A diuretikus kezelés csapdái

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Az ERC 2000-es ALS irányelveinek adaptálása Gőbl Gábor OMSZ.
Advertisements

ANYAGCSERE CSONTBETEGSÉGEK Semmelweis Egyetem I. Belklinika.
A rezisztens hypertonia okai, gyógyszeres kezelése
HYPERTONIA: PATHOMECHANISMUS, TERÁPIÁS KONZEKVENCIÁK
MELLÉKVESEKÉREG ELÉGTELENSÉG
Idült vesebetegség felismerésének és beosztásának új hazai irányelve
A Vese Laboratóriumi Diagnosztikája
A köszvény Arthritis urica.
A krónikus szívelégtelenség és kezelése
10. témakör Homeosztázis Vizelethajtók (ATC: C03)
A vizeletürítés gyógyszertana
Inzulinkezelés 1-es és 2-es típusú diabetesben Dr. Fövényi József
A hipertóniás beteg kezelése, gondozása a családorvos gyakorlatban
A 2-ES TÍPUSÚ DM: TERÁPIA ÉS GONDOZÁS
A veseelégtelenség és az össszmortalitás-,
Kacsdiuretikumok a nephrologiában napjainkban
Krónikus veseelégtelenség és kardiovaszkuláris kockázat
Időskor és a vesebeteg gondozás
Szent Margit Kórház, Nephrologia, Budapest
CT és MR kontrasztanyagos vizsgálatok veszélyei vesebetegekben
A hypertonia és kezelése krónikus veseelégtelenségben
A hypertonia kezelése végállapotú veseelégtelenségben és
Az amyloidosis klinikuma
Schwartz-Bartter szindróma ismétlődő fellépése desmopressin
dr. Szabó Tamás B.Braun Avitum, Kistarcsa Debreceni Nephrológia Napok
Tubuláris transzport- mechanismusok
Nephrológiai gondozásra nem szoruló vesebetegek ellátása
NSAID okozta folyadék és elektrolit eltérések
Családorvosok legfontosabb feladatai
A háziorvos szerepe a dializált, transzplantált betegek ellátásában
Elmúlt év fontos vizsgálatainak áttekintése
Volumentöbblet szerepe a refrakter hypertoniában
Proteinuriák differenciál
Tradicionális és nem-tradicionális
Predializált és dializált betegek hypertóniájának kezelése,
A nephrosis syndroma leggyakoribb okai ( )
Glomerulonephritisek kezelése, a KDIGO ajánlása
Szívelégtelen betegek PD kezelése –
Az akut vesekárosodás (AVK) korszerű diagnosztikájáról
Vízhajtók alkalmazása a gyógyszerészi gyakorlatban
Akut volumen és elektrolit zavarok
Diuretikumok alkalmazása a gyógyszerészi gyakorlatban
Víz- só-háztartás.
KLINIKAI ALAPISMERETEK BELGYÓGYÁSZAT
ENTERITIS ACUTA FOLYADÉK-ELEKTROLIT TERÁPIA
A plazma membrán Na,K-ATPase 2.
Stressz, szimpatikotónia és magas vérnyomás
THALIDOMID SZEREPE MYELOMA MULTIPLEX KEZELÉSÉBEN
A HIPERTÓNIA KEZELÉSE VESEBETEGEKNÉL
Dr Káposztás Mária dr Valcó József dr Bujdosó Ágnes dr Hajkó Erik
A kiválasztás élettana
Komplex terápia. Dr. Fekete Béla Mortalitást és túlélést meghatározó faktorok A mortalitás kezelés nélkül: egy év alatt 80% A CS-CY kezeléssel az 5 éves.
Klasszikus terápia. Dr. Domján Gyula KEZELÉS Kezelés nélkül súlyos betegség esetén 1 év alatt a betegek  80 %-a meghalt. Corticosteroid (CS) és cyclophosphamid.
Dr. Domán József. Vesekárosodás klinikuma Wegener granulomatosisban Domán József dr. Szent Rókus Kórház Belgyógyászat
BELGYÓGYÁSZAT Dr. Jármay Katalin Főiskolai Tanár
ANYAGCSERE CSONTBETEGSÉGEK 2003 SE I. Belklinika
ANYAGCSERE CSONTBETEGSÉGEK 2003 SE I. Belklinika
Scleroderma kezelési lehetőségei
Szövődmények felismerése, ellátása
72 éves nő. Tüdőfibrosis, nephrosis syndroma
Hypertonia vesebetegségben: pathomechanizmus, diagnózis
Folyadék- és elektrolit változások májbetegségben Dr. Schneider Károly MH-EK III.Belgyógyászat-nephrológia.
Hyponatremia: patogenezis és kezelés dr. Deák György Uzsoki utcai Kórház, III. Belgyógyászati/Nephrologiai Osztály.
Acut tubulointerstitiális nephritisek Prof. Dr. Nagy Judit egyetemi tanár Pécsi Tudományegyetem II. sz. Belklinika és Nephrologiai Centrum, Pécs.
Analgetikumok vesekárosító hatása Nagy Judit „Nem mellékes hatások 2.” konferencia Medical Tribune konferenciasorozat Budapest, november 26.
A vese szerepe a glükóz A vese szerepe a glükózhomeostasisban Dr. Vörös Péter Ph.D osztályvezető főorvos Egyesített Szent István és Szent László Kórház.
Analgetikumok vesekárosító hatása
Vesebetegségek Maurer Mária.
Vízhajtók alkalmazása a gyógyszerészi gyakorlatban
Előadás másolata:

A diuretikus kezelés csapdái Dr. Haris Ágnes főorvos Szent Margit Kórház II. Belgyógyászat-Nephrologia, Budapest

Diuretikum rezisztens oedema „Szokásos” dózisú vízhajtó terápia hatására az extracelluláris tér hyperhydrációja nem csökken A terápiás cél: só és ezzel egyidejűleg víz eltávolítása - legyen a diuretikummal eltávolított NaCl mennyisége nagyobb, mint a bevitel, azaz - vizelet Na+ exkréció > bevitt Na+ De! Ne idézzünk elő intravascularis volumen depléciót! ( további RAAS aktiválás)

Miért alakul ki diuretikum rezisztens oedema súlyos szívelégtelenségben? Perctérfogat csökkenés  vese perfúzió   szimpatikus idegrendszer aktivációja  GFR   RAAS aktiváció  proximális tubuláris Na+ és vízretenció   distális tubuláris folyadék áramlás  Non-ozmotikus (baroreceptor mediált) ADH szekréció  AQP2 képződés stimulálása a gyűjtőcsatornában  vízvisszatartás, hypoNa

Miért alakul ki diuretikum rezisztens oedema súlyos nephrosis syndromában? Elsődleges az extrém sóretenció - Na+-K+-ATP-ase és az ENa+csatorna aktivitása  a gyűjtőcsatornában - Rezisztencia az ANP és az urodilatin hatása iránt Heterogén betegcsoport - vannak, akikben a neurohormonális aktiválódás dominál Fokozott ADH szekréció és vízretenció, de általában nem alakul ki hyponatraemia

Miért alakul ki diuretikum rezisztens oedema decompensalt cirrhosis hepatisban? Portális hypertensio Hiperdinámiás keringés - perctérfogat  Szisztémás vascularis rezisztencia , RR  Renális vascularis rezisztencia  -RAAS aktiváció -szimpatikus idegrendszeri aktiváció -ADH stimuláció Extrém mértékű só- és vízreabszorpció a vesetubulusokban Késői stádiumban vízkiválasztási zavar (ADH+AQP2 dysreguláció)  hyponatraemia

Az aktivizálódott RAAS és szimpatikus idegrendszer Na+ retineáló hatása  veseperfúzió  szimp.aktivitás kompenza-torikus hypertrophia  GFR  Ang II.  Na+ reabsz.  aldosteron  Na+ reabsz.  renin szekréció

Mi szükséges a kacsdiuretikum hatásának a kialakulásához? FSD molekulák Kompetíció a tubuláris szekrécióért (veseelégtelenség) Proteinuriában a tubuláris foly. albuminja megköti a FSD-t (NS) El kell érni a megfelelő diurézist előidéző dózist Ez lehet 20 mg, de 240 mg is! Napi 2-3x Előzzük meg a postdiuretikus rebound-ot Na+-K+-2Cl- kotranszporter

Na+-Cl-kotranszporter Na+-K+-2Cl- kotranszporter Mi szükséges a kompenzatorikus hypertrophia és Na+ reabszorpció kivédéséhez a distális tubulusban? FSD + Thiazid Na+-Cl-kotranszporter Na+-K+-2Cl- kotranszporter Kombináljuk a FSD-t thiazid diuretikummal Fsd megfelelő dózis napi 2-3x Thiazid napi 1x Chlorthalidon a leghosszabb hatású (25-50 mg)

Na+-Cl-kotranszporter Na+-K+-2Cl- kotranszporter Mi szükséges a secundaer hyperaldosteronismus Na+ reabszorpciót előidéző hatásának a kivédéséhez? FSD + Thiazid + K-megtakarító Na+-Cl-kotranszporter Na+-K+-2Cl- kotranszporter Na+ csatorna blockoló Spironolacton: aldost. antagonista Max.hatás:3-4 nap szükséges Amilorid:Na+ csat. blockoló Kombinálhatók, de hyperK veszély!

Hogyan előzhetjük meg a további RAAS aktivációt Hogyan előzhetjük meg a további RAAS aktivációt? A postdiuretikus rebound kivédése A diuretikus hatás lezajlását követően a vizelet mennyiség és a Na+ exkréció jelentősen  Oka: átmeneti intravascularis volumen hiányt okoztunk a diuretikummal  RAAS aktiváció Kivédése: -mérsékelt tempójú oedema lecsapolás -napi 1 kg Ts  -ascites esetén, ha nincs perif.oedema0,5 kg -figyeljük az orthostaticus hypotoniát -figyeljük a CN emelkedést A postdiuretikus rebound áttörhető napjában többször adott Fsd-del és a kombinációkkal

További, a diuretikus hatást gátló tényezők megszüntetése Mekkora a sóbevitel? – Legyen 100 mmol/d A napi Na+ exkréciónak nagyobbnak kell lenni a bevitelnél! – mérjük a vizelet Na+-t! Ha a vizelet Na+  10 mmol/l – még nincs diuretikus hatás Ha a vizelet Na+  100 mmol/l, de a vizenyő nem , a beteg nem tartja a sószegény diétát. Forszírozott diurézis ?!? -1 L Salsol: 150 mmol Na+! (2 L: 300 mmol!!) További sóretenciót okozó szerek elhagyása: -nonsteroid gyulladásgátlók Fektessük le a beteget – javul a veseperfúzió, a szív teljesítménye

A diuretikum rezisztens oedema kezelése Keressük meg a Fsd egyszeri hatékony dózisát, ezt adjuk naponta többször (Ha 2 tabl. nem hat, 2x2 sem fog) Kombináljuk a Fsd-t thiaziddal és K-megtakarítóval (Fsd + Uregyt – értelmetlen) Napi-másodnapi CN, kreatinin, elektrolit kontroll Napi Ts mérés

A diuretikum rezisztens oedema kezelése Cardialis decompensatioban: - alapszer a Fsd, de a spironolacton javítja a túlélést (25 mg!) Cirrhosisban: - Extrém mértékű a hyperaldosteronismus  alapszer a spironolacton (50-400 mg/d) - Kombinálható Fsd-del (20-160mg/d) és thiaziddal - Vizelet Na/K mérés (extrém hyperaldosteronismusban <1, cél >1) - Elektrolyt zavar, hepaticus encephalopathia veszélye – főként agresszív diuretizálás esetén

A diuretikum rezisztens oedema kezelése Nephrosisban: Ha súlyos a hypalbuminaemia, csak napi 0,5 kg Ts csökkenést célozzunk Jav.:Fsd, hatékony dózisban, napi 2-3 alkalommal, - Thiaziddal és K-megtakarítóval kombinálva – - Albuminnal kombinálva a FSd-t – vitatott, inkább csak hypovolaemia tünetei esetén jav. Nagyon fontos az alapbetegség megfelelő kezelése

És ha jönnek a Vaptan-ok... Vasopressin (V2) receptor antagonisták (lixivaptan, tolvaptan, conivaptan, satavaptan) Hatásuk kizárólag a szabadvíz kiválasztásra vonatkozik (Na+ exkréció nem változik) Alkalmazásuk valószínűleg jótékony lesz a hyponatraemiával járó szívelégtelenségben és cirrhosisban A klinikai kipróbálásuk folyamatban van