Világváros születik: Budapest

A dualizmus fellendülése a leglátványosabb eredményeket Budapesten érte el. 1873-ban Buda, Pest és Óbuda egyesítésével jött létre a főváros.  Lakosainak száma hatalmas mértékben növekedett. A XX.század elejére megközelítette az egymillió főt. A magyar kormányok Bécs utolérése érdekében az ország erőforrásainak jelentős részét koncentrálták Budapestre például adókedvezmények és középítkezések formájában. Többek közt ekkor épült a budai Várpalota és a Parlament.  

 A város fejlesztése érdekében létrehozták a Fővárosi Közmunkák Tanácsát. Így a város arányosan és gyorsan tudott fejlődni. Budapest belső övezete egységes eklektikus stílusban épült.

Budapest városszerkezete: Elkülönültek a különböző funkciójú városrészek: üzleti és igazgatási negyed, lakónegyedek, ipari körzetek, kertvárosok. Modern nagyvárossá vált a középületek, pályaudvarok, bérpaloták és a Duna hídjai révén. A Nyugati pályaudvart a méltán híres Eiffel iroda tervezte.

Nyugati pályaudvar akkor

Nyugati pályaudvar most

Hídak: Lánchíd - 1849 Margit híd - 1876 Ferenc József (ma Szabadság-híd) - 1896 Erzsébet híd - 1903

Lánchíd Akkor Most

Margit híd  Akkor Most

Ferenc József híd (Szabadság-híd) Régen

M O S T

Erzsébet híd Régen

Most

A városiasodás Az iparosodással, a mezõgazdaság tõkés átalakulásával együtt járt a városiasodás. A dualizmus korában a városi lakosok száma 98%-kal, míg a falun élõké csupán 26%-kal gyarapodott.  A városokban emeletes lakóházak és középületek nõttek ki a földbõl. Ezekben az évtizedekben épültek a városközpontokban máig álló pályaudvarok, szállodák, városházák, kórházak, iskolák és a tehetõs polgárok villái. Kezdték ki- építeni az út- és csatornahálózatot, a víz- és gázvezetéket is. A nagyobb városokban a századforduló után már villamos közlekedett, és villannyal világították az utcákat. E viszonylag nagy városok (egyetlen vidéki városban sem laktak százezernél többen) váltak a környék színházi, irodalmi és egyleti életének központjaivá (például Pozsony, Kassa, Arad, Gyõr, Debrecen).

Pozsony a századfordulón A kecskeméti városháza

alkotmányosság, az ezeréves magyar államiság jelképét. Az Országház eklektikus, azaz különböző stílusokat ötvöz (kupola - neoreneszánsz, huszártornyok - gótikus). Az első országgyűléskor csak a külsejét fejezték be az épületnek, a belsejében még javában munkák folytak. Így mondhatjuk, hogy talicskát tologtó munkások közt zajlott az első országgyűlésünk. Az építkezés során csak hazai építőanyagokat használtak fel.   1904-ben adták át az Országházat, a magyar alkotmányosság, az ezeréves magyar államiság jelképét. A gyönyörű épületet Steindl Imre tervezte

A Tõzsdepalota a 20. század elején. Jelenleg a Magyar Televízió székháza

Ybl Miklós tervei alapján készült el az Operaház. 1884-ben tartották a nyitóelõadást

Budapest az ország központjává válik Buda, Pest és Óbuda lakóinak száma az átlagosnál is jobban növekedett. 1873-ban „Budapest fõváros” néven egyesült a három város. Budapest a századfordulóra valódi világvárossá, az ország tényleges központjává vált.   A fõvárosban ülésezett az országgyûlés. Itt volt a székhelyük a kormányhivataloknak. Itt építették ki központjukat a legnagyobb pénzintézetek, a kereskedelmi és iparvállalatok. Itt nyíltak meg a legnagyobb színházak, könyv- és lapkiadó vállalatok. Itt mûködött az ország akkor még egyetlen egyeteme és a fõiskolák jó része.

Várostervezés, városrendezés Budapest utcaképe megváltozott. Ekkor épült a Nagykörút és a Sugár út (ma Andrássy út). A házak egyre följebb, há- rom-, négy-, sõt ötemeletesre magasodtak. Mégis a földszintes és egyemeletes épületek alkották a házak többségét. A közlekedés fejlõdése is új épületeket, intézményeket követelt. Ebben az idõszakban épültek a nagy vasúti pályaudvarok és az új hidak a Dunán, melyek valóban eggyé tették a három várost.  Gyorsan haladt az utak kövezése. A tömegközlekedést a ló vontatta omnibuszok (ahogy tréfásan nevezték: a „zabgõ- zös”), a sínen futó lóvasúti kocsik, majd a villamosok bonyolították le. A világon másodikként fogaskerekû hegyi

Budapest Fejlődése

A Szent István körút emeletes házai, szemben a századelõn még lakatlan Rózsadomb

Pillanatkép az Oktogonról.

A Margit hidat 1877-ben avatták fel

A Nagykörút a szennyvízgyûjtõ csatornával az 1880-as években

1896-ban Budapesten adták át a kontinens elsõ földalattiját. A 80-as évekig a lakosság a vizet a kutakból vagy mosásra a Dunából vette. Az ismétlõdõ járványok miatt a századfordulóra a fõvárost vezetékes ivóvízzel látták el, és ki- épült a csatornarendszer is. Az elsõ gázlámpák még az 1830-as években tűntek föl Budapest utcáin, de csak a század második felében váltották föl végleg a petróleumlámpákat. A gázlámpák mellett a 90-es években megjelent a villanyvilágítás is. Budapest népessége 1913-ra az elõvárosokkal együtt el- érte az 1,1 milliót. A falusiak feláramlása is hozzájárult, hogy ekkorra a fõváros lakóinak nagy többsége magyar anyanyelvû volt. (A 18. század végén az 50 000 lakos alig egyötöde, a 20. század elején a milliós város 86%-a volt magyar anyanyelvű.) A 90-es években megjelent az utcai villanyvilágítás

Budapest elszakadt a többi, lassabban fejlődő országrészektől Budapest elszakadt a többi, lassabban fejlődő országrészektől. Mivel az erőforrásokat Budapestre koncentrálták az államnak már nem maradt ereje más régiók hasonló ütemű fejlesztésére. Azonban a vidéki nagyvárosokat is érintette a dualizmus. Virágzásnak indult többek közt Pozsony, Kassa, Temesvár, Szeged és Nagyvárad.