Adam Smith második eljövetele

Adam Smith (1723-1790) Skót közgazdász és filozófus Legjelentősebb művét (Nemzetek gazdagsága 1776) tekintjük a klasszikus közgazdaságtan kezdetének

Háttér 18.sz.-ban Fro.-ban és Amerikában is pezsgett a politikai élet Kereskedelem a Britt-szigetek és a Nagyvilág között növekvő népesség, kisüzemeke szaporodása,bankrendszer terjedése Felvilágosodás gondolkodói a környező világ jelenségeire kerestek új magyarázatokat. Középkortól - Kolombusz idejéig teológusok uralták az európaiak gondolkodását Mikolaj Kopernikusz és Francis Bacon (17.sz): Természeti jelenségekre racinális magyarázatot kerestek - tekintet nélkül az egyházra. Galileo Galilei: Isten az embereknek két könyvet adott, a Bibliát és a természetet. Természet nyelve a matematika, számolással és kísérletekkel igazolta a szabadon eső testek törvényét. René Descartes: Értekezés a Módszerről alkalmazott tudományok + megismerés és tapasztalat = az ember a természet parancsolója lehet Isaac Newton: Tömegmozgás, mozgástörvények, differenciál számítás Isten csak a zaciban az órásember

A. Smith nem a bolygókra,hanem az emberekre koncentrált Születési helye: Kircadly (Forth folyó partja) Glasgow-i egyetemen, később az oxfordi balloil collegeban teológiát tanult. David Hume Értekezés az emberi természetről c. könyve olyan nagy hatással volt rá, hogy Kircadly-ben retorikát és jogot tanított a papi pálya helyett. 1778. - glasgowi egyetemen logikát tanít 1779. – Erkölcsfilozófiát tanított Hamar kedvelt professzorrá vált az előadásai, vitái, szemináriumai által. Soha nem tanított közgazdaságtant. Nem is tanulta. 1903-ig nem volt önálló erkölcstantól elkülönített közgazdasági kurzus a cambridge-i egyetemen sem. Gazdaságtani nézeteit belepréselte a jogi előadásaiba.

Fiziokraták

Gondolatok, elvek Fiziokrata közgazdasági iskola alapítója: Francois Quensay Gazdasági tábla Fiziokrácia = természet uralma Társadalom 3 osztálya: földművesek iparosok földbirtokosok

Nemzetek gazdagsága természetének és okainak vizsgálata Cél: a jólét elérésének módja Az emberek természetes ösztönei és hajlamai Az önérdek A szabadpiac

John példája Ötlet: miért ne faragjon fakeselyűket és adja el őket? John azt gyártja, amit maga akar, túl nagy összeget kér érte  a „láthatatlan kéz” a bolt bezárását javasolja! Miért? Mert John nehezen kapható, ritka nyersanyagot használt. Vagyis a lényeg az lenne, hogy csak akkor kezdjünk bele a termelésbe, ha valami értékesebbet tudunk előállítani.

Munkában a szabadpiac

Új ötlet Asztalokat kezd készíteni Így a társadalom szükségletét elégítette ki, ráadásul kevés nyersanyagot használt fel.

Miként szabályozza a piac az árakat? Smithi szereplők önzők és személyes érdeküket követik  miért nem emeli John az asztal árát 585 dollár fölé? Mert így ugrana a profit, és az emberek máshol vásárolnának!!!

Piaci ár Adam Smith szerint függ: Kereslettől Kínálat nagyságától Vevők vagyonosságától Áruk értéke: mekkora az a munkamennyiség, amely fölött az áru rendelkezik. Vannak olyan munkák, amelyek különlegesen nagy ügyességet, erőkifejtést igényelnek. Ezeket a termékeket, árukat magasabbra fogják értékelni.

A munkamegosztás

A társadalom gazdagsága függ: A termelő munkával foglalkozó lakosság hányadától A munka termelékenységétől, aminek Adam Smith szerint nagyobb a jelentősége Ebben a korban még nem voltak gépek, ezért a kibocsátás a munkaintenzitástól függött.

Kétfajta munkamegosztás Az üzemen belüli specializáción alapuló  Smith, híres példájában egy gombostűgyártó üzemet ír le: tíz ember  2-3 művelet egyszerre  mégis napi 48 ezer tű  külön-külön talán naponta 20 tű sem További előnyök: munkaidőt lehet megtakarítani, specifikus szakképzettségre, ezáltal technikai tökéletesítésre is lehetőség adódik A társadalmi termelésben egyes vállalatok illetve az ágazatok közötti munkamegosztás Minden termelési ágazatban keletkezik értéktöbblet

3 mód amivel növelhető a teljesítmény Nagyobb gyakorlottság egy adott részmunka elvégzésével Kevesebb idő pazarlása az átállással Új gépek feltalálása a munka gyorsításához

Bérdifferenciálódás Érvek felsorakoztatása: Kompenzációs különbség  veszélyes körülmények (pl.: felhőkarcoló) Különleges képzettség (pl.: bírósági gyorsíró) Rendszertelen vagy bizonytalan munka (pl.: építkezésen dolgozók) Nagyfokú bizalom (pl.: gyémántárus) Siker valószínűsége (pl.: ügyvédek)

Belföldi és nemzetközi munkamegosztás A munkamegosztáshoz szükség van: termelőkre szállítókra szabad kereskedelemre városok és falvak között A munkamegosztás nemcsak egy gyárban, hanem városok és falvak specializációjával is végbe mehet. Ahogy fejlődött a közlekedés (tengeri és szárazföldi egyaránt), úgy vált egyre olcsóbbá és gyorsabbá a kereskedelem. (Pl. Anglia és a gyarmatai) Smith a szabad kereskedelmet hirdette, de hangsúlyozta hogy egyes termékek előállításában abszolút előnyt élvező országoktól, lehet exportálni. Az emberek azzal többet tesznek a közösségért, hogyha elsősorban saját érdekeiket követik mert ahhoz hogy mindenkinek meg tudjunk felelni, legalább annyira kéne ismernünk másokat is, mint magunkat.

Dolgozat a kisemberért Smith magasztalta a szabadpiacot de azért, hogy a szegényebb rétegeknek kedvezzen és ne pedig a gazdagok nézeteit vegye figyelembe. Követőihez hasonlóan naivul hitte: a piacgazdaságban még a szegény és politikailag erőtlen ember is boldogulhat. Milton Friedman azt bizonygatta, hogy a piacgazdaság hatékonyan csökkenti a faji és etnikai megkülönböztetést. Smith hitt a fizikai körülmények emberre való hatásában, ezért félt hogy a futószalag kizsákmányolja az ember agyát és lelkét. Ennek megoldására a közoktatást javasolta.

Lesznek bizonyos érdekek, akik ellenállnak majd! Gyakorlati politika Lesznek bizonyos érdekek, akik ellenállnak majd!

Belföldi kereskedelmi korlátozások Extra profit okai: 1. vállalkozók nem tudnak belépni a piacra külső akadályok miatt. 2. kartellek megjelenése

Kartell: konkurens vállalatok írásbeli vagy szóbeli Kartell: konkurens vállalatok írásbeli vagy szóbeli megállapodása az egymás közötti verseny korlátozására. Ezáltal meghatározhatják: - árakat - kínált mennyiséget - piac felosztását Akár a monopólium által elért profitra is szert tehetnek. Kartellellenes törvények megjelenése

Monopóliumok jellemzői: Egy eladó van a piacon Ez az eladó ármeghatározó, illetve meghatározza a kínált mennyiséget. Általában magasak az árak. Nehéz vagy lehetetlen bekerülni a piacra Vannak állami monopóliumok is (pénzverés) A kormányzatok által pénzügyileg is támogatott óriási kutatási programok monopolhelyzetbe hoznak nagyvállalatokat. (hadiipar, űrhajózás,energetika)

Nemzetközi kereskedelmi korlátozások Vámok A nemzetközi kereskedők a fogyasztókkal fizettetik meg a vámokat. Smith szerint: 1, a vámok a nagyobb gazdasági gyarapodástól fosztják meg a világot. 2, a ‘30-as években a válságot a magas vámok mélyítették el. 3, elképzelhetőnek tartotta a vámokat, ha kompenzálják egy hazai termék belföldi adóját. 4, nemzetvédelmi okokból elfogadta a védővámokat.

Smith meghatározta a kormány szerepét is: gondoskodás az ország biztonságáról igazságszolgáltatás a bíróságokon keresztül közintézmények fenntartása (pl.: oktatási rendszer, úthálózat, csatornák, hidak) Hitték, hogy a szabadpiaci verseny biztosítani tudja a legtöbb dolgot,amire az állampolgárnak szüksége van.

Kapcsolódó irodalmak Madarász Aladár: Közgazdaságtani eszmetörténet Osiris Kiadó 2000 A szükségletek és az igazságosság A nemzetek gazdagságában Heller Farkas: A közgazdasági elmélet története Aula Kiadó 2001 A közgazdasági elmélet fejlődésének áttekintése Mátyás Antal: A korai közgazdaságtan története III.fej. – A kozmikus kgt. Keletkezése Fro.-ban IV.fej. – A fejlett angol kozmikus közgazdaságtan Francis Fukuyama: Bizalom a társadalmi esélyek és a jólét megteremtésére Európa Kiadó 2007

Kapcsolódó irodalmak (2) Navratil Ákos: Régi igazságok és új elméletek a közgazdaságtanban Aula Kiadó 2007 Smith Ádám rendszere és annak bölcseleti alapja Vilmos József: Munkamegosztás, csere, tulajdon Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó 1977 Közgazdaságtani enciklopédia IV.kötet Athenaeum Kiadó Szervezési elvek – munkamegosztás Phyllis Deane: A modern közgazdaságtan eredete Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó 1984

Köszönjük a figyelmet