LLG rendszerek összehasonlító elemzése - A dán pályatanácsadó rendszer a 2003-as reformok után / - Az új-zélandi rendszer az OECD országtanulmány utáni fejlesztések tükrében Kis szigetországi tapasztalatok és fejlesztése a 2000-es években Borbély-Pecze Tibor Bors PhD. jelölt

A pályatanácsadás rendszere Dániában

A dán ifjúsági tanácsadó rendszer reformja (2003) 2004-ben két szinten alakultak új pályatanácsadó központok: 45 ifjúsági tanácsadó központ alakult (a közoktatás befejezése és a munkaerő-piaci kilépés összekötésére) Koppenhágában (1 milliós város a vonzáskörzetekkel együtt) 80-100 fős a központ, a kisebb régiókban 20-30 fősek az irodák. Országosan a 45 centrumban cca. 2000 kiképzett tanácsadó dolgozik az oktatásügyben. A második elem a regionális pályatanácsadó központok ebből 7 db van az országban, amelyek csak a felsőoktatási belépéssel foglalkoznak. 130 pályatanácsadó foglalkozik a fiatalokkal ezekben az irodákban.

9 évfolyamos a közoktatás a 10 osztály már önkéntes, felzárkóztató egyben pályaorientációs évfolyam. Itt működik a 45 intézmény és a 12. évfolyam után a felsőoktatási bemenetet támogatja a 7 intézet. A közoktatásban a 3. 6. és 9. évfolyamokon kell felállítani tanulónként a fejlesztési célokat. A három évfolyamon mérik is a tanulók kompetenciáit és ki kell tölteniük pl. az érdeklődés kérdőíveket és saját célokat kell megfogalmazniuk. Tehát egyszerre mérik a tanulók kompetenciáit és támogatják, hogy a közoktatás végére kész karrier portfóliójuk alakuljon ki a középfokú oktatásra nézve Az ifjúsági centrumok személyzete garanciát jelent arra, hogy a tanárok el is végzik ezt a fejlesztő munkát, ill. ott vannak a térségben és segítik a munkát. A dán NAT-ban megfogalmazott pályaorientációs célok elérésére nincsen megfelelő elem a tanárképzésben, leginkább az ifjúsági tanácsadó központok támogatják eszközökkel, módszerekkel a tanárokat

A közoktatási tanterv is magában foglalja az életpálya-építési kompetenciák oktatását (oktatás- szakképzés és munkaerőpiac néven fut ez a tárgy a közoktatásban). Három választható terület van a közoktatásban, ezek az alábbiak: 1. felnőtt életre nevelés (szexualitás), 2. közlekedési ismeretek (KRESZ) - biciklire is! 3. pályaorientáció - oktatás- szakképzés és munkaerőpiac 3.a A dán NAT alapján a három elem: - személyes választásom (önismeret) - a szakképzés világa - mi lehetek? - munkaerő-piaci ismeretek - a felnőtt életem, a munkavállalás és szakképzés kapcsolódása

Az ifjúsági oktatási rendszer és a pályaorientációs szolgáltatások

A dán ifjúsági pályatanácsadó irodák körzetei (közoktatás)

A felsőoktatási belépést előkészítő 7 régiós tanácsadó központ elhelyezkedése (Dánia)

A dán oktatásügy négy pályaorientációs célja professzionalizálni a pályatanácsadást, a tanulás és munka közötti átmenet támogatása (a szakadék áthidalása!) támogatni a közoktatás és a szakképzés közötti átmenetet (a szakadék áthidalása[1]!) - az iskolai lemorzsolódás csökkentése a pályatanácsadás kiemelése az egyes intézmények, szektorok zárt világából (beiskolázási harcok) – egyes érdekektől független pálya-tanácsadási rendszer kialakítása [1] Ld. OECD-EU (2004) Bridging the gap

Ifjúsági pályaorientációs és képzési portál A portál belépési csatornái: - 6-10. osztályok (közoktatás) - középiskola választó - felnőttképzés A jobcompass és a jobmappen segítségével a látogató megnézheti az egyes tanulmányi ágazatok összefüggéseit. Amennyiben a fiatalok kitöltötték on-line a saját szakképzési tanulmányi tervüket, azt meg kell tartaniuk és az egyes intézményi szintektől függetlenül számon is kérik rajtuk a későbbiekben. A Jobcity segítségével meg lehet tekinteni az egyes foglalkozásokat a munkahelybe ágyazva. Valójában virtuális üzemlátogatásokat lehet tenni. 500 ezer EUR volt minden egyes ilyen szakterület kialakítása.

Felnőtteknek szóló pályatanácsadó / LLL tanácsadó rendszer kialakítása Dániában A rendszer pilot jelleggel működik 2009 végégi nem túl sikeres Felállítottak egy nemzeti értékelő központot is ennek eredményeként 22 felnőtt pályatanácsadó – LLL központ jött létre. A 22 központra 2 év alatt 14 millió EUR (100 millió DKK) fordítottak.

Pályatanácsadók képzése Dániában Alapszakos (BA) specializáció 60 ECTS MA 2 éves (levelező képzés munka mellett) Phd A 2003-as reform óta legalább a 60 kredites továbbképzéssel és 2 év szakmai gyakorlattal kell rendelkezni vagy MA szerezni tanácsadásból, akinek nincsen ilyen nem dolgozhat tanácsadóként 2010. júniusától. A rendszer fejlesztésének fő politikai indoka, hogy a dán kormány célja a 95%-os középfokú végzettségi szint elérése 2010-re meghaladva ezzel az E+T 2010 céljait. Valamint, hogy a fiatalok legalább 50%-a kerüljön be a felsőoktatásba és végezze is el.

Alapszak (60 ECTS) modulok 3 compulsory Modules Guidance and The Guidance Practitioner (9 ECTS) Guidance and The Individual (9 ECTS) Guidance and The Society (9 ECTS) 2 Modules of own Choice, ex: Career Choice and Choice Processes (9 ECTS) Adult Guidance (9 ECTS) Final Diploma Paper (15 ECTS)

A pályatanácsadás rendszere Új-Zélandon

Career Services Új-Zéland Új-Zélandon az OECD országjelentés után indult ez az integrált szervezet fejlesztése. 7,5 millió EUR fejlesztést hajtottak végre 2006 és 2009 között. Országosan 130 fős a szervezet főként a fiatalokra koncentrál, de elérhető a felnőttek számára is. A kormány elvárása szerint a szolgáltat ellátja tananyagokkal és szóróanyagokkal a fiatalokat és szülőket valamint az iskolákat. E mellett call és web centert működtet, valamint országosan 10 db 5-10 fős irodát. 2009 októberében 3000 hívást fogadtak és 500 e-mailt, (career advise) a hívások nagy átlagosan 2 percig tartottak e mellett 38 legalább 20 perces pályatanácsadás (guidance) is lezajlott az ingyenes zöld számon keresztül

A foglalkozások bemutatására az ISCO Ausztráliával közös új-zélandi változatát használják. A 400- 450 tétel karbantartását a szolgálaton belüli 10 fős stáb végzi interjús módszerrel. Kétévente felülvizsgálnak minden leírást. A foglalkozások bemutatása személyes történeteken keresztül kap megerősítést. Elérhető a CV4me funkció, amely egy önéletrajz készítő varázsló. A szervezet honlapját 2008-ban 2.2. millióan nézték meg. Elérhető a my career funkció az egyes keresések eltárolhatóak. Fejlesztés alatt áll a magyarhoz hasonló TVK – tanácsadók virtuális közössége funkció is.

Az iskolai karrier tanácsadás jelentősen fejlődött a 2000-es években, a cca. 300 iskolában összességében 1600 tanácsadó dolgozik osztott munkakörben (tanár/tanácsadó, iskolai adminisztrátor/tanácsadó) jellemzően heti 10-20 órát fordítanak csoportos tanácsadásra, egyéni tanácsadást (career counselling) általában nem végeznek, de előfordul az egyéni pályainformáció nyújtás (career advising). A kormány célja, hogy a meglévő iskolai eszközök (RG új-zélandi változat, és saját fejlesztések) a Career Services (CS) által fejlesztett eszközök legyenek elérhetőek az iskolákban, ezért fejlesztik a CS honlapján a karrier tanácsadók honlap részt. A maorik integrált oktatása ma már alapvető, 1969-ig külön iskolákban tanították őket.

Az új-zélandi iskolákban a legutóbbi nemzetközi karrier konferencia (2002) óta lényeges fejlesztések mentek végbe, a fenntarthatóság azonban ma is kérdés. Az életpálya-építési kompetenciákat három pedagógiai- pszichológiai fejlesztési feladatra fűzik fel. Ezek az alábbiak: a tanuló öntudatának fejlesztése a lehetőségek megismerése (felnőttek világa, munkaerőpiac, képzés) döntéshozatali és megvalósítási kompetencia kialakítása.

Öntudatosság fejlesztése Történelmi tényezők A serdülők pályaválasztási döntéseit befolyásoló tényezők rendszerszerű megközelítése Politikai rendszer Öntudatosság fejlesztése Történelmi tényezők kortársak tanuló magabiztos média munkaerőpiac közösség Földrajzi tényezők Aktív résztvevő emberi kapcsolatokkal rendelkező és megvalósítás Döntéshozatal munkaadók Lehetőségek megismerése Egész életen át tanuló felsőoktatás iskola Oktatási/ képzési lehetőségek Szocio-kulturalis tényezők M. L. McMahon (1992) Australian Journal of Career Development

A fejlesztési területeket a 12 évfolyamra lebontva tárgyalja az új-zélandi oktatáspolitika A tanulók fedezzék fel saját helyzetüket majd ezt terjesszék ki az őket körülvevő közösségre. Tanuljanak meg döntést hozni és a döntéseik után megvalósítani a feladatokat. 7-8 évfolyam A tanulók értség meg az egészén életen át tartó tanulás szerepét, a munkaerőpiac főbb jellegzetességeit, tanulják meg összekötni a saját tanulmányukat a munka, a további szakképzés világaival. A tantermi tanulmányok mellett ebben a korban már az iskolán kívüli tevékenységek is egyre fontosabbak. 9-10 évfolyam A tanulók érdeklődésükre építve saját tervet alakítanak ki, amely a személyes döntések és lehetőségek mélyebb megértésére alapul. 11 évfolyam A tanulók személyes érdeklődésüket és képességeiket ismerve olyan iskolai és azon kívüli tevékenységeket szerveznek / végeznek, amelyek megegyeznek a pályaválasztásukkal. 12-13 évfolyam A tanulók önállóan képesek megvalósítani választásaikat. A Gateway kormányzati program elérhető minden középiskolában, lényege a továbbtanulási / munkaerő-piaci tervek előkészítése a közoktatás befejezése előtt.

Dániában és Új-Zélandon is általános a Real Game életpálya-építési kompetencia terület fejlesztését célzó oktatási programcsomag használata

Összegzés Az életpálya-tanácsadás (LLG) rendszerének kialakítása komoly kihívást jelent még mindig inkább csak a fiatalokra koncentrálnak (ez főleg Dániára igaz) A LLG tanácsadók képzése az egyik legnagyobb kihívás Az LLG eszközök kialakítása mindkét országban folyamatban van A szektorok közötti szakmai átjárhatóság megteremtése és a szakemberek informálása az egyik kulcsszempont a tanácskérő egész életútján használható karrier portfólió kialakítása és üzemeltetése most indult el A társadalmi alrendszerek és szakpolitikák (tárcák, intézményi szereplők) kooperációja nagy feladat (ezért egyszerre kell fejleszteni 1. a gyakorló szakemberek 2. intézményi menedzsment 3. fenntartók szintjein)

Irodalom (Dánia) http://en.ciriusonline.dk/ http://www.kvuc.dk/ http://www.ucc.dk/omucc/english/ www.ug.dk http://www.dpu.dk/site.aspx?p=5290&init=pepl

Irodalom (Új-Zéland) Watts, Tony (2007) Career Services A review in a international perspective http://www.iccdpp.org/Portals/1/NZ%20Career%20Service%20External%20Review07.pdf CS (NZ) http://www.careers.govt.nz/ Annual Report 2009 Ministry of Education New Zealand Government Australian Career Practitioner vol. 20 issue 3 Spring 2009 CDAA Career Education and Guidance in New Zealand, Ministry of Education New Zealand Government 2009