Dr. Bercsényi Miklós, Bódis Márk Általános hal morfológia, díszhalaink rendszerezése, etológiája. Különböző szaporodási módok, szaporítási módszerek, genetika Dr. Bercsényi Miklós, Bódis Márk

Morfológia Fej: orrhegy-kopoltyúrés – szemek, szaglógödör (orrlyukak), száj, kopoltyúfedők Törzs: kopoltyúrés-végbélnyílás – hát, oldalak, has Úszók Kültakaró A halak csoportosítása morfológia szerint: - nyílt vízi halak - nem nyílt vízi halak - a fenékzóna halai - fenék közelében élők - fenéken fekvők - magukat talajba fúrók - vízfelszín közelében élő halak

Szájtípusok Közép állású Nagy száj: ragadozó Kis száj: csipeget Felső állású Alsó állású

A farok úszó típusai Összenőtt Villás Félhold alakú Kerek Csonka

A halak életműködése Légzés Emésztés Kiválasztás Érzékszervek, érzékelés – szaglás, látás, ízlelés, oldalvonalrendszer, egyensúly Keringés Idegrendszer Ivarszervek

Díszhalaink rendszertana Törzs: Vertebrata-Gerincesek Osztály: ACTINOPTERYGII (= Osteichthyes) Csontoshalak A, Rend: ACIPENSERIFORMES Család: ACIPENSERIDAE (tokfélék) - Acipenser (kecsege)

B, Rend:OSTEOGLOSSIFORMES 1. Család: MORMYRIDAE (elefánthal) C, Rend: CYPRINIFORMES (pontyalakúak) 1. Család: CYPRINIDAE (pontyfélék) – Barbus (díszmárnák), Danius (dániófélék), Cyprinus (koi), Rasbora (razbóra) 2. család: COBITIDAE – Botiinae (díszcsíkok), Cobitinae (gébfélék) 3. Család: GYRINOCHEILIDAE – sziámi algaevő D, Rend: CHARACIFORMES (pontylazacok) 1. Család: CITHARINIDAE - disztihódusz 2. Család: ALESTIIDAE – afrikai pontylazacok 3. Család: ANOSTOMIDAE – Annostomus (fejenálló lazac) 4. Család: CHARACIDAE – Characidiinae dél-amerikai pontylazacok ( neonhal, tetra, fantomlazac) Serrasalminae (piranha)

E, Rend:SILURIFORMES 1. Család: SILURIDAE – valódi harcsafélék (üvegharcsa) 2. Család: PANGASIIDAE –pangasius harcsák 3. Család: CLARIIDAE – tüdős és labirintkopoltyús harcsák 4. Család: CALLICHTHYIDAE (páncélos harcsák) – Corydoras fajok, Dianema, Hoplosternum 5. Család: LORICARIIDA (vértesharcsafélék – Loricaria fajok (tűharcsák), Ancistrus és Hypostomus plecostomus (algaevő harcsák), Panaque 6. Család: MOCHOKIDAE (tollasbajszú harcsák) – Synodontis (hátonúszó harcsák) 7. Család: PIMELODIDAE (karcsú harcsák) – pimelódusz F, Rend: GYMNOTIFORMES – afrikai késhalak

G. Rend: ATHERINIFORMES –Bedotia, Pseudomugil, Telmatherina, Melanotaenia (szivárványhalak, kalászhalak) H, Rend: CYPRINODONTIFORMES (fogaspontyok) 1. család: FUNDULIDAE – ikrázó fogaspontyok 2. Család: POECILIIDAE (elevenszülő fogaspontyok) – Poecilia, Xiphophorus, Mollienensia J. Rend BELONIFORMES – Hemiramphidae – félcsőrös csuka K. Rend: SYNBRANCHIFORMES –Mastacembelidae (nyilascsőrűfélék)- pávaszemes, keréknyom angolna L. Rend: PERCIFORMES (sügéralakúak) 1. Család: CENTROPOMIDAE – Indiai üvegsügér 2. Család: CENTRARCHIDAE (díszsügérfélék) – Lepomis (naphal

3. Család: TOXOTIDAE - lövőhalak 4. Család: MONODACTYLIDAE - holdhalak 5. Család: CICHLIDAE (bölcsőszájú halak) – kelet-afrikai és dél-amerikai sügerek, törpesügerek, diszkoszhalak stb. 6. Család: ANABANTIDE (mászóhalfélék)- betták, gurámik, paradicsomhal M, Rend: TETRAODONTIFORMES (négyfogúfélék) - gömbhalak

Díszhalaink viselkedése (etológia) Díszhalaink viselkedése leginkább a táplálék megszerzésével és a szaporodással függ össze Csoportosan élő (csapathalak) ill. magányosan élő halak (élőhelyek- revier védelme főleg kelet-afrikai sügérfélék) Táplálék felkutatása, ragadozó halak, álcázás Ívást megelőző magatartás (ívóhelyre vonulás, udvarlás, magamutogatás) Ívást előkészítő magatartás (habfészek építés, ívóhely tisztogatása) Ívást, megtermékenyítést kiváltó nász (pontyfélék”fürdése”, hajtás) Ívás utáni magatartás (habfészek őrzése - betta) Lárvák, ivadékok gondozása (diszkosz börváladékával etet, szájköltők terelgetik a kicsiket) Betegségre utaló viselkedés (vakaródzás, bizonytalan úszás stb.)

„revier” tartás guppi nász Paradicsomhalak ivadékgondozása

A DÍSZHALAK SZAPORODÁSBIOLÓGIÁJA I. Ikrázó halak: szabadon ikrázók, talajba ikrázók, az ikrát szilárd felszínre pl. kövekre ragasztók

A DÍSZHALAK SZAPORODÁSBIOLÓGIÁJA II. Ivadékgondozás: - szájköltők (kelet –afrikai sügerek) - habfészek építők ( mászóhalak, Synodontis)

A DÍSZHALAK SZAPORODÁSBIOLÓGIÁJA III. Elevenszülők: fogaspontyok, félcsőrös csuka

Szaporítási módszerek I. Mindig csak a legegészségesebb, legszebb, az adott fajra leginkább jellemző halakat szaporítsuk tovább! Ikrázó halak: - társas akváriumban is ívók (kövek, kókuszhéj, cserép) - külön ikráztató medencébe ívók (általában párban vagy kisebb csoportban, magasabb hőmérsékletet és más vízminőséget igényelnek a szaporodáshoz) - ikráztató eszközök: ikrarács, növények (finom levelű, dús növények pl. úszó májmoha), ikráztató kúp (diszkosz), mop (főleg ikrázó fogaspontyok), Hungarocell vagy vízfelszíni növények a habfészek építőknek - fejés: koi és aranyhal

Szaporítási módszerek II.

Szaporítási módszerek III. Elevenszülő halak: csak az éppen szülni készülő nőstényt kell különrakni

Díszhalaink öröklődése I. Genetikai alapfogalmak: kromoszóma, domináns és recesszív gének, homozigóta, heterozigóta, a halak minőségi vagy kvalitatív tulajdonságai, Mendel szabályok, genotípus, fenotípus, mono és polifaktoriális öröklődés, mutáció

Díszhalaink öröklődése II. Szelekció Visszakeresztezés: egy recesszív tulajdonság fenotípusos rögzítése (homozigótává tétele) több nemzedékre visszanyúló beltenyésztéssel Intermedier öröklődés: az utód a két szülő ellentétes (domináns-recesszív) tulajdonsága között fenotípusos átmenetet mutat (új tulajdonság létrejötte)

Díszhalaink öröklődése III. Letális faktorok: domináns ill recesszív homozigóta egyed mutáció során kialakult tulajdonság túlfejlődik, letális gén hatására az állat nem éri meg az ivarérett kort pl. Simpson xifó Ivarhoz kötött öröklődés: nőstény XX, hím XY Xiphophorus helleri – poligén ivardetermináció (több génből álló csoport határozza meg az ivart) YY hímek

Díszhalaink öröklődése IV. Hibridizáció: két különböző fajhoz tartozó egyed hoz létre életképes utódokat (nem biztos, hogy szaporítóképes is) - természetes (X. helleri x X. maculatus) - mesterséges pl. papagájsügér