében a teológiai elméletek nem alkalmazhatóak általános érvénnyel Szelekció: a regényben vannak olyan szövegrészek, amelyek alkalmasak lehetnek a teológiai vizsgálatra is; ezek a részletek elsősorban Istenről szólnak

Alapkérdés Az Istenről való beszédnek milyen lehetőségeit tárja elénk a regény?

A dolgozat felépítése John Macquarrie God-Talk című könyve nyomán három teológus elmélete Gerhard Ebeling Isten és szó című tanulmánya alapján az Isten szó használatának kérdésköre A Biblia nyelvi formái a regényben A protestáns teológia diskurzusai a regényben A teológia megoldásaitól eltérő kísérlet a Istenről való beszédre a regényben

Három megoldási kísérlet egy problémára: Bultmann, Barth, Tillich Bultmann – demitologizálás: az Istenről való beszédet meg kell tisztítani a mitologikus maradványoktól Barth – analogia gratiae: az ember nyelve tökéletlen, de Isten kegyelme megengedi, hogy beszéde kifejeződjék a emberi nyelvben Tillich – korreláció: isteni és emberi létezés között folyamatos kölcsönhatás van

Az Isten szó használatának problematikussága Gerhard Ebeling: „Isten nyelvünkben elfekélyesedik”. Milyen eszközöket, nyelvi formákat tudunk még egyáltalán használni az Istenről való beszédünkben? Megoldás: az Isten szó intenzív interpretációja

A Biblia nyelvi formái a regényben Bibliai igék szó szerinti idézése eltérő kontextusban Bibliai igék megváltoztatása A héber költészet alapformája: a gondolatritmus használata Bibliai műfajok allúziója: szerelmi ének, bölcsességi mondás, zsoltár A Szentírás a regény nyelvének egyik fő bázisa, a Biblia szavainak (át)értelmezése is biztosítja, hogy az Isten szó új jelentésekkel töltődjön fel

A teológia diskurzusai John Macquarrie nyomán Mitológia Szimbolizmus Analógia és paradox Empirikus nyelv Az egzisztencia és a lét nyelve

A Istenről való beszéd formái a regényben Bibliai szöveg és regénybeli magyarázat összevetése – az analógia és a paradox teológiai diskurzusa „Istennek nincsenek történetei” – a mitológia teológiai diskurzusa, Kerényi Károly mitológiafogalma

A irónia mint az Istenről való beszéd lehetséges módja a regényben Paradox és irónia kapcsolata Kísérlet a regénybeli irónia meghatározására Nietzsche nyomán

Összegzés Isten szokatlansága – a regény szokatlansága – a teológia lehetséges szokatlansága “Mert mint a Perázim hegyén, felkel az Úr, és mint a Gibeón völgyében, megharagszik, hogy megtegye munkáját, a mely szokatlan lesz, és hogy cselekedje dolgát a mely hallatlan lesz.” (Ézs 28, 21)