Renovascularis hypertonia

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A COPD diagnózisa és kezelése
Advertisements

Újszülött-, és csecsemőkori húgyúti infectio és/vagy pyelectasia előfordulása osztályunkon az elmúlt 7 hónapban. Bodrogi Tibor, Svorenj Gábor, Nagy Katalin.
Krónikus veseelégtelenség
Nephrológiai Centrum, Pécs
Predonáció előtti GFR jelentősége
A BEVÁSÁRLÁS VESZÉLYEI AVAGY A T.I.A. SPECIÁLIS ESETE
A rezisztens hypertonia okai, gyógyszeres kezelése
Radiológiai intervenciók vesebetegekben
A terápia specialitása renális hypertoniában Prof. Dr. de Châtel Rudolf egyetemi tanár Semmelweis Egyetem ÁOK I. sz. Belgyógyászati Klinika, Budapest.
HYPERTONIA: PATHOMECHANISMUS, TERÁPIÁS KONZEKVENCIÁK
Idült vesebetegség felismerésének és beosztásának új hazai irányelve
XVI. Debreceni Nephrologiai Napok
Perifériás érbetegségek
A krónikus szívelégtelenség és kezelése
A VESEELÉGTELENSÉG PROGRESSZIÓJA I
Stabil angina pectoris június Dr. Andréka Péter Semmelweis Egyetem II. sz. Belgyógyászati Klinika.
Krónikus veseelégtelenség és kardiovaszkuláris kockázat
Időskor és a vesebeteg gondozás
A metabolikus szindróma nephrologiai vonatkozásai
Akut vaszkuláris vesebetegségek
CT és MR kontrasztanyagos vizsgálatok veszélyei vesebetegekben
A hypertonia és kezelése krónikus veseelégtelenségben
Hypertensiv nephropathia talaján kialakult veseelégtelenség
A családorvos és a nephrologus együttműködése a vesebetegek
A szekunder hyperparathyreosis modern szemlélete
A hypertonia kezelése végállapotú veseelégtelenségben és
Kit transzplantáljunk? klinikai főorvos, transzplantációs nephrológus
Kardiovaszkuláris rizikó becslése a laboratóriumi gyakorlatban
Fiatalok szűrésének aktuális kérdései: renális hypertonia
Nephrológiai gondozásra nem szoruló vesebetegek ellátása
egyetemi tanár, részlegvezető
NSAID okozta folyadék és elektrolit eltérések
Családorvosok legfontosabb feladatai
Volumentöbblet szerepe a refrakter hypertoniában
A renalis denerváció kivitelezése
Proteinuriák differenciál
Az anaemia szerepe és jelentősége a betegségek progressziójában
A nephrosis syndroma leggyakoribb okai ( )
Vesebiopsziával igazolt thromboembolizáció
Glomerulonephritisek kezelése, a KDIGO ajánlása
Az akut vesekárosodás (AVK) korszerű diagnosztikájáról
Érbetegségek, vitiumok
KLINIKAI ALAPISMERETEK BELGYÓGYÁSZAT
ENTERITIS ACUTA FOLYADÉK-ELEKTROLIT TERÁPIA
Akut elektrolit-eltérések
Thromboticus microangiopathia okozta irreverzibilis veselégtelenség
Kirschner Róbert, Pécsvárady Zsolt
Kardiológiai rehabilitáció
NEPHROLOGIAI KÉPZÉS – CSALÁDORVOS REZIDENSEK SZÁMÁRA
BELGYÓGYÁSZAT Dr. Jármay Katalin Főiskolai Tanár
AngioCT.
Onkoterápia kardio-vaszkuláris szövődményei Pest Megyei Orvos Napok
Renalis osteodystrophia
Korányi Sándor a nephrológus
Anaemia és vesetranszplantáció
Szövődmények felismerése, ellátása
Hemodinamikailag-mediált, NSAID okozta akut vesekárosodás
Esetbemutatások tanulságokkal ÜLÉSELNÖKÖK: Dr. Tóth Judit1
Stroke és krónikus veseelégtelenség
72 éves nő. Tüdőfibrosis, nephrosis syndroma
Masszív duodenalis vérzés ritka kóroka
Perifériás érbetegség és krónikus vesebetegség: a fokozott
Dr. Ladányi Erzsébet FMC hálózati orvos-szakmai igazgató
Akut veseelégtelenség: mit monitorozzunk?
Nephrológiai propedeutika fogász hallgatóknak 2015 Dr. Nagy Judit
Acut tubulointerstitiális nephritisek Prof. Dr. Nagy Judit egyetemi tanár Pécsi Tudományegyetem II. sz. Belklinika és Nephrologiai Centrum, Pécs.
Analgetikumok vesekárosító hatása Nagy Judit „Nem mellékes hatások 2.” konferencia Medical Tribune konferenciasorozat Budapest, november 26.
Magyar Hypertonia Regiszter nephrologiai vonatkozások tanszéki csoportvezető egyetemi tanár, részlegvezető, orvos igazgató Prof. Dr. Kiss István.
SZELEKTÍV AFEREZIS TECHNIKÁK MULTIDISZCIPLINÁRIS MEGKÖZELÍTÉSSEL
Analgetikumok vesekárosító hatása
Előadás másolata:

Renovascularis hypertonia Dr. Pethő Ákos nephrológus, adjunktus Debreceni Egyetem OEC Belgyógyászati Intézet Nephrológiai Tanszék, FMC Extracorporalis Szervpótló Centrum, Debrecen

Renovascularis hypertonia Debreceni Nephrológiai Napok, 2013. Május 30. Dr. Pethő Ákos DE OEC Nephrológiai Tanszék Extracorporalis Szervpótló Centrum

Renovascularis hypertonia okai Az esetek kb. 2/3-ban atherosclerosis ⇛ előrehaladott életkor, lipid eltérések, dohányzás, DM2T, stb. Ritkábban fibromuscularis dysplasia ⇛ női dominancia, accelerált hypertonia, vesekárosodás ritkán Egyéb szisztémás kórképekhez társulva ⇛ pl. vasculitis, embolizáció, aorta aneurysma, stb. Progresszív betegség, hypertonia fennállása mellett progresszív a vesekárosító hatás UpToDate2013 21.4

Renovascularis hypertonia gyanújelek I. Terápia rezisztens, súlyos hypertonia (legalább 3 egyidejűleg alkalmazott antihypertenzív gyógyszer mellett) Stabilan beállított kezelésű betegnél fellépő spontán jelentős RR emelkedés, spontán hypokalaemia hajlam Arteria renalisok felett hallható systoles zörej 30 életévnél hamarabb jelentkezik, nem obes, családi anamnaesis negatív Accelerált, malignus hypertonia Title, Subject, Author © Copyright, 04/04/2017

Renovascularis hypertonia gyanújelek II. Újonnan felismert hypertonia (RR ≧ 180/120 Hgmm) Stabil vesefunkciójú betegnél ACEI/ARB kezelést követő se creatinin emelkedés Generalizált atherosclerosisos egyéb megnyilvánulása (ISZB, aorta aneurysma, stb) Veseméretbeli ≧ 1,5 cm különbség, vagy egyoldali kisebb vese Hypertonias betegben gyorsan kialakuló és visszatérő akut tüdő-oedemák

Szekunder hypertonia differenciál diagnózisa Primer veseparenchymas betegség Primer hyperaldosteronismus Gyógyszerek (oralis fogamzásgátlók, NSAID, erythropoietin, calcineurin inhibitorok, stb.) Phaeochromocytoma Cushing szindróma „Sleep apnoe” szindróma Coarctatio aortae Hypothyreosis Primer hyperparathyreosis

RVH klinikai aspektusai I. Renalis arteria perfúzió ⇓ ⇛ renin-angiotensin ⇑ + GFR ⇓ UpToDate2013 21.4

RVH klinikai aspektusai II. Arteria renalis perfúzió zavara következményes post- stenotikus ischaemiat okoz: Post-stenoticus vesében MCP-1 (monocyta-chemoattractant protein 1) expressziójának up-regulatioja következik be (Zhu XY, Chade AR, Krier JD et al.. The chemoattractant protein-1 contributes to renal dysfunction in swine renovascular hypertension. J Hypertens 2009;27:2063-2073) Krónikus RVH-ban emelkedett NGAL (neutrophil gelatinase- associated lipocalcin) mutatható ki vizeletben (Alfonso E, Monika LE, Hui T, Andrew DR, John RW, Amir L, Stephen CT, Lilach OL. Chronic renovascular hypertension is associated with elevated levels of neutrophil gelatinase-associated lipocalcin. Nephrol Dial Transplant 2012; 27: 4153- 4161) KIM-1 (kindey injury molecule 1) acut tubularis károsodás érzékeny indikátora (Hann WK, Waikar SS, Johnson A et al.. Urinary biomarkers in the early diagnosis of acute kidney imjury. Kidney int 2008; 73:863-869)

Renovascularis hypertonia diagnosztikája Vese erek color Doppler UH vizsgálata, RI mérése: Alapos gyanú esetén elsődlegesen választandó, alacsony költségű, beteget nem terheli, magas szenzitivitású Dinamikus vesescintigraphia ACEI adása mellett Kétoldali stenosis mellett nem elég szenzitív Spirál CT, CT-angiographia Nagy gyanú, vagy pozitív szűrő vizsgálat esetén, reprodukálható, de kontrasztanyag terheléssel jár (toxicitás, csökkent GFR!) MR-angiographia Kontrasztanyag adása nélkül alternatíva lehet csökkent GFR esetén DSA, arteria renalis angiographia Csak akkor javasolt, ha pozitív szűrővizsgálat, és intervenció szükséges

Renovascularis hypertonia kezelés szempontjai Non viabilis vese, magas műtéti rizikójú beteg, jelentősen beszűkült vesefunkció esetén előny-kockázat mérlegelendő! PTA indikációja: egyoldali v. kétoldali stenosis, soliter vese, occlusio és romló vesefunkció, főként fibromuscularis dysplasiaban, vese TX után iatrogen stenosis PTA+stent implantáció: ha nem fibromuscularis az ok, vagy restenosis jelentkezett Opus: egyidejű aorta műtét is szükséges, vagy kétoldali arteria renalis stenosis és progrediáló GFR csökkenés, valamint multiplex arteria renalis variáns Endarterectomia Aortorenalis bypass Extracorporalis revascularisatio és autotransplantatio Hepatorenalis, splenorenalis vagy ileorenalis bypass Supracoeliacalis bypass

Artéria renalis revascularisatiojának ajánlása AHA szerint AHA-ajánlási Bizonyítékok Indikáció osztály szintje _____________________________________________________________________________________ Tünetmentes kétoldali szûkület II/b C vagy szoliter, életképes vese egyoldali szûkület II/b C Magas kétoldali szûkület II/a B vérnyomás vagy szoliter, egyoldali szûkület II/a B Vese- kétoldali szûkület II/a B elégtelenség vagy szoliter, egyoldali szûkület II/b C Balkamra- tüdôoedema I B diszfunkció instabil angina II/a B Kolossváry E, Farkas K, Kerkovits L, Kiss I..Az arteria renalis szűkület diagnosztikájának és terá piájának aktualitásai 2010-ben. Hypertonia és Nephrologia 2010;14(4):193-201.

Esetismertetés I. KZ 71 éves ffi. beteg, kórelőzményében lipoma, sarcoma és aranyér miatti műtétek 2008 októberében igazolt 3 ér betegség miatt CABG 2009 óta nephrológiai gondozás beszűkült vesefunkció miatt, UH-on j.o.-i vese 12 cm par 15 mm, b.o.-i vese 9.5 cm par 10 mm, GFR 43 ml/min 2010 okt.-ben color UH-n j.o.-i vese 11.5 cm par 12 mm, RI 0.75%, b.o.-i vese 9 cm par 6 mm, RI 0.71% 2012 nov.-ben malignus hypertonia miatt DE OEC Bel. Int. ITO-n kezelték, j.o.-i cranialis art. renalis stenosis, stentelés, RR rendeződött, b.o.-i art. ren. chr. occlusio nem igényelt ellátást, vesefunkció javult (GFR 31-25-28 ml/min) 2013 ápr.-ban ismét RR emelkedés (210 Hgmm), j.o.-i art. renalis caudalis ágán sign. szűkület és korábbi stent restenosis igazolódott, PTA történt (GFR 34-25-28 ml/min)

Elzáródott b.o.-i art. ren. 2012. november

2012. November, stentelés után

2013. május

2013. Május, PTA után

Esetismertetés II. BS 76 éves nőbeteg, kórelőzményében kezelt hypertonia, spondylosis, coxarthrosis, secunder Raynaud sy., adnexectomia, mko art. carotis stenosis 1988-óta ismert mko AVT-i verőérbetegség 2006-óta KVE, UH-on j.o.-i zsugorvese, b.o.-i art. renalis stenosis, thrombotizált hasi aorta aneurysma 2011 máj. color UH-n b.o.-i art. renalison RI 0.55, de 2011. okt.-ben elvégzett DSA szűkületet nem igazolt. 2012. szept. creat 195 umol/l, GFR 21 ml/min, hasi UH-n b.o.-i vese 10 cm, par. 1.8 cm. 2013. februárban progrediáló azotaemia (eGRF 8 ml/min) hátterében b.o.-i veseartéria elzáródás merült fel. Az elvégzett DSA-n j.o.-i art. ren. nem telődött, b.o.-i art. ren-on 1.5 cm-es praeocclusiv stenosis, PTA és stent implantatio A beteg veseműködése nem javult, HD kezelés indult

Összefoglalás Renovascularis hypertonia gyakori terápia rezisztens esetekben Gyanú esetén non-invazív szűrővizsgálatok állnak rendelkezésre Renovascularis hypertonia tartós fennállása progresszív veseelégtelenséghez vezethet Igazolt veseartéria szűkület megoldásával a beteg akár gyógyszermentessé tehető, valamint vesefunkció tartós javulása várható

Köszönöm a figyelmet !