Kultúra és Szocializáció Tantárgyfelelős: Dr. Kovács Ernő A prezentációt készítette: Péter Erzsébet

Szocializáció A társadalmi lénnyé válás folyamata, személyek közti interakción alapuló tanulási folyamat, amelynek révén elsajátítjuk a társadalmi együttélés szabályait, kialakítjuk céljainkat, törekvéseinket és megteremtjük önazonosságunkat. A szocializáció nem ér véget egy bizonyos életkorban, hanem egész életen át tart. A szocializációs folyamatok különösen jól érzékelhetők, amikor az egyén pozíciója megváltozik.

A szocializáció biológiai alapjai Az ösztönök hiánya A gyermeki függőség hosszú ideje A tanulásra való képesség A nyelvi kommunikációra való képesség

A társadalmi tanulás módjai Kondicionálás: A megerősítés-kioltás mechanizmusainak érvényesítését értjük, támogatással, tiltással, jutalmazással és büntetéssel. Segítségével főként rutinmintákat tudunk elsajátítani (pl.: autóvezetés; másokkal való érintkezés)

A társadalmi tanulás módjai Modellkövetés: Valamely csodált, szeretett vagy félt személy modelljének követése lehet utánzás, ami a modell külső jegyeinek átvételét jelenti, vagy identifikáció (azonosulás), amely a modell általánosított értelmének és értékének elsajátítása.

A megerősítés-elmélet alapján, az egyén azért választ modellül egy bizonyos személyt, mert az gyakran jutalmazza őt (tanár a tanulót). A másodlagos megerősítés elmélete szerint a távollévő szeretett személy felidézése okoz a modellkövető számára örömet. Az utánzás nem csak vonzalomból, hanem félelemből vagy kisebbrendűségi érzésből is eredhet.

Identitásfelvevés: Átvesszük környezetünk tudását és mintáit, szabályait és szempontjait. A nyelv és az ismeretek elsajátításával elfogadjuk a „címkéket”, viselkedésformákat. Az identitásfelvevés az egyén részéről létrehozza azt a folyamatot, amelynek során a tradicionális társadalmi szerepek könnyen beépülnek.

Közvetítő ágensek a szocializáció folyamatában 1. Az anya-gyermek kapcsolat 2. A család-gyermek kapcsolat 3. Személyorientációjú és pozícionális családok 4. A kortárscsoport 5. A nyelv és szokásrendszer 6. Az anyagi-technikai kultúra

A folyamatos és a reszocializáció A teljes életút folyamán az emberek változtatják attitűdjüket, értékeiket, viselkedésmintáikat, új tapasztalatokat szereznek, és újszerepeket sajátítanak el. A felnőtt személyiség fokozatos és részleges változását FOLYAMATOS SZOCIALIZÁCIÓNAK nevezzük.

A RESZOCIALIZÁCIÓ alapvetőbb, gyorsabb változást jelöl A RESZOCIALIZÁCIÓ alapvetőbb, gyorsabb változást jelöl. Az ilyen típusú változás leggyakrabban az ún. totális intézményekben- elmegyógyintézetekben, börtönökben, katonai alakulatoknál- vallási közösségekben, politikai csoportosulásokban valósul meg. Ezek a szervezetek teljes kontrollt próbálnak gyakorolni az egyén felett. Az újraszocializáció egyik lépése a már kialakult én lecsupaszítása a múlttal való szakítás, a belső és a szélesebb világ közé helyezett korlát, az érintkezés ellehetetelnítése révén.

Az elhagyás a totális intézményekben magába foglalja a tulajdon elvételét. A megszokott felszerelésétől és külsejétől megfosztott ember arcnélkülivé válik és ekkor veszi kezdetét egy új személyiség kialakítása.