A politikai gazdaságtan tárgya és módszere John Neville Keynes A politikai gazdaságtan tárgya és módszere

John Neville Keynes életrajza 1852-ben született augusztus 31.-én született Salisbury-ben Apja John Keynes kereskedő és egy ecsetgyártó üzem tulajdonos , amit később Neville örökölt . Anyja Anna Maynard Keynes. Mélyen vallásos szülők voltak. Gyerekkorában tehetséget mutatott a humán és a matematika területén, azonban idegeskedő és izguló jellem volt, sokszor önbizalom hiányban szenvedett, ez okozta mentális fáradtságát Középosztálybeli gyermekként nőtt fel és végezte iskoláit.

A Cambridge-i egyetemre harmadszorra vették fel. Tanára és oktatója volt a híres Alfred Marshall, aki felfigyelt rá Matematikai tanulmányokról váltani akart filozófiára. Az egyetemen ismerte meg későbbi feleségét Florence Ada Brown-t 1878-tól az egyetemen tanított, de sosem vált professzorrá. 1883. június 5.-én megszületett fia John Maynard Keynes, a modern makroökonómia megteremtője 1891-ben írta meg a Scope and Method of Politcal Economy című könyvét. 1900-as években különböző testületek elnökeként tevékenykedett 1949-ben meghalt.

Német történelmi Iskola 19. Század közepén jött létre Az iskola bírálta az angol klasszikus közgazdaságtant, azaz a homo economicust. Elveti az absztrakciós módszereket. Csak az induktív vizsgálati módszert preferálja „Az angol közgazdaságtan az önzés természetrajza”

Osztrák történelmi Iskola Megalapítója Karl Menger, a bécsi egyetem professzora A módszertani induvidualizmus álláspontján állt A gazdaság elemi empirikus természetűek Csak az deduktív vizsgálati módszert preferálja Főbb képviselők: Karl Menger Lujo Bretano Böhm – Bawerk

Alfred Marshall jelentősége Ő volt a Cambridge-i egyetem professzora 1885-1908-ig. Oktatója és tanára volt John Neville Keynesnek. Úgy gondolta, hogy nem megfelelő a statikus elemzés, ezért időben kell vizsgálodni. Emellett ceteris paribus elvét alkalmazta. Könyve: Principles of Economy (1890) 1842 – 1924 Közgazdász és matematikus

A politikai gazdaságtan viszonya az erkölcstanhoz és a gyakorlathoz Pozitív tudomány: Az ismeretek rendezett egysége, ami azzal foglalkozik, a ami van. Tárgya a szabályszerűségek vizsgálata, nincs értékítélet. TÉNYLEGESSÉG Normatív vagy regulatív tudomány: Az ismeret rendezett egysége, ami azzal foglalkozik, aminek lennie kell. Előírásokat fogalmaz meg. IDEÁLOK Művészet: Egy adott végcél eléréséhez szükséges szabályok rendszere. Irányelvek szabályokba fogalmazása. Vajon a politikai gazdaságtan mint pozitív vagy mint normatív tudományt vagy mint művészetet vagy mint ezek kombinációját kell-e tekinteni???

A politikai tudomány mint tiszta pozitív tudomány A közgazdaságtanban általánosan elfogadott, hogy a tények pozitív feltárása nem jelenti egyben a kutatás végét, hanem azokat felhasználják a gyakorlati vizsgálatokhoz, amelyekben az etikai megfontolásoknak megadhatók a nekik megfelelő szerep. Tudományos célszerűség -> elméleti és gyakorlati következtetéseket külön- külön kell vizsgálni Ha összeolvasztjuk az elemzéseket, akkor nem érjük el a tiszta torzításmentes eredményt. A gazdasági ideálok még a két módszer kombinálása esetén sem válnak feltétlenül „tisztává”. Ha a politikai gazdaságtant az elmélet oldaláról tekintjük, a jobb előrehaladás érdekében nélkülözhetetlen, hogy a vita minden külső vagy kezdetleges forrását kiküszöböljük

A fejezetben bemutatott megkülönböztetések metodológiai jelentősége A vizsgálati módszerek értéke eltérő lehet: Etikai álláspont Gyakorlati álláspont Tisztán tudományos álláspont Keynes véleménye szerint ezek vizsgálati módszereket is kombinálva kell vizsgálni.

A közvetlen tapasztalati megismerés módszere a politikai gazdaságtanban A politikai gazdaságtant nem tekinthetjük pusztán empirikus vagy induktív tudománynak A közgazdaság-tudomány teljes kidolgozása egyedül csak az induktív és deduktív elfogulatlan kombinációja által lehetséges A közgazdasági vizsgálatok kezdetén a megfigyelésnek nagyon fontos rendeltetése van a deduktív közgazdaságtan is megfigyeléseken keresztül jut el az alapvető premisszáihoz! Vizsgálni kell a fizikai és más körülményeket is, amelyek a gazdasági tevékenységeket korlátozzák. A közgazdasági vizsgálatok komplex jelenségeinek leírásához szükségesek az előzetes megfigyelések A közgazdaság tudomány feladata többet között meghatározni az ok-okozati összefüggések törvényei

A deduktív módszer a politikai gazdaságtanban Használata: amikor a közvetlen tapasztalati megismerés nem elégséges megbízható ismeretek nyújtásában Lényege: legfőbb hatóerők szétválasztása, majd ezek következményeinek dedukciója (levezetése) – priori érvelés posteriori érvelés Eme módszer 3 lépésből áll: Legfontosabb erők és törvények meghatározása, melyek szerint az elvek működnek Deduktív fázis: következtetések levonása - adott körülmények között miként működnek eme erők Következtetés összehasonlítása az közvetlenül megfigyelhetővel, előző 2 lépés helyességének és gyakorlati alkalmasságának letesztelése

Hipotetikus kifejezés alkalmazása a közgazdaságtudományokban (1) Bármelyik okozati törvényről mondhatnánk, hogy hipotetikus, amennyiben azt állítjuk, hogy csak az ellensúlyozó hatások hiányában miatt alakult ki – okozati törvények csak tendencia megfogalmazásának tekintjük Deduktív módszerek alkalmazása bizonyos szinten absztrakció használatát kívánja , ceteris paribus gyakori ismétlődése „Economic Man”: „gazdálkodó egyén”, (egyéni érdek akadálytalanul működik) - absztrakciók itt mennek a legmesszebbre Deduktív vizsgálatban feltételezzük a zavaró erők és az egyidejű de független változások hiányát Függő változás: egy megfigyelt változásnak eredménye (figyelembe vesszük) Attól, hogy egy törvény hipotetikus, nem biztos, hogy teljesen valótlan, lehet kategorikus is (kategorikusan megerősíti azt a módot, ahogy a törvények működnek) Ha egy okot egy nála erősebb ok ellensúlyoz, attól ő még kifejti a hatását és befolyásolja a végeredményt

Hipotetikus kifejezés alkalmazása a közgazdaságtudományokban (2) Egy deduktív módszerrel kapott eredménynek hipotetikusnak kell maradnia, amíg az érvelés előfeltételének valóságtól való távolságát meg nem határozzuk Az előfeltételt (premissza) gyakran kell változtatni, hogy a különböző eseteknek megfeleljenek – alkalmazhatóságuk a feltételrendszertől függ Okok vizsgálatánál megkövetelt dolog, hogy valóban működőnek és a valós világban túlsúlyt alkotónak tekintsük őket Deduktív politikai gazdaságtan akkor hipotetikus, ha Törvények csak tendenciák megállapításai (annak korlátozó feltételeinek alávetettek) Számos következtetés bizonyos pozitív feltételek megvalósulásától függ (nem mindig észleljük), a feltételezések nem önkényesek, de úgy választják őket, hogy a valóságnak minél jobban feleljenek meg

A megfigyelés szerepe a deduktív módszertan kialakulásában (1) A politikai gazdaságtan mindig megfigyeléssel kezdődik és végződik! Sokan elutasítják a módszertant: szerintük figyelmen kívül hagyja a tényeket és nem azt magyarázza, ami tényleg végbemegy, ez nem lehetséges 3 ok miatt: A közgazdászt a megfigyelés irányítja a premisszák kiválasztásában. A) A megfigyelések segítségével, el tudja dönteni, hogy a premisszái mennyire valósak (ezeket módosíthatja) B) A közgazdasági világ állandóan változik, tények jelentős ismeretét igényli, különben eltúloznánk vagy lekicsinyítenék egy tan szerepét Közgazdász felhasználja megfigyeléseit (következtetései illusztrálására, tesztelésére) a bizonyítás a tényleges jelenségek kielégítő magyarázatából állhat, nem feltétlenül újonnan felfedezettekből, melyekből általánosítást vonhatnánk le

A megfigyelés szerepe a deduktív módszertan kialakulásában (2) A deduktív okfejtésben is előfordulhatnak hibák, melyek forrásai: Jelentős hatású okok figyelmen kívül hagyása Helyes hatások relatív erősségének lebecslése Magában az érvelésben is lehet hiba A deduktív politikai gazdaságtan premisszái Premisszák kiválasztásának legfőbb elvei: Általános érvényszerűség (kiszélesítse a hatáskört, ahol használható) – pl. emberi elégedettség növelése a legkisebb haszon árán Egyszerűség (az érvelés folyamata ne legyen túl bonyolult, közel maradjon a tényekhez) Tartalmazza azokat a körülményeket, melyek nagymértékben befolyásolják a kérdéses jelenséget

A deduktív módszer speciális módosításai Egyszerű hipotézisekből kiindulva bonyolultabb hipotézisek kidolgozása Több alternatív körülmény figyelembevétele, melyek lefedik az összes lehetséges esetet, megfigyeljünk, hogy az egyes esetekben mi történne (korlátok meghatározása) Szimbolikus és grafikus módszerek a politikai gazdaságtanban Jevons – politikai gazdaságtan kötelezően matematikai jellegű (mennyiségi relációk) Törvényeket ír le, amelyek a jelenségek növekedését/csökkenését befolyásolják Előnyei: Matematikai szellemű elemzések Néhány tudományágban nagy segítség a szimbolikus, grafikus módszerek alkalmazása Gazdaságelmélet központi problémák megoldásánál jelentős szerepet tölt be

Bibliográfia John Neville Keynes: The Scope and Method of Political Economy David W. Pearce : A Modern Közgazdaságtan Ismerettára (Közgasdasági és Jogi Könyvkiadó , Budapest 1993 ) Mátyás Antal: A Modern Közgazdaságtan Története (Aula 2003)