Felhajtóerő, Arkhimédész törvénye

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás
Advertisements

Hidrosztatikai nyomás
Testek úszása,lebegése és elmerülése
Folyadékok és gázok mechanikája
Mozgások I Newton - törvényei
A Newtoni dinamika A tömeg és az erő Készítette: Molnár Sára.
A sűrűség.
Folyadékok és gázok mechanikája
IV. fejezet Összefoglalás
A test tömege.
Evangelista Torricelli
A folyadékok nyomása.
A sűrűség meghatározása
Kémiai alapozó labor a 13. H osztály részére 2011/2012
Egymáson gördülő kemény golyók
Newton törvényei.
KONTINUUMOK MECHANIKÁJA II.
AZ ERŐ HATÁSÁRA AZ ERŐ HATÁSÁRA
SZILÁRD TESTEK NYOMÁSA.
Aerosztatikai nyomás, LÉGNYOMÁS
Testek úszása, lebegése, elmerülése
Úszás, lebegés, merülés.
A nyomás összefoglalás
Összefoglalás Dinamika.
Felhajtóerő.
Úszás, lebegés, merülés úszás lebegés merülés.
FIZIKA A NYOMÁS.
Testek úszása,lebegése és elmerülése
A gázok tulajdonságai Vlastnosti plynov.
A szilárd testek térfogatának mérése
A folyadékok tulajdonságai
A folyadékok sűrűsége Hustota kvapalín.
A test mozgási energiája
A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
A dinamika alapjai III. fejezet
Testek úszása, lebegése, elmerülése
Az erő.
Mechanika KINEMATIKA: Mozgások leírása DINAMIKA: a mozgás oka erőhatás
Nyomás Az az erő, amelyikkel az egyik test, tárgy nyomja a másikat, nyomóerőnek nevezzük. Jele: Fny , mértékegysége N (newton) Az egymásra erőt kifejtő.
Tanár: Kaszás Botos Zsófia
HŐTAN 4. KÉSZÍTETTE: SZOMBATI EDIT
A folyadékok és a gázok nyomása
Legfontosabb erő-fajták
A tehetetlenség törvénye. A tömeg.
Készítette: Kiss István
A dinamika alapjai - Összefoglalás
Erőhatás, erő -Az erő fogalma-.
A sűrűség.
A felhajtóerő, Arkhimédész törvénye
AZ ERŐ HATÁSÁRA AZ ERŐ HATÁSÁRA
Lendület, lendületmegmaradás
Folyadékok és gázok mechanikája
Összefoglalás: A testek nyomása
Összefoglalás: A testek nyomása
Készítette: Kereszti Laura Viktória
1.Mi a tehetetlenség? 2.Fogalmazd meg a Newton I. törvényét! 3.Írj legalább három különböző példát a testek tehetetlenségére! 4.Két test közül melyiknek.
Hidrosztatikai alapok (hidrosztatikai paradoxon)
DINAMIKA (ERŐTAN) Készítette: Porkoláb Tamás. A TESTEK TEHETETLENSÉGE Miben mutatkozik meg? -Nehéz mozgásba hozni, megállítani a testeket – „ellenállnak”
Áramlástani alapok évfolyam
Áramlástani alapok évfolyam
A folyadékok és a gázok nyomása
A testek úszása.
A tehetetlenség törvénye. A tömeg.
A folyadékállapot.
A nyomás 1 Newton/m2 = 1 Pascal.
Dinamika alapegyenlete
A felhajtóerő, Arkhimédész törvénye
A nyomás 1 Newton/m2 = 1 Pascal.
A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
Folyadék halmazállapot
Előadás másolata:

Felhajtóerő, Arkhimédész törvénye

Ha felemelünk valakit vagy valamit a vízben, jóval könnyebbnek érezzük, mint levegőben. Miért?

irányba igyekszik a flakon. Egy üres műanyag palackot próbálj fokozatosan a vízzel teli edényben lefelé nyomni. Mit tapasztalsz? Minél inkább a víz alá akarjuk nyomni, annál nehezebb a vízben tartani, inkább ellentétes irányba igyekszik a flakon.

MAJD Egy üres műanyag palackot próbálj fokozatosan a higannyal teli edényben lefelé nyomni. Mit tapasztalsz? Sokkal nehezebb a higanyban lenyomni, mint a vízben. Minél mélyebben vagyunk, annál erősebben kell lenyomni.

A kísérlet következménye, hogy kifolyt a folyadék az edényből, a műanyag flakon kiszorította a folyadékot.

Felhajtóerőnek köszönhetően tudjuk nehezen lenyomni a folyadékokban a tárgyakat. Arkhimédész görög tudós tanulmányozta először ezt a folyadékok kiszorításával kapcsolatos jelenséget. Erre fürdőzés közben jött rá: kádba merülve a felesleges víz kifolyik. Annyi vizet szorítunk ki, mint amekkora térfogatú részünk a vízbe merül. „HEURÉKA!!!”

Mindkét edényből kifolyt folyadék térfogata ugyanakkora, mint a bemerülő test térfogata.

A folyadékba merülő test tömege, súlya megegyezik a kiszorított folyadék súlyával.

A vízzel telt edénybe mindkét oldalán nyitott üvegcsövet nyomunk függőlegesen. A cső alsó végét egy vékony lap zárja le, melyet a víz alulról a csőre szorít. A lap fölé a külső vízszintig kell vizet tölteni, ha azt akarjuk, hogy a lap leváljon. Ha az üvegcsövet mélyebbre nyomjuk, magasabb rátöltött vízoszlop egyenlíti ki az alulról ható nyomóerőt.

Mitől függ a felhajtóerő nagysága? Hogyan számítjuk ki a felhajtóerőt?

………………

Felhajtóerő Jele: Ff Mértékegysége: N(Newton) - Minden folyadékba (vagy gázba) merülő testre hat - Iránya mindig felfelé mutat

A felhajtóerő függ: - a folyadék sűrűségétől A felhajtóerő függ: - a folyadék sűrűségétől jele:ρfoly mértékegysége: kg/m3 - a bemerülő test térfogatától jele:Vbem mértékegysége: m3 - a nehézségi gyorsulástól jele: g (g=10m/s2)

Felhajtóerő nagysága megegyezik a test térfogatával megegyező folyadék súlyával. Ff = Fg = m • g = ρ • V • g kiszorított folyadék kiszorított folyadék folyadék bemerülő test

Felhajtóerő Kiszámítása: Ff = ρ •V • g bemerülő test folyadék Folyadék sűrűsége • bemerülő test térfogata • nehézségi gyorsulás

Arkhimédész törvénye kimondja, hogy egy tárgyra ható felhajtóerő megegyezik a tárgy által kiszorított folyadék súlyával.

Arkhimédész-törvény versikéje: „Minden vízbe mártott test A súlyából annyit veszt, Amennyi az általa Kiszorított víz súlya.”

Egyenlő karú mérleg két oldalára két azonos anyagú és térfogatú tömör fémhengert akasztottak. Egyidejűleg különböző folyadékba merítettük azokat. Mérleg viselkedéséből következtess a testekre ható felhajtóerőre! Olaj sűrűsége kisebb, mint a víz sűrűsége és az olajban kisebb a felhajtóerő is. Így kevésbé fog felemelkedni a test az olajban, mint a vízben. < Ff olaj Ff víz

Arkhimédész azt a feladatot kapta Héron királytól, hogy vizsgálja meg a koronáját: nem kevert-e az ötvös mester más anyagot az arany koronájába. Arkhimédész fogott egy a koronával azonos tömegű színarany tömböt. A koronát és az aranytömböt víz alá merítve azt találta, hogy a mérleg nem marad egyensúlyban. Az aranytömb kevésbé merült el, mint az korona. A felhajtóerő nem egyenlő. Tehát a korona nem csak aranyból van, hanem más anyaggal van ötvözve. Így bebizonyosodott az ötvös mester bűne, akit a király meg is büntetett.

Arkhimédész törvénye nemcsak folyadékokra hanem a gázokra is érvényes Arkhimédész törvénye nemcsak folyadékokra hanem a gázokra is érvényes!!! Pl: A levegőben a léggömbök, hőlégballonok, léghajók is a felhajtóerő segítségével emelkednek fel.

Vasgolyó a vízben elmerül, míg a higanyban nem. Miért? A higany sűrűsége sokkal nagyobb, mint a víz sűrűsége. Ezért a higanyban a felhajtóerő is sokkal nagyobb lesz, mint a vízben.

Miért veszélyes egy vízből kiálló jéghegy? Mert a jéghegynek csak az egy tizede áll ki a vízből a kilenc tizede a víz alatt található!