A tanácsadó és a mentor szerepe

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A tanulást és a megértést segítő módszerek alkalmazása
Advertisements

A MENTORÁLÁS AZ ESÉLYTEREMTÉS LEHETŐSÉGE
Pályaorientáció: a fiatalok minőségi munkaerő követelményeinek biztosítása a munkaerőpiacon A pályaorientáció jelenlegi helyzetének és a jövőre vonatkozó.
Csoport munka.
Iskolai teljesítmény pszichológiai determinánsai
Dobbantó program. Kik vesznek benne részt? Országosan 15 iskola Tervezett: 22.
A Barátság.
Eredmények és kételyek az iskolai agresszió megelőzésében Agressziókezelés a fővárosi fenntartású oktatási-, nevelési intézményekben október 6. NÉMETH.
III. LÉTKÉRDÉS KONFERENCIA EGYÜTT-LÉT A kapcsolatok természetrajza
Gyerekek a Biztos Kezdet Gyerekházban
Életpálya-építés fiatalkorban
D szekció, Mobilitás: a mozgás és változás TéT-je a felsőoktatásban
Bevezetés a tanácsadásba Dr. Dan Brinkman.. Tanácsadás  Nátán esete (2Sám 12:1- 14)
„KAPCSOLATTARTÁS A KRÓNIKUS BETEGSÉGBEN SZENVEDŐKKEL”
1 Az önfeltárás kockázati tényezőinek összefoglalása Dimenzió Idő Téma Értékelés Emberek Kis kockázat Múlt események, gondolatok, általános elképzelések.
A hatalom és felelősség kérdése a személyközpontú segítő kapcsolatban
A vezetőtanáron „innen és túl” Szivák Judit ELTE PPK
A kooperatív Tanulás ( Tanítva tanulás)
A szociális munka elméletek főbb jellemzői-I. Pszicho-dinamikai elméletek Malcolm Payne: Modern Social Work Macmillan Press Ltd, 1991 (81.o.)
Rokszin Mónika Pszichológus
Általános, speciális kompetenciák Negyedik félév.
Fenomenológiai megközelítés
Óvodai tanterv a 3 és 7 évesek számára
„OKOS TANÁCS NÉLKÜL AZ ERŐ LEROGY …” HORATIUS
A szociális kompetenciák fejlesztése drámapedagógiai módszerekkel
Borbély-Pecze Tibor Bors Szakmai tanácsadó ÁFSZ-FSZH Az ÁFSZ felépítése, a jelenlegi magyar munkaerő-piaci helyzet Borbély-Pecze Tibor Bors Szakmai tanácsadó.
Bevezetés a pályatanácsadási rendszerek összehasonlító elemzésébe
Borbély-Pecze Tibor Bors Budapest, június 4.
A tanácsadó és a mentor szerepe
Dr. Szilágyi Klára Szent István Egyetem
„A kulcskompetencia az ismeretek, készségek és attitűdök transzferábilis, többfunkciós egysége, amellyel mindenkinek rendelkeznie kell ahhoz, hogy személyiségét.
CARL ROGERS
Szervezeti kultúra Definíció: a szervezet tagjai által elfogadott közösen értelmezett előfeltevések, értékek, meggyőződések, hiedelmek rendszere Hofstede:
A mentorképzés tapasztalatai
A tanárképzésben megszerezhető kompetenciák a 8/2013 (I. 30
Mit gondolunk arról, mi a tanulás és hogyan szervezzük meg ?
Személyközpontú diáktámogatás a Dobbantó programban Győrik Edit Kongresszus után – a változások folyamatában Budapest, május
Alkohol- drogproblémák és a segítés lehetőségei kurzus
Biztos Kezdet and the Early Years Foundation Stage
Fenomenológiai megközelítés
Kormányszóvivői tájékoztató 1 Tanulni és versenyben maradni felnőttkorban is.
Dr. Szabó-Thalmeiner Noémi. Nevelő Szaktanár Hivatalnok Szakmai szervezet tagja Családtag Barát (nő) rokon szülő gyermek testvérházastárs …
Rogers után – új felismerések a személyközpontú irányzatban
Jelen és jövő A Budaörsi Nevelési Tanácsadóban. Mi történik a Nevelési Tanácsadóban? Vizsgálunk Szakvéleményt írunk Terápiát végzünk, gyógyítunk (rajz,
Dr. Schiffer Csilla Társas interakciók a tanulók között
Az oktatási gyakorlat fejlesztése
Személyiségünk szerepe - a lelki-, és energiaegyensúly megtartásában
A nevelési program, mint a fejlesztés stratégiája
Speciális gyermekvédelem
Érzelmi intelligencia
A Szabolcsi Fiatalok a Vidékért Egyesület, a Svájci – Magyar Civil Alap Szociális szolgáltatások nyújtása tématerületére 2013-ban benyújtott „Tanítsuk.
Személyiségfejlődési zavarok
AZ MNKSZ RÉSZVÉTELE A „TRAME” PROJEKTBEN AZ EU / GRUNDTVIG FELNŐTTOKTATÁSI PROGRAM KERETÉBEN ( ) TAPASZTALATOK ÉS EREDMÉNYEK KONFERENCIA A self-narration.
Személyközpontú gondozás
CSILLEBÉRC 2015.November Országos Intenzív Képzés és Továbbképzés.
„A tanácsadás emberi oldala” – az érzelmi kompetencia jelentősége a tanácsadásban – Dr. Szabó Szilvia (PhD.) főiskolai docens, ZSKF elnökségi tag, HSZOSZ.
Oktatói és módszertani megújulás a felsőoktatásban Dr. Balázs László főiskolai docens.
TEHETSÉG MENTORÁLÁS A PEDAGÓGIA MAGASABB SZINTJÉN HUJBER TAMÁSNÉ KOVÁCS GABRIELLA KAPOSVÁRI KLEBELSBERG KÖZÉPISKOLAI KOLLÉGIUM.
E-LEARNING ALKALMAZÁSOK DR. ZÁRDA SAROLTA. AZ ELEKTRONIKUS OKTATÁS KÖVETELMÉNYRENDSZERE JÓL TAGOLT TARTALOM PERCES SZAKASZOK - A TARTALOM A KELLŐ.
A TÁVOKTATÁS LEHETŐSÉGEI ÉS TAPASZTALATAI A FELNŐTTKÉPZÉSBEN DR. ZÁRDA SAROLTA A FELNŐTTKÉPZÉS KIHÍVÁSAI … DEC. 15.
A felnőttek bevonásának fejlesztése a kora gyermekkori oktatásba Chris Pascal, prof. és Tony Bertram, prof.
Hálózatok Támogató, segítő szerepek az ifjúsági munkában.
PROCSEE projekt 1. Szakértői Fórum disszeminációs esemény Racsko Réka
A viselkedés és az iskolaérettség kapcsolata
Tanítási filozófia Gyetvai Anna.
A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése – nemzeti életpálya-tanácsadó rendszer kialakítása Borbély-Pecze Tibor Bors, PhD programvezető.
Értékek.
KÉRDÉSEK STRATÉGIÁK: Vannak-e, és ha vannak, akkor milyenek a hajléktalan emberek „stratégiái”? EGYÜTTMŰKÖDÉS: Mikor és hogyan kooperatív vs. konfliktusos.
Pályatanácsadói-kompetenciaprofil
Nemzeti Pályaorientációs Tanács célok, feladatok
Előadás másolata:

A tanácsadó és a mentor szerepe I. Előadás Dr. Borbély-Pecze Tibor Bors ZSKF, AND MA L

Hétköznapi tévhitek A tanácsadó/ mentor öregember … a legokosabb („szakértő”) Bölcs tekintély Hétköznapi tévhitek

Helyette

A segítő kapcsolat jellemzői (Rogers, 1961) Elfogadó-demokratikus légkör Érzelmi túlfűtöttségtől mentes meleg, támogató légkör Attitűd, hogy meg akarjuk érteni a klienst – a megértésünk iránti vágy kommunikálása Minden professzionális humánszolgáltatási kapcsolat fabrikált (mesterséges) kapcsolat Egyetértés, bólogatás, támogatás Megbízhatóság Őszinteség Empátia (beleérzés) A kliens érzelmi megnyilvánulásaival ekvivalens segítői válaszrekació A segítő kapcsolat jellemzői (Rogers, 1961)

Segítő kapcsolat kialakítása Tudok –e úgy létezni, hogy a másik ember érezze bízhat bennem? Kongruencia önmagunkkal (önmagam legyek a helyzetben!) Tudok-e úgy kommunikálni, hogy a másik félreérthetetlenül érezze, hogy én magam valójában ki vagyok és milyen vagyok? Megengedhetem-e magamnak, hogy pozitívan érezzek a másik személy iránt? (megbecsülés, szimpátia, érdeklődés, szeretet, gondoskodás kimutatása) Elég erős-e a személyiségem ahhoz, hogy a másik személytől függetlenítsem magamat? Eléggé- biztonságban érzem –e magamat ahhoz, hogy ne zavarjon a másik személy önállósága? Megengedhetem-e magamnak, hogy teljes egészében azonosuljak a másik személy érzésvilágával, értelmezéseivel, hogy olyan szemmel láthassam a világot, ahogyan azt ő teszi? Elfogadó lehetek-e a másik összes számomra megmutatott arcával szemben? Képes vagyok-e a szükséges érzékenységgel cselekedni? Meg tudom-e a kliens szabadítani a külső értékelés veszélyeitől? Képes vagyok-e elfogadni, hogy a másik személyisége még most is fejlődik, vagy valamilyen módon megköt a múlt?

A személyes kapcsolat, mint a tanulás serkentője

A facilitátor hitelessége (a legtöbb tanár csak tanár szerepében mutatkozik a diákjai előtt…) Megbecsülés, elfogadás, bizalom Empatikus megértés Interaktivitás, aktiválás Tényezők (Rogers, 1969)

Világok összekötése (tanulás-munka-magánélet-tanulás…) LLL és LWL

Változó társadalmi-gazdasági háttér Demográfiai kihívások, elöregedés, romló függőségi ráta Technológiai változások Hosszú munkaerő-piaci életút Elavuló tudás, adaptációs válsághelyzet Individualizáció Szubkultúrák osztályok helyett Vö: növekvő igény a „fabrikált kapcsolatokra” Vö2: növekvő intézményi szerep Változó társadalmi-gazdasági háttér

Szociális munka / konzultáció (tanácsadás)/ mentorálás Adott klientúra, szelekció alacsony szintű Környezeti hatások a középpontban állnak Bio-pszicho-szociális tényezők közül a szociálison a hangsúly Jelentős az intézményi nyomás a segítőn Egyén és erőforrások összekötése alapcél Saját élettapasztalatok felhasználásának képessége Akarat a szándékos és rendezett tudásátadásra A közösség számára is evidens szakmai tekintéllyel rendelkezik Konfliktuskezelési képesség Válogatott klientúra Intrapszichés történések hangsúlyosabbak Egyén és környezet interakciói kiemelt figyelmet kapnak Középtávú, adott számú ülésből áll Egyén váljon képessé a környezetével az összeköttetés felépítésére, újraépítésére Kliens által kimondott változásokra fókuszál Normális pszichével dolgozik Szabó 1993, Mayer 2008

Köszönöm a figyelmet!