Egyéb állattenyésztési ágazatok
Juh- és kecskeágazat
Juh és kecske ágazat mutatóinak előrejelzése az Európai Unióban 2000–2009 (ezer t)
Az EU juhtenyésztése (1000 db)
Magyarország juhágazata A juhállomány közel 1,4 millió volt 2004 december elején, egy év alatt 100 ezerrel, augusztus 1-jéhez képest 22 ezerrel gyarapodott. Egy év alatt az anyajuhok száma 131 ezerrel, 1 millió 87 ezerre nőtt.
A juh- és anyajuhállomány alakulása
A juhállomány megoszlása
A juhot tartó gazdaságok száma
Az elmúlt évtized Strukturális problémák Alacsony felvásárlási árak Feldolgozói kapacitás hiány Hullámzó külpiaci árak
Exportorientált vágójuh előállítás - elsősorban élőállat formájában Legnagyobb piac Olaszország - egyre élesebb verseny - árleszorító hatás
EU csatlakozás várható hatásai A csatlakozás a juhtenyésztők számára várhatóan inkább előnyöket hoz. A közvetlen támogatás összege a korábbi szinthez képest emelkedik. Fenyegetést elsősorban nem a kifizetési rendszer, hanem az EU állatjóléti szabályozásának szigorodása jelent. SAPS támogatás hatására a legelőterületek bérleti díjának emelkedése várható.
Feladatok A vertikális koordináció erősítés, a versenyképesség növelés szerkezet átalakítás szakosodott feldolgozóipari struktúra kialakítása rét és legelő területek kihasználásának növelése:
Adatok Vágójuhtermelés: 19 ezer t (2002-ben) Belső fogyasztás elhanyagolható: 0,3-0,4 kg/fő/év. Gyapjútermelés:3800 t (2002-ben) Ágazati hozzájárulás a mg. bruttó termelési értékéhez: 1%
Az uniós támogatás anyajuhra, jerkére és anyakecskére igényelhető, mértéke: 5 061 Ft /állat/év (anyakecske esetében ezen összeg 80%-a). A támogatás felső határa 1 146 000, azaz kb. a jelenlegi állománynak felel meg.
Kecske Tej - tejtermék: egyes országokban komoly szerepe van a tejtermelésben (pl Ciprus 40%, Görögország: 25%). Forgalmi ára többszöröse a tehén- és juhtej, valamint tejtermékek árainak. Franciaországban a több száz sajtféleség 40%-a kecskesajt. Nincsenek termelési kvóták, keresett termék. Stratégiai ágazattá nem válik, de sok kisméretű gazdaságnak nyújthat bevételt. Termelés: 2000: 600 ezer liter, 2001:1,2 millió liter,
Kecskeállomány és kecskevágások száma az EU-ban (1000 db)
Mintegy 7 000 család foglalkozik Magyarországon kecsketartással Mintegy 7 000 család foglalkozik Magyarországon kecsketartással. A becslések szerint jelenleg mintegy 75 000 egyedre tehető a kecskék létszáma, ebből 48.000 az anyakecskék száma. Az EU-hoz hasonlóan Magyarországon is (a juh mellett) a kecske a szegényebb vidékek állata.
Méztermelés
A hazai méhészek a belső fogyasztás négyszeresét állítják elő A hazai méhészek a belső fogyasztás négyszeresét állítják elő. Ugyanakkor az Európai Unió a világ legnagyobb mézimportőre, azaz méhészeink előtt remek piaci lehetőségek állnak, a magyar méz versenyképessége jelentősen növekedhet.
Méztermelésünk: kb. 15.000 tonna: ennek zöme külföldre kerül (elsősorban EU- 91%). Fogyasztás csekély: 0,4 kg/fő EU mézfogyasztás:kétszerese a hazainak, ugyanakkor csak a déli államok termelik meg az önellátásukhoz szükséges mennyiséget. Legfontosabb felvevők: Németország, Olaszország, Franciaország, Nagy-Britannia és Ausztria. Export érték:20-25 millió USD
A méztermelés alakulása Magyarországon
Hosszú évek átlagában a méhészetek száma 15 – 17 ezer volt, melyből a professzionális (legalább 150 családdal rendelkező) méhészetek száma 600 – 1000 körüli. A méhcsaládok száma 800 – 900 ezer család, melyből a professzionális méhészetek által birtokolt méhcsaládok szám 150 – 200 ezer.
Nyúl
Az elmúlt években a hazai nyúltenyésztés jelentős átalakuláson ment keresztül. Ennek legfontosabb eleme, hogy a „hagyományos” sok kis nyúltelep helyét több ezer anyás, vállalkozó méretű tenyészet veszi át. Amíg régebben a felvásárlás több mint 90 %-a kis telepekről származott, addig mára ez az arány kb. felére csökkent. Vagyis az elmúlt évek változatlan termelése mögött egy jelentős szerkezeti változás történt. A nyúl „nagyüzemi állatfajjá” kezd válni, egyre több vállalkozás bizonyítja életképességét.
Termelés volumene: Nagy ingadozások: 1991: 37.000 t, 2000: 10.000 t. Exportorientált termelés: teljes EU-irányultság. Fő felvevőpiac: Olaszország, Svájc, Németország. Nő a magasabb feldolgozottságú termékek arány (darabolt, félkész, konyhakész). Magyarország hosszú időn át a világ harmadik legnagyobb nyúlhús-exportőre volt Kína és Belgium után.
Hazai fogyasztási szint alacsony: 2-3dkg/fő/év (Olaszország: 3-4 kg/fő/év). Fogyasztásnövekedést gátolja: nem tradicionális termék, magas ár. Az ágazat termelési értéke évente 5-7 milliárd Ft.
Hal
Halhús-fogyasztásunk az 5%-ot is alig éri el Halhús-fogyasztásunk az 5%-ot is alig éri el. Világviszonylatban az egy főre eső éves halhús-fogyasztás átlagosan 13 kg. Az EU országaiban ez az érték 22 kg/fő/év. Hazánkban pedig mindössze 2,8 kg/fő/év.
A magyarországi halhústermelés alapvetően a halastavi termeléshez kötődik. Mintegy 22.500 ha tóterület adja a teljes termés közel 70%-át. Ehhez hozzájárulnak még a víztározók és a természetes vizek halzsákmányai is, közel 140.000 ha területről.
Az ország tógazdasági haltermésének 80%-át három régió adja: Észak-Alföld, Dél-Alföld és Dél-Dunántúl. A teljes termés közel 70%-a ponty. 2000-ben az összes étkezési haltermelés 19.660 tonna volt, melyből 12.850 tonna a tógazdasági termelésből származott.
Termelésünk (18 ezer t) 15%-a megjelenik a határainkon kívüli piacokon is, ugyanakkor elsősorban tengeri halakból importra kényszerülünk. fogyasztói igények kielégítése érdekében törekedni kell a feldolgozottság mértékének növelésére. Ezt a célt szolgálja a hal-feldolgozóipar fejlesztése azáltal, hogy új, korszerű üzemek épülnek, illetve a meglévőket korszerűsítik.