Vese- és kardiovaszkuláris védelem diabetes mellitusban

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
ANYAGCSERE CSONTBETEGSÉGEK Semmelweis Egyetem I. Belklinika.
Advertisements

Nephrológiai Centrum, Pécs
Predonáció előtti GFR jelentősége
Exenatid - elmélet és klinikum
A HYPERTONIA BETEGSÉG NEM GYÓGYSZERES KEZELÉSE
HYPERTONIA: PATHOMECHANISMUS, TERÁPIÁS KONZEKVENCIÁK
Perifériás érbetegségek
Inzulinkezelés 1-es és 2-es típusú diabetesben Dr. Fövényi József
Hipertónia diabetesben június Dr. Andréka Péter Semmelweis Egyetem II. sz. Belgyógyászati Klinika.
Fokozott kardiovaszkuláris kockázatú betegek kezelése június Dr. Andréka Péter Semmelweis Egyetem II. sz. Belgyógyászati Klinika.
Orális antidiabeticumok a napi gyakorlatban
„GlaxoSimthKline délelőtt”
Krónikus veseelégtelenség és kardiovaszkuláris kockázat
Antidiabetikumok vesét érintő vonatkozásai
A vércukor-önellenőrzés jelentősége diabetes mellitusban
Időskor és a vesebeteg gondozás
A metabolikus szindróma nephrologiai vonatkozásai
A hyperuricaemia kardiovaszkuláris kockázatértéke és kezelésének
A hypertonia és kezelése krónikus veseelégtelenségben
A hypertonia kezelése végállapotú veseelégtelenségben és
Dohányzás és diabetes Prof. Dr. Wittmann István
A "gliptinek" helye a 2-es típusú diabetes kezelésében
Miért indokolt a cukorbetegek vesefunkcióját rendszeresen ellenőrizni?
Kardiovaszkuláris rizikó becslése a laboratóriumi gyakorlatban
A sztatinok Janus-arca
egyetemi tanár, részlegvezető
Esettanulmány Focalis segmentalis glomerulosclerosis
Családorvosok legfontosabb feladatai
Hypertonia és krónikus vesebetegség: célérték és kockázatcsökkentés
Az inkretintengelyen ható gyógyszerek pleiotrop előnyei
Antidiabetikus kezelés idült vesebetegségben
Metformin veseelégtelenségben?
Volumentöbblet szerepe a refrakter hypertoniában
Hyperuricaemia és hypertonia Hypertonia Központ Óbuda, Budapest
Krónikus vesebetegséggel szövődött diabetes kezelése
Diabetes és proteinuria
Proteinuriák differenciál
Az anaemia szerepe és jelentősége a betegségek progressziójában
Tradicionális és nem-tradicionális
Parathormon extrasceletalis hatásai Semmelweis Egyetem II. sz. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest egyetemi tanár Prof. Dr. Szabó András.
25 éve ismert 1-es típusú diabéteszes férfi nephrosis syndromával
Stressz, szimpatikotónia és magas vérnyomás
Részlegvezető: Dr. Kovács András
A cukorbetegség: világszerte növekvő járvány
A 2-es típusú diabetes mellitus kezelési stratégiája az új orális antidiabetikus gyógyszerek megjelenésének tükrében dr. Bandur Szilvia, dr. Szépkúti Sándor.
A DDP-4 gátlás és az egyéb orális terápiák
Új távlatok a 2-es típusú diabetes terápiában a kardiológus szemével
A prevenciót és a rehabilitációt átívelő horizont
A veseműködés, mint a terápiaválasztás egyik döntő tényezője
Speer Gábor A D-hormon szerepe az anyagcserezavarok patomechanizmusában és kezelésben.
NSAID gastropathia: a megelőzés és kezelés újabb szempontjai
BELGYÓGYÁSZAT Dr. Jármay Katalin Főiskolai Tanár
Diabetes mellitus (aetiológia, epidemiológia, formái, tünettana)‏ Somogyi Anikó dr. Semmelweis Egyetem II. sz. Belgyógyászati Klinika, Budapest 2008 Budapest.
Korányi Sándor a nephrológus
„Bor és egészség” A bor érrendszerre gyakorolt pozitív hatása.
VI/1. dia Az etoricoxib tolerálhatósági profilja.
Az alendronát hosszú távú hatékonysága 10 évet átfogó adatok a III. fázisú osteoporosis kezelési vizsgálatokból Bone HG, et al. NEJM 2004;350:
Diabetes mellitus (cukorbetegség)
D-vitamin receptor (VDR) aktiváció és a túlélés epidemiológiája végstádiumú vesebetegekben Salem VA Medical Center, Salem, USA Prof. Dr. Kövesdy Csaba.
Stroke és krónikus veseelégtelenség
Perifériás érbetegség és krónikus vesebetegség: a fokozott
GLP-1 mimetikumok differenciált terápiája
Újdonságok az anyagcsere betegségek területén
Egyensúly és stabilitás a hemoglobin szintben: A MIRCERA
CKD-MBD: multifaktoriális, progresszív megbetegedés klinikai következményekkel Kalcifikáció 1,2 Klinikai események Csont- anyagcsere 1 Laboratóriumi eltérések.
Megújuló kezelési algoritmusok Semmelweis Egyetem I. sz. Gyermekklinika, Budapest Prof. Dr. Szabó András egyetemi tanár.
Hypertonia vesebetegségben: pathomechanizmus, diagnózis
A pioglitazon + metformin kombináció (Competact 15 mg/850 mg tbl
A vese szerepe a glükóz A vese szerepe a glükózhomeostasisban Dr. Vörös Péter Ph.D osztályvezető főorvos Egyesített Szent István és Szent László Kórház.
Magyar Hypertonia Regiszter nephrologiai vonatkozások tanszéki csoportvezető egyetemi tanár, részlegvezető, orvos igazgató Prof. Dr. Kiss István.
Előadás másolata:

Vese- és kardiovaszkuláris védelem diabetes mellitusban Prof. Dr. Wittmann István Intézetvezető, egyetemi tanár Pécsi Tudományegyetem,  Klinikai Központ II. sz. Belklinika és Nephrológiai Centrum, Pécs

Vese- és kardiovaszkuláris védelem diabetes mellitusban Wittmann István II. sz. Belgyógyászati Klinika és Nephrologiai Centrum, PTE ÁOK

Az előadást az MSD támogatta Az előadást az MSD támogatta. Az itt közölt információk az előadó (eredményeit és) nézeteit tükrözik, melyek eltérhetnek az MSD álláspontjától. A megemlített termékek használatakor az érvényes alkalmazási előírás az irányadó.

Az „evidence based medicine” adatai (1) és a pathophysiologiai ismereteink (2) alapján egyéni diagnosztikát és kezelést végzünk

Antidiabetikumválasztás a CVD-hatás alapján Metformin: Csökkenti a CVD kockázatát Alfa-glukozidáz inh: Csökkenti a CVD kockázatát Pioglitazon: Csökkenti a CVD-t, de növeli a CHF-t Prandiális glukózregulátor: Nem rontja a CVD kockázatát Inzulin: Nincs adat, hogy javítanák a CVD kockázatát Szulfanilureák: Gliclazid kivételével rontják a CVD kockázatát Inkretin-terápia: A jövő lehetőségei vizsgálat alatt

Retrospektív CVD-adatok DPP-4-gátlókkal MACE RR Alogliptin CV-halál, MI, stroke 0,63 Linagliptin 0,34* Saxagliptin 0,43* Sitagliptin Iszkémiás CV esemény 0,68 Vildagliptin Vascularis szív- és agyhalál, ACS, TIA, stroke 0,84 Összes DPP-4I (metaanalízis)** CVD-halál, MI, stroke, hospitalizáció ACS/CHF 0,69* *=szignifikáns Eur Heart J 2012, 14(Suppl. B), B22-B29 **:Current Medical Research & Opinion Vol. 27, No. S3, 2011, 57–64

A MACE és a szitagliptin-kezelés Cardiovasc Diabetol. 2013; 12: 3.

GLP-1 receptorok a kardiovaszkuláris rendszer szöveteiben Szívizomsejtek Microvascularis endothelium; Koszorúér simaizom Endocardium Arteria mesenterica (intima media simaizom sejtek) GLP-1-receptorok: zöld Simaizom/szívizomsejtek: vörös Sejtmagok: kék Ban et al; Circulation 2008 8

GLP-1-receptor a vesében Proximális tubuláris epitélsejten Nátriurézis Podocitákon Funkció?

GLP-1-receptor aktivációja torakális aortán saját eredmények alapján GLP-1-receptor aktivációja ↓ Endotéliális és főleg simaizom H2O2 , H2S, NO, CO, prosztaglandin termelődése Simaizom PKA és PKG aktiválódása Simaizom kálcium-, ATP- és feszültségfüggő káliumcsatorna aktivációja Káliumkiáramlás a simaizomból A simaizom hyperpolarizációja A Na+-Ca2+-cseretranszporter Ca2+-ot ki- és Na+-ot betranszportál A simaizom relaxációja Vazodilatáció

A DPP-4 gátlása számos peptid szintjét növeli +Bradikinin Stromal cell-derived factor-1 Endocrine Reviews 2012, 33, 187-215

A GLP-1 értágító hatású és javítja az endotélfunkciót Alkar vazodilatáció Egészséges egyének 2-es típusú cukorbetegek (stabil szívkoszorúér-betegséggel) 25 20 15 10 5 FMD (%) változása a kiindulási értékről Kontroll (sóoldat) GLP-1 (2 pmol/kg/min) 1 2 3 5 6 7 4 GLP-1 előtt GLP-1 után (1.2 pmol/kg/perc) * * Áramlás (ml/100 ml/perc) 0 2 4 6 8 Acetilkolin infúzió (μg/100 ml/min) FMD = Flow-mediálta vazodilatáció *P < 0.05 a GLP-1 előtti és utáni áramlás közt Basu A et al. Am J Physiol Endocrinol Metab 2007;293:E1289-E1295 Nystrom et al, Am J Physiol Endocrinol Metab 2004 12

A GLP-1 csökkenti a hyperglykaemia indukálta oxidatív stresszt és javítja az endotélfunkciót Egészséges egyének 2-es típusú diabéteszes betegek * 1.2 0.8 0.4 120 80 40 *† 16 12 8 4 (μmol/l) (pg/ml) (%) 1.2 0.8 0.4 * *† Nitrotirozin (μmol/l) * 120 80 40 *† 8-iso PGF2α (pg/ml) 16 12 8 4 Flow-mediált vazodilatáció (%) *† *† * * Kiindulás 1h 2h Plazma glukóz 4.5 8.5 5.0 (mmol/l) Kiindulás 1h 2h 7.8 15.0 12.8 (mmol/l) Placebo GLP-1 (0.4 pmol/kg/perc) Placebo GLP-1 (0.4 pmol/kg/perc) *, p<0.05 a kiinduláshoz képest †, p<0.05 a placebóhoz képest Ceriello et al; Diabetes Care 2011 Mar;34(3):697-702. Epub 2011 Jan 27.

Szitagliptin hatása a vérnyomásra

I. tanulmány Kiindulási paraméterei 2-es típusú DM beteg: 940 Átlagéletkor: 63.3 ± 11.5 év Diabetestartam: 12.2 ± 8.0 év BMI: 24.5 ± 4.3 kg/m2. Elsődleges végpont: HbA1c, vérnyomás és lipidprofil értékek 0, 4 és 12 hét szitagliptin kezelés után Akira Kubota et al. J Clin Med Res • 2012;4(5):309-313

I. tanulmány Eredmények Paraméter 0 .hét 4. hét 12. hét SBP (mmHg) 128,8 ± 14,3 127,6 ± 13,7* 127,4 ± 13,4** DBP (mmHg) 74,7 ± 9,8 74,0 ± 9,6 74,0 ± 9,3* A kiindulási értékhez képest ** P < 0.01 * P < 0.05 A 4. héthez képest †† P < 0.01. Akira Kubota et al. J Clin Med Res • 2012;4(5):309-313

II. tanulmány Kiindulási paraméterek és kezelés 17 beteg, 8 férfi, 9 nő Életkor 67,1 ± 11,8 év Systolés vérnyomás: 130,4 ± 13,9 Hgmm Diastolés vérnyomás: 71,2 ± 5,6 Hgmm Másnaponta 50 mg Szitagliptin th. (negyed dózis!) Susumu Ogawa et al., Tohoku J. Exp. Med., 2011, 223, 133-135

A szisztolés vérnyomás változása szitagliptin hatására II. tanulmány A szisztolés vérnyomás változása szitagliptin hatására Szitagliptin kezelés időtartam (hónap) Átlag ± SD Szisztolés vérnyomás (Hgmm) * * p<0,01 a kiinduláshoz képest N=17 Susumu Ogawa et al., Tohoku J. Exp. Med., 2011, 223, 133-135

III. tanulmány Szitagliptin hatása a vérnyomásra és a szubklinikus gyulladásra 2-es TDM (n=36) Paraméter Kiinduló érték 3 hónap 6 hónap Szisztolés vérnyomás (mmHg) 140 ± 18 129 ± 13* 129 ± 17* ↘ Diasztolés vérnyomás (mmHg) 77 ± 10 73 ± 7* hsCRP (ng/mL) 448 ± 314 203 ± 126* sVCAM (ng/mL) 723 ± 236 634 ± 173* (sVCAM=soluble vascular cell adhesion molecule)   *p<0.017 Sachiko Hattori Endocrine Journal 2011, 58 (1), 69-73

III. tanulmány Az albumin-kreatinin hányados (mg/g) csökken 6 hónapos szitagliptin-kezelés hatására Kiindulás 6 hónap p Normoalbuminuria 11,6 ± 8.4 4,5 ± 5.0 p=0,0012 Microalbuminuria 98,4 ± 79 24,9 ± 20 p=0,0152 Macroalbuminuria 1263 ± 492 561 ± 89 p=0,0211 Sachiko Hattori Endocrine Journal 2011, 58 (1), 69-73

III. tanulmány Az összes beteg albuminürítésének és GFR-jének változása Sachiko Hattori Endocrine Journal 2011, 58 (1), 69-73

Összefoglalás Az antidiabetikus szerek megválasztásának fontos szempontja a CVD-hatás A szitagliptin biztonságos GLP-1 receptor az endotélen, a sima- és a szívizmon Szitagliptin a GLP-1-en keresztül az FMD-t javítja A szitagliptin a GLP-1-en keresztül a vérnyomást, szubkl. gyulladást, albuminuriát csökkenti