Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal, Budapest Az emberkereskedelem áldozatainak speciális helyzete hazai és külföldi példák alapján Workshop Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal, Budapest 2013. június 5. Moderátor: dr. Szendrői Mária

Az emberkereskedelem tényállása a büntető törvénykönyvről szóló 2012 Az emberkereskedelem tényállása a büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény alapján / Az emberi szabadság elleni bűncselekmények – XVII. Fejezet/ 192. § (2) Aki mást kizsákmányolás céljából elad, megvásárol, elcserél, átad, átvesz, toboroz, szállít, elszállásol, elrejt vagy másnak megszerez, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. További minősített esetek – Példák a 192. § (3) bekezdés alapján személyi szabadságától megfosztott személy sérelmére erőszakkal vagy fenyegetéssel a sértett sanyargatásával emberi test tiltott felhasználása céljából történő elkövetés Súlyosabb jogkövetkezmény a 18. ,illetve a 14. életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett emberkereskedelem esetében

Az emberkereskedelem formái Határon átnyúló /Származási, tranzit-és célország/ Belföldi Prostitúciós célú kizsákmányolás néhány országban legális a prostitúció /pl. Hollandia, Svájc az áldozatok kiszolgáltatottsága „önkéntes”/ megtévesztett áldozatok (egyéb munkalehetőség felajánlása / „lover boy”-eset..) személyes irataikat, úti okmányaikat elveszik nyelvismeret hiánya megfélemlítés, zsarolás Lehetőségek ? feljelentés (akadályok: félelem, a hatóságokkal szembeni bizalmatlanság..) büntetőeljárásban: az emberkereskedelem-tényállás bizonyításának nehézségei -> eltérő minősítés eshetősége emberkereskedelem áldozata szabálysértési eljárás áldozatává válásának kockázata (Szabstv. 172. § - Tiltott kéjelgés – elzárással is büntethető; másodlagos viktimizáció) Munkaerő célú kizsákmányolás területek: mezőgazdaság, építőipar, termelés, házimunka megtévesztés -> rosszabb munkakörülmények fogadják rendezetlen jogi helyzet „csicskáztatás” Szervkereskedelem -

Az áldozatok azonosítása és irányítása Magyarországon Előzmény, háttérszabály: Az Európai Parlament és a Tanács 2011/36/EU irányelve az emberkereskedelem megelőzéséről, és az ellene folytatott küzdelemről, az áldozatok védelméről valamint a 2002/629/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról 11. Cikk /Az emberkereskedelem áldozatainak nyújtott segítség és támogatás/ a büntetőeljárás előtt, annak folyamán és azt követően megfelelő ideig segítség és támogatás segítség és támogatás attól fogva, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóságok megalapozottan következtethetnek arra, hogy emberkereskedelem áldozata az érintett segítségnyújtó szervezetekkel együttműködve megfelelő mechanizmusok létrehozása az áldozatok kilétének korai megállapítása, segítése és támogatása érdekében segítségnyújtás: az áldozat megfelelő tájékoztatása után és beleegyezésével legalább az áldozat megélhetését biztosító életszínvonal lehetővé tétele (megfelelő és biztonságos elhelyezés és anyagi támogatás, orvosi ellátás, pszichológiai segítségnyújtás, tanácsadás)

354/2012. (XII.13.) Kormányrendelet az emberkereskedelem áldozatai azonosításának rendjéről Hatályba lépés időpontja: 2013. január 1. Azonosítást végző szervek: egészségügyi szolgáltató egészségügyi államigazgatási szerv személyes gondoskodást nyújtó szolgáltató köznevelési intézmény rendőrség munkaügyi hatóság konzuli tisztviselő idegenrendészeti hatóság menekültügyi hatóság Amennyiben a hatáskörébe tartozó eljárása során/egyébként olyan magyar állampolgárra, vagy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, akiről alappal feltehető, hogy emberkereskedelem áldozata, ezen helyzetről hivatalos tudomást szerez vagy azt egyébként észleli Azonosító beszélgetést folytat le a személlyel /hozzájárulása esetén/ Célja: annak megállapítása, hogy az azonosításba bevont személy valószínűsíthetően emberkereskedelem áldozata-e

Azonosító beszélgetés a Korm. rendelet mellékletében foglaltak szerint Tájékoztatás nyújtása az azonosító beszélgetés céljáról Az azonosításba bevont személy megszemlélése, hozzá kérdések intézése AZONOSÍTÓ ADATLAP A.) Hozzájáruló nyilatkozat /célhoz kötött adatkezelés biztosítása az azonosító szerv részéről/ B.) Általános adatok /név, születési hely, idő, állampolgárság, anyanyelv stb./ C.) Áldozattá válásra utaló jelek (indikátorok alapján) Megjelenés Nagy valószínűségre utaló jel - látható sérülések - terhesség… Közepes valószínűségre utaló jel - kimerültség jelei - elhanyagolt, szegényes ruházat Kis valószínűségre utaló jel - túlzott, indokolatlan idegesség Személyes körülmények Munkakörülmények /tevékenység végzésének körülményei D.) Megállapítások Intézkedések az áldozat hozzájárulása esetén, szükségleteinek megfelelően

Intézkedések a Korm. rendelet alapján A személy írásos hozzájárulása esetén, az azonosító adatlap egyidejű megküldésével: az illetékes területi áldozatsegítő szolgálat haladéktalan értesítése (vö.: Ást. 1. § (1) bek. e), 9. § (2) bek. és 9/A. §) Amennyiben az áldozat biztonságos szállással nem rendelkezik: az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat értesítése -> Az OKIT tájékoztatja az áldozatot a védett szálláshelyen történő elhelyezés feltételeiről -> Igény esetén: védett szálláshelyre irányítás Védett szálláshely: maximum 90 (+90 napra) - biztonságos lakhatás költségmentesen (szükség esetén: étkeztetés, ruházattal és tisztálkodó szerekkel való ellátás, mentálhigiénés ellátás) - közreműködés az érdekérvényesítésben, a társadalmi reintegrációhoz szükséges intézkedések megszervezésében Amennyiben az áldozatnak egészségügyi ellátásra van szüksége: - az áldozat egészségügyi alapellátást biztosító szervhez történő irányítása

Az áldozatok azonosításának és irányításának nehézségei – beszélgetés, felvetések A 354/2012. (XII. 13.) Korm. rendelet kapcsán: viszonylag új jogszabály hatáskörbe tartozó feladatok bővülése az érintett szerveknél, további adminisztrációs teendők hatékony együttműködés a jogszabályban rögzített szervek között

Köszönöm megtisztelő figyelmüket! szendroim@kih.gov.hu