Úszás, lebegés, merülés.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Testek úszása,lebegése és elmerülése
Advertisements

Folyadékok és gázok mechanikája
Analitika gyakorlat 12. évfolyam
MUNKA, ENERGIA.
Kódelmélet.
A sűrűség.
Folyadékok és gázok mechanikája
Környezeti és Műszaki Áramlástan I. (Transzportfolyamatok I.)
IV. fejezet Összefoglalás
NÁTRIUM.
Az impulzus tétel Hő- és Áramlástan I. Dr. Író Béla SZE-MTK
A víz felhasználása.
A sűrűség meghatározása
Kémiai alapozó labor a 13. H osztály részére 2011/2012
Készítette: Megyesi Dóra és Kádár Szilárd
Hő- és áramlástechnikai gépek II
Nyugvó folyadékok mechanikája (hidrosztatika)
HIDRODINAMIKAI MŰVELETEK
ARÉNEK. gr. aroma = fűszer, illat gyűrűs szénhidrogének, jellegzetes szaguk van, stabil vegyületek, a sűrűségük kisebb a víz sűrűségénél, a kőolajból.
ÁTTÉRÉS A SZÁRAZFÖLDI ÉLETMÓDRA- KÉTÉLTŰEK
Matematika III. előadások MINB083, MILB083
Műszaki és környezeti áramlástan I.
Közműellátás gyakorlathoz elméleti összefoglaló
Műszaki és környezeti áramlástan I.
Fizika 3. Rezgések Rezgések.
Felhajtóerő, Arkhimédész törvénye
HŐTERJEDÉS.
Aerosztatikai nyomás, LÉGNYOMÁS
Testek úszása, lebegése, elmerülése
Ezt a frekvenciát elektron plazmafrekvenciának nevezzük.
A hőtágulás Testek hőmérséklet-változás hatására bekövetkező méretváltozásait hőtágulásnak nevezzük.
Korai hidroterápia a családban
Fényszórás (sztatikus és dinamikus) Ülepítés gravitációs erőtérben
A nyomás összefoglalás
Felhajtóerő.
Úszás, lebegés, merülés úszás lebegés merülés.
FIZIKA A NYOMÁS.
Testek úszása,lebegése és elmerülése
Természetes áramlás.
A szilárd testek térfogatának mérése
A folyadékok sűrűsége Hustota kvapalín.
Hővezetés, Hőtágulás.
A dinamika alapjai III. fejezet
Testek úszása, lebegése, elmerülése
Hullámok terjedése Hidrosztatika Hidrodinamika
Nyomás Az az erő, amelyikkel az egyik test, tárgy nyomja a másikat, nyomóerőnek nevezzük. Jele: Fny , mértékegysége N (newton) Az egymásra erőt kifejtő.
Tanár: Kaszás Botos Zsófia
A dinamika alapjai - Összefoglalás
Optikai üveggyártás.
A tehetetlen és a súlyos tömegről
A sűrűség.
A felhajtóerő, Arkhimédész törvénye
Folyadékok és gázok mechanikája
A hordószemű hal.
Összefoglalás: A testek nyomása
Összefoglalás: A testek nyomása
A forrás- és az olvadáspont meghatározása
1.Mi a tehetetlenség? 2.Fogalmazd meg a Newton I. törvényét! 3.Írj legalább három különböző példát a testek tehetetlenségére! 4.Két test közül melyiknek.
A vízbe merülő és vízben mozgó testre ható erők
A hőmérséklet mérése.
Az impulzus tétel alkalmazása (megoldási módszer)
Áramlástani alapok évfolyam
Áramlástani alapok évfolyam
Áramlástani alapok évfolyam
Testek úszása, lebegése és elmerülése
Az impulzus tétel Hő- és Áramlástan I. Dr. Író Béla SZE-MTK
A testek úszása.
A felhajtóerő, Arkhimédész törvénye
Fluidizáció Jelensége: Áramlás szemcsehalmazon
Folyadék halmazállapot
Előadás másolata:

Úszás, lebegés, merülés

úszás lebegés merülés

ú s z á s

ÚSZÁS ρ foly>ρtest és Ff = Fg Egy test úszik a folyadék tetején, ha a test átlagos sűrűsége kisebb, mint a folyadék sűrűsége. ρ foly>ρtest és Ff = Fg

LEBEGÉS ρ foly=ρtest és Ff = Fg Egy test lebeg a folyadékban, ha a test átlagos sűrűsége megegyezik a folyadék sűrűségével. ρ foly=ρtest és Ff = Fg

MERÜLÉS ρ foly<ρtest és Ff < Fg Egy test elmerül, ha a test sűrűsége nagyobb, mint a folyadék sűrűsége. ρ foly<ρtest és Ff < Fg

Mit tudsz elmondani a képről? Azt, hogy egy test vagy úszik, vagy lebeg vagy elmerül a folyadékban. Mindezt a testre ható gravitációs erő és a felhajtóerő egymáshoz viszonyított nagysága határozza meg.

Hogyan és miért tud úszni a hal a vízben?

Hogyan és miért tud úszni vasból készült hajó a vízen?

Miért süllyednek el a hajók a Bermuda-háromszögben? A Bermuda-háromszög, vagy más néven az Ördög-háromszöge egy terület neve az Atlanti-óceánon, ami hajók különös eltűnéséről vált ismertté.

Az álló hajóra két erő hat: a gravitációs erő és a felhajtóerő Az álló hajóra két erő hat: a gravitációs erő és a felhajtóerő. Ha a kettő megegyezik, akkor a hajó úszik a vízen. A víz sűrűsége nagyobb, mint a hajó átlagsűrűsége, ezért nem süllyed el. A tenger alatti vulkanikus tevékenység gázokat fejleszt (pl.: metánt), amely a víz felszíne felé mozog. Ha a víz sűrűsége a hajó sűrűsége alá csökken a felfelé haladó gázbuborékok miatt, akkor csökken a felhajtóerő, ami eddig fenntartotta a hajót a vízen, ezért a hajó lesüllyed, majd megtelik vízzel és elsüllyed.

GYAKORLATBAN A strandon, ha teleszívjuk tüdőnket levegővel, "lebegünk" a víz tetején, ha kifújjuk a levegőt, akkor elsüllyedünk. A hajók nem süllyednek el, pedig a testüket alkotó vas sűrűsége nagyobb a vízénél. Az általuk kiszorított víz térfogata viszont óriási, így a rájuk ható felhajtóerő is. A tengeralattjárók a tartályaikban lévő víz mennyiségével szabályozzák tömegüket, így a gravitációs erő felhajtóerőhöz való viszonyát is. Ha a tartályokban sok a levegő, a tengeralattjáró felfelé mozog, ha kevés, akkor lefelé.