Politika, kormányzat és az állam Dr. Kovács Ernő egyetemi docens

A POLITIKA KOMPLEX FOGALMA egy érdekvezérelt akarati cselekvés a konfliktusok kezelésére irányuló társadalmi kommunikáció a hatalom megtartására ill. megszerzésére irányuló tevékenység (A politikai rendszer modern kor szülötte, a politika évezredek óta része az emberi társadalomnak)

A politika 3 dimenziója (tripoláris modell): 1.Intézményesített világ felfoghatjuk, mint normatív rendszert, szokások, alapelvek, szabályok összességét  kialakítják és szabályozzák a hatalmi viszonyokat 2. konfliktusos folyamat folyamatos érdekellentétek – a konfliktus kezelésére irányul 3. elvi: a célokra irányul (célirányos) - nem egy öncélú folyamat, hanem csoportok érdekeit képviseli

A politika fogalmi elemei: 1. Érdek: -céltudatos viszony a szükséglet tárgyában -érdekartikuláció: megismertetik az igényeiket a társadalommal (kifejezik) -akarattá formálódjon  kollektív cselekvési igény Érdek érvényesítés: Formális (intézményesített) -képviseleti (parlament, önkormányzat) -tárgyalási érdekérvényesítés (pl. kormány, munkaadó, munkáltató - érdekképviselet) -szervezetek (pártok stb.)

A politika fogalmi elemei: Informális -demonstráció, lobbyzás (tüntetés, felvonulás), szakértői cél: a kedvező döntés elérése lobby: a döntéshozók észérvekkel való meggyőzése) konfliktus: érdek-ellenérdek ütköztetése politika célja: konfliktusok kezelése ("kezelés művészete")

2.Az akarat Akaratérvényesítés célja: kedvező döntés elérése döntés: alternatívák közötti választás -relatív mozgástér kell  szabadság -választás vállalásának lehetősége (felelősség) -információ szükséges 3. Sikeres akarati folyamat Hatalom: társ. viszony, érdekérvényesítés másokkal szemben. Irányított befolyásolás

3. A konfliktus érdek-ellenérdek ütköztetése Az érdekérvényesítéskor fellépő, érdekellentétet kifejező folyamat  ütközésből keletkező feszültség Politika célja: a konfliktusok kezelése ("kezelés művészete"), feloldására irányuló cselekvés  megoldást kell találni  kompromisszumokat kell hozni (tárgyalás, törvényhozói testület)

Konszenzus kívül lévők elfogadják a belül lévők döntéseit belül lévők elismerik a kívül lévők jogait

Politika fogalma érdekvezérelt akarati cselekvés, -a konfliktusok kezelésére irányuló társ. kommunikáció, - a hatalom megtartására illetve megszerzésére irányuló tevékenység. A társadalom tagjainak illetve csoportjainak arra irányuló tevékenysége, hogy az állami döntések meghozatalára feljogosító pozícióba jussanak

POLITIKA RENDSZERELMÉLETI MEGKÖZELÍTÉSE Hatalmi viszonyok mentén intézményesült társadalmi szabályozó rendszer. Először T. Parsons alkalmazta a társadalomra Rendszerelmélet: A részek és egész kapcsolatában az egész meghatározó szerepét fogadja el.  az egész mindig több, mint az egészet alkotó részek összegződése.

Két nagy társadalmi alrendszer van: -gazdasági -politikai Közvetítő mechanizmusok révén kapcsolódnak össze: -gazdaság: politikai akarattá változott érdekeket közvetít -politika: érdekkötött politikai döntések közvetítik gazdasághoz  új típusú érdekmozgásokat indít

Politikai alrendszer: (önálló társ. alrendszer). -A hatalmi viszonyok mentén intézményesült társadalmi szabályozó rendszer. A politika a társadalom számára meghatározza a célokat. Politikai alrendszerek 3 fő funkciója: 1. a társadalmi reprodukciós folyamatok szabályozása -természeti reprodukció (népesedés szabályozás) -materiális reprodukció. (társadalmi redisztribúció) -szimbolikus reprodukció (kultúra, hagyomány) 2.Pol. releváns érdekek kannibalizálása (becsatornázása) 3. A politikai szocializációs folyamatok irányítása, a politikai kultúrák intézményesített átadása.

A politikai rendszer elemei: 1. politikai kultúra (gondolkodási formák, magatartásminták 2. ideológia (érvényesített stratégia) 3. politikai szervezetek

Az állam A politikai rendszer intézményesült formája. Politikai apparátus, amely jól körülhatárolt területen (melynek szuverenitását más országok is elismerik) gyakorolja a fizikai erőszak monopóliumát.

Állam szervezetei: erőszakszervezetek (fizikai erőszak monopóliuma) közigazgatási szervezetek (minisztériumok, hatóságok) jogalkotó szervezetek (törvényhozó hatalom parlament) érdekérvényesítő szervek (pártok, munkáltatók, munkavállalók, civil szervezetek)

A politikai rendszer innovációja (fejlesztése) 1. Konfliktus elmélet: Marx – a társ. alapvetően a konfliktusok által, szakaszosan, reduktíve fejlődik  forradalom: a konfliktus legvégső eszköze 2. Konszenzus elmélet: Trocquenville - a társ. lineárisan, organikus szerveződés lévén fejlődik, a konfliktus sikeres kezelése teremti meg a konszenzust (pl. rendszerváltás Mo-n)

2. PÁRTOK ÉS PÁRTRENDSZEREK 2. PÁRTOK ÉS PÁRTRENDSZEREK. ÉRDEKSZERVEZETEK ÉS NYOMÁSGYAKORLÓ CSOPORTOK Politikai pártok azok a társadalmi szervezetek, amelyek ebben az érdekegyeztetési folyamatban részt vesznek. Párt: tagsággal rendelkező, tartósan fennálló szervezet, amely a parlamenti választásokon verseng a hatalmi pozíciók megszerzéséért, a kormányzati pozíció megtartásáért. A pártok az egész ország érdekeire hivatkoznak, nemcsak a párttagságéra. (a politikai konfliktus kifejezői)

Pártok jellemzői: 1. megosztottság – konfliktus kifejezői érdekek, ideológia alapján megosztják a társadalmat 2. a rész az egészet képviseli -nem partikuláris érdekeket közvetítenek. -alapvetően a közjó érdekében tevékenykednek 3.mai pártok: polgári társadalom képviseletében tevékenykedik -hierarchiával rendelkezik -programjaikban alternatívákat kínálnak a társ. problémák megoldására -az állam és a társ. között közvetít -programjuk a közjóra, általános érdekre irányul -céljaik sokrétűek, megvalósításukhoz a teljes kormányzati hatalom elnyerésére törekedne

PÁRTOK SZEREPE: társadalom, politika kapcsolatának megvalósítói közvéleményt formálják, választási alternatívákat dolgoznak ki nézeteket egyeztetnek vezetőket választanak

Modern pártok: ideológiai pártok: a századforduló szociáldemokrata és kommunista pártjai, osztályideológiákat és osztályprogramokat dolgoz ki. Háttérbe szorította a társadalom struktúrájának összetettebbé válása, a szociológiai kötődés általános oldódása. néppártok: Ún. programpártok, ahol ideológiai (az alapkérdések és alapértékek azonossága) a jellemző, ugyanakkor a társadalom konkrét helyzetének és lehetőségeinek megítélésében nézeteltéréseik vannak. Ide sorolhatóak az ún. one issue (egy problematikájú) pártok, mint például a zöldek. Az adott probléma képviselete mellett közömbösek tagjaik és követőik egy értékkötelezettségét illetően.

Elvárások a modern pártokkal szemben: a hatalom megszerzésére és megtartására való törekvés a demokratikus pártok soha nem törekedtek a hatalom kizárólagosságára, a totalitáriusok igen

A pártok eszközei az állampolgárok mozgósítására: taggyűlések, pártkonferenciák, egyéb politikai összejövetelek Céljuk ezekkel: pártideológiákkal, célokkal való azonosulás erősítése, választások előkészítése a párt működésére, a párttagok magatartására vonatkozó határozatok meghozatala a párton kívüli szimpatizánsokhoz, vagy passzív tömeghez is szólnak

PÁRTRENDSZEREK a politikai rendszerben tényleges hatalommal csak egy párt rendelkezhet. Tipikus példája a totalitárius rendszerek egypártisága. Ezek a rendszerek nem versengő pártrendszerek, és a hatalom nagymértékben centralizálva van.

Kétpártrendszer Elsősorban az angolszász rendszereket jellemzi. A kormányzásért való harcban két nagy párt verseng, bár előfordulnak kisebb, a hatalmi harcban esélytelen pártok is. Klasszikus példája GB és USA Jellegzetessége, hogy a két párt felváltva osztozik a kormányzás és az ellenzékiség funkcióin. A pártok mérsékelt politikát folytatnak, s a polarizálódást a politikai kultúra és a tradíció akadályozza.

Sokpártrendszer 3-4 vagy ennél is több párt található a parlamentben. Sok esetben a polarizáció a bal-jobb tengely mentén jön létre, ideológiai elkülönülés, gazdasági programok, vallott értékek alapján. A jobb- és baloldalon több párt is található. Ha a bipolarizáció erős, általában gyenge a centrum. Előfordul a multipluralizmus tiszta formája is, amikor nagyjából egyenlő politikai erőt képviselő pártok osztoznak a voksokon.

PÁRT TÍPUSOK: Történelmi pártok: (Beyme féle 10 párt rendszer) liberális (feudalizmus, rendiség ellen) radikális (fr. forradalom, eszméi: szabadság, egyenlőség, tulajdon biztonsága) konzervatív (régi arisztokraták – átmeneti pártok) szocialista (szoc.dem) (4.rend, a proletariátus érdekeit képviselték) keresztény demokrata (modern konzervatív) paraszt (vidéki agrártárs.  ipari tőkével, a városi polgársággal szemben) regionális, etnikai pártok (pol. önrendelkezési jogaikért folytattak harcot) kommunista (baloldali radikális, forr. ideológia, zárt szervezeti rend) fasiszta (szélsőjobb, nacionalista, totális egyeduralomra törekszik) 10. környezetvédők (ökológiai pártok '70-től)

PÁRTOK FUNKCIÓI érdekek aggregálása (begyűjtése, egyesítése, összegzése) érdekek artikulációja (kifejezésre juttatják) szakszervezetek, társ. érdekképviseletek keresése internáló, integráló funkció  emberek valahova tartozzanak  beintegrálja az egyént a társadalomba  közös program megvalósítására  politikai akaratképzési folyamatban való résztvétel politikusok rekrutációja, szelekciója  lehetőséget biztosít karrier építésre (kulcspozícióra kinevezésre a közjogi tisztségekre) nem kell érteni a szakmához! kormányzati, illetve ellenzéki (nagyon fontos) szerepkör betöltése

Magyarország alkotmánya szerint: pártok közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak nem irányíthatnak semmiféle állami szervet megtiltja a párttagságot és pártpolitikát: bírák, ügyészek, alkotmánybíróság tagjai, fegyveres erők hivatalos állománya részére a hatalom párt általi kizárólagos kisajátítását a párt választáson való részvétele: 2 ciklus alatt nem állít képviselőt  törlik a párt bejegyzését

A gyakorlatban: Pártot és apparátusukat minden jogrendszer élesen elválasztja a hatalom szerveitől  mégis erősödik a párt államosodásának tendenciája (pl. finanszírozás közpénzekből  Pénzügyi szempontból a hatalmon lévő párt előnyösebb helyzetben van!)

Támogatások EU finanszírozási modell semmilyen támogatást nem fogadhatnak el (kivéve a tagdíj) ktg. vetési támogatást kap Magyarországon: 1 % támogatottság esetén jogosult a közpénzre gazdasági vállalkozásokat csinálnak  profit a pártokhoz vándorol megpróbál plusz bevételekhez hozzájutni: sikerdíj ügyletek - egyéb jogcímek (pl. Tocsik)

ÉRDEKSZERVEZETEK, NYOMÁSGYAKORLÓ CSOPORTOK Egyéb szakmai és polgári szerveződések, amelyeknek nem célja a hatalom megszerzése, csak az általa képviselt tagság érdekeinek érvényesítése A modern társ. nagymértékű differenciálódása  érdekcsoportok sokasága alakul ki szervezett módon igyekeznek érvényt szerezni követeléseiknek (kezdetben iparos egyletek, iparágak érdekszervezetei) a folyamatot erősítette az ált. választói jog kiterjesztése olyan befolyásos vállalkozói érdekszövetségek létrehozására törekedtek, amelyek a változó összetételű kormányzatoknak is állandó és kikerülhetetlen partnerei nyomásgyakorlással biztosítják a hosszú távú üzleti és befektetési érdekeik érvényesülését.

Érdekszervezetek a politika legfőbb szereplői a pártok mellett érdekartikuláció és érdekképviselet intézményei: megfogalmazzák és kifejezik az egyes társ csoport érdekeit, nyomást gyakorolni eszközeik: lobbyzás, demonstráció, közvélemény befolyásolása,

1.Munkáltatók, vállalkozók szervezetei (pl. gyáriparosok OSZ, vállalkozók VOSZ) cél: kormányzati döntések befolyásolása (pl. MT módosításai a vállalkozók javára - vasárnap ügy) gazdasági előnyök biztosítása szakszervezetek elleni szervezett fellépés piacszerzés, piacvédelem, tagjaik informálása, vállalkozók imagenak megteremtése, infrastruktúra fejlesztésére nyomás gyakorlása a vállalkozók ritkán alkotnak egységes és zárt oligarchikus csoportot a multik  nagy gazdasági súllyal rendelkeznek  nagy befolyással rendelkeznek egy ország politikájára  kormányra nyomás  kialakítják a nekik kedvező gazd. és pol. környezetet

2. Szakszervezetek munkavállalók érdekszervezetei - ipari forradalom óta 3. foglalkozási csoportok (kamarák) Legfontosabb foglalkozási érdekcsoportok: parasztszövetség - kézműves - ker. stb. kamarák egyes országokban szabad, másokban kötelező a kamarai tagság (főleg a kisebb vállalkozóknak) szakmai érdekérvényesítés (pl. ügyvéd, orvos megfelelő jogszab. háttérrel tudjon dolgozni) belső szabályozásokat is érvényesítenek (szakmai tekintély, jövedelmezőség érdekében)

4. közérdekű és eszme-kulturális pártoló egyesületek, szervezetek harmadik szektor v. non-profit szektor: eszmei, kulturális, szociális, egészségügy, oktatás, sport ügyeket felvállaló társ. szervezetek, fogyasztói érdekvédelmi szerveződések, egycélú mozgalmak, környezetvédelem alternatívok, stb. civil társ. szerveződés legszélesebb alapja alapvetően egyesületi / alapítványi keretek közt gyakran formális tagság nélkül, mégis széles körben fejtik ki hatásukat (pl. fogyasztóvédelem) közjavakat akarnak előállítani, közszolgáltatást nyújtani, közhasznú szervezetek non-profit jelleg civil szerveződések (állampolgári) lokális érdekeket képviselnek

Magyarország választási rendszere vegyes (többségi és arányos) 386 mandátum 176 egyéni választó körzet  itt többségi elvek érvényesülnek 1. forduló: abszolút többségi elv 2. forduló: relatív többségi elv 210 mandátum  arányosság elve alapján: szavazáskor két lista (területi, országos)  töredékszavazatokat is e lehessen számolni) egyéni jelölt, területi listán párt jelölt, országos listán

4. POLITIKAI HATALOM FOGALMA ÉS ÉRTELMEZÉSEI. Politika a hatalom megszerzésére és megtartására irányuló tevékenység. Hatalom a legfontosabb társadalmi viszonyrendszer. Mindig valami csoport érdekében érvényesítésére irányul valamilyen más csoport érdekeivel szemben Politikai hatalom: az érdekérvényesítés legfontosabb eszköze

Hatalom Weber szerint  egy esély arra, hogy valaki képes-e ráerőszakolni másra az akaratát. Vagyis a társadalmon belül hatalomról beszélünk akkor, ha egy társadalmi csoporton belül valaki az akaratát mások ellenszegülésére is keresztülviszi, függetlenül attól, hogy min alapul ez az esély. Esély lehet: - személyek közötti - csoportok közötti - csoportok és a társadalom közötti

A hatalom tényezői (alapja): 1. Erőszak fizikai (pl. katonai) adminisztratív (pl. tanár - diák) Ilyen a jogrendszer (az állam eszköze) Szükséges, de nem elégséges feltétele a hatalomnak. Pusztán erőszakra támaszkodva nem lehet fenntartani a hatalmat (önmagában nem elég)

A hatalom tényezői (alapja): 2. Legitimitás (elismerés, elfogadás) Legitimitás Egy hatalom elismerésre méltó volta. Igazoló érvvel próbálja a hatalom a hatalmat gyakorló módját megerősíteni. A polgárok egy része fogadja el. Igazoló érvek: születési előjogok nemi szerepek szakmai kompetencia (ezt fogadjuk el a leghamarabb)

MAX WEBER POLITIKAI SZOCIOLÓGIÁJA. (HATALOM -URALOM -BÜROKRATIZÁLÓDÁS) Igazoló érvek (M. Weber) ha egy társadalomban megjelenik az engedelmesség minimuma, vagyis a társadalom egy része elfogadja a hatalmat, akkor abból a hatalomból uralom lesz. A számunkra elfogadhatóak az igazoló elvek. Uralom legitim hatalom. Uralomról akkor beszélünk, ha van rá esély, hogy egy meghat. tartalmú parancsnak engedelmeskedni fognak.

3 URALOM TÍPUS - MOTIVÁCIÓK Uralmi viszony elfogadásának 3 motivációja alapján 3 uralomtípust különböztetett meg: 1. Karizmatikus (emocionális kategória) Karizma (kegyelmi ajándék): egy személy különleges képességeire utal alapja a karizmatikus személybe vetett hit. képességek: természetfeletti képesség isteni származása (pl. Hórusz) csodatételei vannak. egyház hatalma (Jézus az alapja)

2. Tradicionális uralom Tradicionális uralom a hatalom átörökítse az utódokra nem személy, hanem intézmény központú (nemzeti egységet szimbolizáló intézmény) uralkodó személye elhalványul, mert jól működik a rendszer hagyományelvűség Módja: dinamikus uralom konvencionális normák, gondolkodásformák, stb. az élet a maga kialakult ösvényein folyik tovább. Az emberek számára az élet kiszámítható. Az élet akkor kiszámítható, ha a társadalmi viszonyok állandósulnak.

3. Legális (törvényes) uralom A modern politikai rendszerek uralmi típusa. Alapja: népfelség - népszuverenitás elve (szabadság, egyenlőség, saját élet feletti rendelkezési jog Rousseau) és az önrendelkezési jog. A hatalmat gyakorlókat megválasztják. A választások megerősítik a közakaratot (önrendelkezés jogának formális kifejeződése). Észérvekkel igazolható, kiszámítható rendszer. A népnek joga van a "nem jól működő" embereket leváltani  megszüntetni a hatalmat Bürokratikus igazgatás (racionális uralom) először a legitimben jelenik meg

A LEGITIMIZÁCIÓ SZOCIOLÓGIAI Weber vezette be a legitimáció fogalmát a szociológiába: „a modern állam legitimációja technikai jellegű: az uralmi viszony jellegéből adódik, hogy minden uralom igazolás igazolásra szorul. A hatalom választással legitimálja magát.” A hatalmasok soha sem szűnnek meg bizonygatni uralmuk jogosságát. Az alávetettek félelemből, megszokásból, tehetetlenségből, érdekből engedelmeskednek az uralmon lévőknek.

Legitim a rend: ha a cselekvők egy érvényes „rend képzethez” igazodnak, amelynek törvényességében hisznek. A lényeg az, hogy az alávetettek higgyenek az uralmon lévők által hirdetett igazoló eszmékben és belső indítékból elfogadják uralmuk jogcímét.

HABERMAS LEGITIMÁCIÓS VÁLSÁG TEÓRIÁJA A legitimáció támadható érvényesülési igény  a legitimációs igény nem a választásokat követően szűnik meg, hanem akkor támad fel. Az emberek elvárásai nagyok  bizonytalansági válság alakul ki minden hatalommal szemben  legitimációs zavarok lesznek (zavargások, sztrájkok és kísérőjelenségeik)

A modern államnak 2 lehetősége van a legitimációs válság enyhítésére: 1. Nemzeti identitástudat fokozása: Egy idő után az emberek érzelmi klímáját fokozza  bizonyos szélsőséges csoportok aktiválhatók (ez destabilizálja a társadalmat). Így mesterségesen meg lehet teremteni az egységet. 2. szociális államként reprezentálja magát a modern állam Ez történt ’60-as években: jóléti államok jönnek létre  szociális jólétet biztosítanak  kicsivel jobban élnek az emberek  csökken a szegénység  hatalom iránti engedelmesség motivációja

Probléma (Habermas szerint) a jóléti kiadások számos gazdasági problémát okoz: fokozott elvonások  nem ösztönzi a tőkét az újrabefektetésre kiviszik a tőkét  olcsó munkaerő  nő a munkanélküliség egyre kisebb bevételből kell az emberek szociális igényeit kielégíteni  csökkenti a jóléti kiadásokat  nő az infláció