Készítette: Nékám Róbertné 7. oszt. SZAVANNA SIVATAG Készítette: Nékám Róbertné

SZAVANNÁK: A növénytakaró kialakulását főleg két éghajlati elem, a hőmérséklet és a csapadék határozza meg. Az Egyenlítőtől északra és délre, a 10.-20. szélességi fokok között az évi középhőmérséklet lényegében ugyanolyan, a csapadék évi mennyisége viszont kevesebb, mint az Egyenlítő vidékén. Ezeken a területeken, a csapadék mennyisége és annak évi eloszlása szerint  két évszakot különböztetünk meg. Egy csapadékos évszak váltakozik egy csapadékszegény időszakkal. A csapadékszegény időszak az Egyenlítőtől távolodva egyre hosszabb. Az ilyen éghajlati területen facsoportokkal, ligetekkel tarkázott magas füvű térségek,  szavannák találhatók. 

A szavannák élőlényei sem függetlenek egymástól. A táplálkozási kapcsolatok révén közöttük is táplálékláncok jönnek létre:

Erdős szavanna alakul ki: Ahol még több a csapadék és rövid a száraz időszak. Ezek az erdők is összefüggőek, mégis sok mindenben különböznek a trópusi esőerdőtől. Még a legmagasabb sem érik el a 40 métert. Lombkoronaszintjük laza. Az erdő aljára viszonylag sok fény jut, így gazdag az aljnövényzete. A fák nem örökzöldek, mert a száraz időszakban a lombjuk lehull. A fák és facsoportok között 2-3 méter magasra nő a fűtakaró. A szavannák jellegzetes fái az akáciák 20-30-as csoportokban nőnek. A szavanna talaja tápanyagban gazdagabb, mint trópusi esőerdő talaja. A száraz időszakban elpusztult növényekből keletkező tápanyagot nem mossa ki a csapadék.

AKÁCIA

 Füves szavanna: Itt tovább csökken a csapadék mennyisége és a csapadékos időszak hossza, így elmaradnak a facsoportok, és alacsonyodik a fű is. A fatermetű növények közül csak a majomkenyérfák élnek itt. Magányosan fordulnak elő. Ágaik vízszintesen szétterülnek. Nagy, uborka alakú termésük a majmok legkedvesebb csemegéje. Innen kapták a nevüket is. 

Földünkön az afrikai szavannák állatvilága a leggazdagabb Földünkön az afrikai szavannák állatvilága a leggazdagabb. A füves térségeken tömegesen legelésznek a növényevő emlősök. Antilopok: kecsesek kisebb-nagyobb csordákban élnek. Nagyon sok fajuk van. A legkisebbek nyúl nagyságúak, a legnagyobbak jól megtermett szarvasmarha méretűek. A szarvasmarhákkal rokonok. gerincesek , emlősök tülkös szarvú párosujjú patás növényevő, redős zápfog, kérődző

 Zebrák: Az antilopokkal rendszerint együtt legelésznek Afrika szavannáin . Rövid szőrzetük csíkos rajzolatú, ezért tigrislovaknak is nevezik őket. - gerincesek, emlősök páratlan ujjú patások növényevők, de nem kérődzők Érzékszerveik igen fejlettek, nehezen közelíthetők meg Valószínűleg éberségük miatt csatlakoznak hozzájuk más állatok is. - Társasan élnek. Olykor százan is összeverődnek egy ménesbe. 

Csimpánz: Az erdős szavannáknak az esőerdőkkel határos területén él .  - Emberszabású majom. Farka nincs. Szeme előretekint. 32 foga van. Gumós zápfogai elárulják, hogy mindenevő, bár legjobban a gyümölcsöt kedveli. A banán és a majomkenyérfa termése a kedvenc csemegéje. - Tenyere, talpa csupasz. Kezén, lábán az 5 ujj végét köröm fedi. - A csimpánz mind a négy végtagjával ügyesen fog és fogódzkodik. Nem tartózkodik állandóan a fákon, de éjszakára, 8-10 méter magasságban fészket épít, és ezt naponta újra készíti. A nőstény egy kölyköt szül, melyet a hátán hordoz. Gerincesek, emlősök. Csoportokban élnek. A legerősebb hím gondosan vigyáz a csoportra. 

Oroszlán: Afrika legrettenetesebb ragadozója, az "állatok királya. Gerincesek, emlősösök. Nagymacska. Teste hajlékony, rugalmas. Mozgása méltóságteljes. A hím nyakát, mellét hosszú és dús sörény borítja, a nősténynek soha sincs sörénye. Az oroszlánok falkába verődve, közösen vadásznak. A zsákmányt is együttesen fogyasztják el. Áldozatukat nem üldözik, hanem félkörben vagy körben körülfogják. Amikor a vad ki akar törni a körből, az éppen azon a helyen tartózkodó oroszlán üti le a menekülő állatot. Főként alkonyatkor és éjszaka vadásznak. Ha jóllakottak, kényelmesek és lusták, de bátrak és gyorsak, ha az éhség kergeti őket. Ragadozó, tarajos zápfog Fő eledelük a növényevő patás állatok húsa, de szükségből sáskákkal vagy más apró állatokkal is megelégszenek. 

Nílusi krokodil: Afrika melegvízű folyóiban és tavaiban él. - Gerincesek, hüllők. Testének alakja a fürge gyíkéhoz hasonló. A krokodilok hosszú életük alatt átlagban 4- 6-10 méteres óriásokká nőnek. Testüket pikkelyek, szarupajzsok és csontos pajzsok fedik, ezek páncélt alkotnak rajtuk. Ragadozók. Alkonyatkor és éjszaka vadásznak. Halakkal, kisebb-nagyobb emlősállatokkal, mocsári és vízi madarakkal táplálkoznak. A krokodil nem tud rágni, a nagyobb falatokat egészben nyeli le. A nagyobb zsákmányt általában többen veszik körül, és széttépik. A vizet csak sütkérezés vagy tojásrakás idejére hagyják el.

A nőstény földbe kapart gödörbe rakja 20-100, lúd tojás nagyságú, mészhéjú tojását, és a kiköltést a Nap melegére bízza. Az anyaállat az ivadékok kikelése közben a "fészek" közelében tartózkodik. Őrzi tojásait. A kis krokodilok röviddel kibúvásuk előtt, még a tojásban, elkezdenek vartyogni. A nőstény ekkor odasiet, és a kikelő kis állatkákat a vízhez vezeti. A krokodilokat mindenütt irtják, értékes bőrükért vadásszák. Tenyésztik.

Sivatag : Ahol a száraz évszak 10-12 hónapig tart, ott a talajt már nem borítja összefüggő növényzet. Ezen a területen alakul ki a sivatag.  - Teve a sivatag hajója. Egypúpú / dromedár/, kétpúpú.

Óriáskaktusz / tüske= módosult levél Sivatagi róka = párologtatás csökkentése/ / pozsgás szár= húsos vizet raktározó szár / / nagy fül = hőszabályozás/

Datolyapálma - Oázis

A szavannák élőlényei sem függetlenek egymástól. A táplálkozási kapcsolatok révén közöttük is táplálékláncok jönnek létre: FŰ----------------------- ZEBRA ---------------------OROSZLÁN MAJOMKENYÉRFA GYÜMÖLCSE -------------------------- CSIMPÁNZ ----------------------------------KROKODIL