s Vállalati információ-menedzsment © Dr. Dobay Péter

1. Szervezés, szervezet, menedzsment, informatika Hogyan tárjuk fel, mi folyik – Mit mondjunk, hogyan kellene ezt támogatni, vagy másképpen csinálni – Hogyan indokoljuk, hogy ezzel, ennyiért, így kell támogatni – Hogyan védjük meg, hogy a döntés jó volt…

Láttuk: A rendszerelmélet fogalmai Rendszer: egymással kapcsolatban álló , közös cél érdekében együttműködő elemek A rendszer határa és elemei elkülöníthetőek A részrendszer önmagában rendszer, része egy nagyobb rendszernek - más a nézőpont, más az absztrakciós szint Szinergia: „Az egész a részek összegénél nagyobb hatást jelent” Kommunikáció és interfészek (részek,külvilág) A rendszer értéke az, hogy működik, „életben van”

Rendszerek jellemzői – az IA felépítés alapja Nyílt („adaptív”) rendszer: tetszőleges bemenet - folyamat - kimenet Zárt („strukturált”) rendszer: (korlátozott input) - folyamat - (korl.kimenet) Determinisztikus - sztochasztikus Emberi - gépi Absztrakt - fizikai Egyszerű - bonyolult Részrendszerek csatolása: szoros - pufferelt P

Rendszerek műszaki kézbentartása A vezérlőrendszer feladata: a bizonytalanság csökkentése kimenet-ellenőrzés negatív visszacsatolás: az eltérés csökkentése, egyensúlyi leállás pozitív visszacsatolás: az eltérés növelése, ismétlés, amíg lehet bemenet-ellenőrzés: szűrési eljárások Állapottér: a diszkrét rendszerek leírása az összes elem állapotának megadásával Példa: egy számviteli inforendszer gazdálkodása A feladat a könyvelési, gazdasági-pénzügyi események regisztrálása Feladat a pénzügyi egyensúly figyelése, eltérések jelzése Költség az adatgyűjtés, tárolás, előírt feldolgozás, outputok továbbítása Állapottér: Értékesítés inputja: Outputja: Visszacsatolás:

Funkcionális és vezérlő rendszer Funkcionális rendszer Bemenet Kimenet Folyamat előírások érzékelés beavatkozó vezérlés Rendszer-leírási technikák, organigramok...

Adjunk példát: hallgató bejelentkezése aCooSpace-be

Mit adhat az MIS az értékhez? Csökkenthetők a költségek az értéklánc bármely lépésénél, s maga a lánc is redukálható Differenciálás érhető el termékben-szolgáltatásban azáltal, hogy több információt, tudást teszünk a termékbe, ill. köréje Megváltoztatható a versenyképességi fókusz - globálissá tehetjük a működési terepet - újfajta partnerségeket teremthetünk, új iparágakkal - precízebb szegmentálást, fókuszálást végezhetünk adatbányászati és más ICT módszerekkel

Ismét: Mit jelent gazdaságilag az informatika? (Hansen,2004) Racionalizálás: folyamatok, erőforrások , majd költségek Számítógépes információfeldolgozással csökkenthetjük a munkaerő létszámát és így csökkenthetjük a költségeket. Nagy adatmennyiség feldolgozása. A tárolókapacitás, a feldolgozási sebesség lehetővé teszi, hogy igen nagy tömegű adatot gyorsan, naprakészen kezeljünk (pl. bankokban, áruházakban, közigazgatásban). Rutintevékenységek kiváltása. Monoton rutintevékenységeket számítógépes rendszer válthat ki. Az emberi hibalehetőségek lecsökkennek.. Döntéstámogatás. Aktuális, minőségi információkat állíthatunk elő, amelyek különböző szintű döntéseket alapozhatnak meg. Jó minőségű eredmények elérése. A számítógép komplikált számításokat igen rövid idő alatt meg tud oldani. Így különböző egzakt, vagy közelítő módszerekkel a feladatok újabb köre oldható meg (pl. gazdasági prognózis, beruházás-számítás, árú elosztás különböző piacokon). Stratégiai versenyelőny. A vállalat üzleti folyamatait (vállalat-vállalat, vevő-vállalat, szállító-vállalat) más formában szervezhetjük a számítógép segítségével. Ez vonatkozhat mind a belső, mind a vállalatok közti folyamatokra (Internet felhasználás, elektronikus piac, stb.)

Szervezet, menedzsment, informatika A kis és nagy szervezetek közös vonásai: céljaik vannak - közreműködő szervezet létezik - létezik valamiféle menedzsment, módszerekkel, információkezelési feladatokkal A menedzsment eszköztára a változtatásokra: puha elemek: kemény elemek: - munkaerő-változás - szervezeti struktúra változása - szervezeti célok változtatása - alrendszer, eljárás - szervezeti kultúra - gyártási technológia, IT Menedzselés hagyományos területeken: vezetési hierarchia működtetése, optimalizálás, tervezés Informatikai menedzselés: IT/IR/IM/TM mgmt és stratégia; Ki vezessen: “vezető közülünk”-“kívülálló vezető”- “nem kell vezető” ???

Szervezet- és szervezés-elméletek A klasszikus iskola: Fayol, Taylor, Weber Az emberi viszonyok, a viselkedéstan Mayo, Maslow, McGregor (X-Y modell) A rendszerelmélet: L. Bertalanffy, H. Lucas visszacsatolás, entrópia, szinergia, zárt és nyílt rendszerek modellezése Kontingencia-elméletek: “a (társas?) siker “ A vezetés informatikai szerepéről: szituatív management, japán módszerek, stílusok, CIO szerepe, stratégiai tervezés, változás-menedzselés, re-engineering, e-business...

1.2. Inforendszer és a vállalat 1. A vállalati szintű IT/IR gondolkodás megváltozásának okai 2. Vállalati célok és az információ 3. Menedzsment - elméletek 4. Az információs rendszerek típusai

Tények - Adat - Információ - Tudás - Döntés - Cselekvés A reális vállalati felfogás: az „előrehaladási szemlélet” Az adat tapasztalat és megismerés útján keletkező szimbólum, jelsorozat, ami állapotokat, változási tényezőket rögzít, így megőrizhető, továbbítható, feldolgozható – a megfigyelőtől független Az információ közlés, hír, ismeret, amely a címzett (a kérdés-feltevő)által értelmezhető abból a célból, hogy a rendszerben meglévő bizonytalanságot csökkenti, s így elősegíti az alternatívák közötti döntést A tudás a valós világnak, létező dolgoknak, tényeknek, eseményeknek, a közöttük fennálló kapcsolatoknak, okozati összefüggéseknek tudati visszatükröződése

Információ- és tudás-menedzselés? Mielőtt menedzselünk: mit és miért? Ismeretelmélet: Reflexív tudás: dolgok, jelenségek tükrözése Generatív tudás: a dolgok sajátosságainak felfedezése, elvonatkoztatás, absztrakció Információ-elmélet: információgyűjtő tevékenység (megfigyelttől - megfigyelőig) információ-feldolgozás (rögzítés, átalakítás, továbbítás) Tudás-menedzselés: a felismert erőforrás

Az értelmezés szintjei - újra Globális információ - gazdaságtan információtermelés, - tárolás, -továbbítás információ-kereskedelem tudomány, könyvtárak, média, biztonság Kérdés: mit vegyünk, mit adjunk el globálisan? Nemzeti szintű információ-menedzsment információs vagyon és felhasználása oktatás, kutatás, könyvtárügy országstratégia, versenyképesség Kérdés: mit gyűjtsünk, mire használjuk, kinek adjuk el? Vállalati / gazdasági informatika inf.feldolgozás, (EAF, MIS); tervezés igénye üzemgazdaságtan: költség és haszon Kérdés: Ki döntsön, ki segítsen, ki hasznosítson?

Vállalatok, verseny, információ: miért lehet stratégiai cél az IM/TM? globális üzletmenet, piacok, verseny felismerése hagyományos iparágak fejlődésének lassulása az információ és tudás felértékelődése információs igények reális megfogalmazásának igénye az információs szint tudatosítása az információ-szűrés jelentőségének felismerése külső források menedzselésének szükségessége belső információs eljárások menedzselése stratégiai jelentőség bizonyítása s kihasználása Példa: autó-tervezés / autógyártás /autó eladás / autóval kapcsolatos szolgáltatások

A információ és az ICT-alkalmazások: gazdasági hajtóerő A cég termékei választék-bővítés, design, piaci részesedés növelése, logisztika illesztése vevő-igényekhez, eBiz új piacok feltárása új termékek létrehozásával A piac szükségleteinek felismerése, kiszolgálása biztonságos ellátás, szelektív piacpolitika új igények feltárása és elemzése, termékfejlesztés A technológiai szükségesség alapvető és élenjáró technológiák birtoklása innovációs folyamatok támogatása illesztés („alignment”) problémák kezelése, migrációk szükségessége Adjunk konkrét példákat: sikerről, kudarcról!

folyamatosan továbbfejleszthető tömöríthető Az új erőforrás különlegessége: a 3M+1 modell folyamatosan továbbfejleszthető tömöríthető helyettesíthető más információs termékkel/ szolgáltatással szállítható (kis költséggel, tetszőleges távolságra, gyorsan) önmagától is “terjed”, “elszivárog” veszteség nélkül megosztható nem megy tönkre, nem “fogy el” a használat során i n f o r m á c ó munkaerő pénzforrások anyagok, eszközök Davenport, Porter, Toffler, Castells

Speciális jellemzők:Eaton és Bawden 1. Az információ értéke változó, és nem egykönnyen kvantifikálható Az információ előállítói olyan információkkal is foglalkoznak, amelyeket soha nem fognak használni, vagy csak előállításuk után jóval később, viszont az adatbázisban mégis benne kell lenniük. Ebből következően: - az információ értéke szegmensenként változik, attól függően, mennyiben hoz létre jólétet, képzettséget vagy pihenést; - a vevők rendelkezésére áll egy elfogadható árkínálat (másképpen: referenciaárak) egy-egy terméktípusra vagy szolgáltatásra vonatkozóan. 2. Az információ fogyasztása Az információ nem vész el, amikor más tulajdonába kerül, bár hasznossága csökkenhet, ha pl. ezáltal előnyünk csökken mások előtt. Ugyancsak nem tűnik el az információ fogyasztásakor; megosztása és átvitele gyakran növekedését okozza, mert az információ új információt hoz létre, vagy döntésre használják, ami akciókhoz vezet, amelyek viszont ismét információt termelnek. 3. Az információ dinamizmusa Az információ dinamikus erő, amely megváltoztatja azt a rendszert, amelyben működik. Az információ és a tanulás között szoros összefüggés áll fenn, s – mint ismeretes – erős kapcsolat létezik az ismeretek és a tanulás között. 4. Az információ életciklusa Az információnak többszörös életciklusa lehet, ahogy az eszmék divatba jönnek, illetve eltűnnek. Az elektronikus információpiac egyik kihívása éppen egy-egy új termék árazási módja. Az érett piac gyakran vezet árversenyhez (TV, CD, DVD)

Az információs rendszerek értéke: Első közelítésben: minőséget ad emészthetővé teszi az adattömeget szelektivitás: mi kapjuk, nem más ma már: a kemény, formalizált információk mellett puha, valószínűségi információk, nem-strukturált megoldások - értékelés? DE: megfizetjük azt, aminek nincs (?) értéke megfizetjük azt, hogy ne kapjunk információt Mindig vannak korlátok: - az üzleti folyamatok egy bizonyos határon túl nem automatizálhatóak - Az információs rendszer árában jelentős tétel a szükséges technikas

Q: Az intellektuális tőke értéke Karl Sveiby – Boda György

Az erőforrás jelentősége az „információs korban” piaci adaptáció, innováció és információ piaci siker és információ az információs vagyon üzleti jelentősége belső és külső erőforrás: érték és ár “transparent” és “opalic” cégek TQM és információ az információs ipar szerepe management és informatikai irányzatok összeolvadása „informacionális” gazdaság kialakulása ( Castells: The Information Age )

Az „információ-gazdaság” megjelenése Kenneth Arrow: az információ áru Herbert Simon: a döntéshozatal alapja az elégséges információ Theodore Schultz: a tudástőke gazdaságtana Fritz Machlup: a foglalkoztatottság megváltozik; média; komm.; IT; IS (pl. jog, biztosítás!); K+F Yoneji Masuda: információs iparágak, 1976 Marc Porat, 1976: elsődleges (info-kibocsátó) és másodlagos (info-felhasználó, továbbértékesítő) szektorok 1980: távközlés, PC, hálózatok indulása Probléma: az információ-vagyon, erőforrás, termék természetének gazdasági értelmezése, „elszámolása”

A Silicon Valley és a tőzsde IPO – boom 2.0 ? 2000-ben 170 hi-tech vállalat 190 milliárd dollárnyi részvényt adott el IPO kibocsátásokkal 2006-ban mindössze 35 ICT IPO volt az USA-ban – inkább kitalálnak valamit és eladják a Google-nak… 2007-re 67 ICT cég jelentett be IPO-t: szélessávú elérés, biztonsági szoftverek, keresők, hálózati megoldások A várható profit-növekedés a S & P szerint, 2007-ben: Magyar web-karácsony: 1,6 millió előfizető Vatera.hu: 500 mFt Bookline.hu: 300 mFt Kisker forgalom: 2002 4,0 mrd Ft 2003 7.5 2004 12.0 2005 19.0 2006 26.0 IT szektor Beruházási javak Közművek Egészségügy Fogyasztási cikkek Háztartási gépek Pénzügy Távközlés 20% 12% 12% 11% 11% 11% 7% 4% Initial Public Offering

Egy szép példa, folytassuk: A Google IPO-jánál 40 dollárban gondolkodtak. A végső ár 82 lett, ez egy nap alatt felment 110-re Ma a Google részvénye 420 dollárt ér Készpénz-állománya 10 milliárd USD 2006-ban 130 mUSD-t fordított felvásárlásra 2006 októberében megvette a másfél évvel azelőtt indult YouTube fájl-cserélőt, 1,6 milliárd USD áron A YOuTube ötletét a PayPal cégből kivált alkalmazottak indították, a Sequoia Capital kék angyal cég 11,5 mUSD-s támogatásával, 2005 februárjában.

IT és IR: az informatika rohama az üzleti életben Nagygépes rendszerek, kötegelt feldolgozás, folyamatszervezés, ügyvitel és termelés egyedi, professzionális programozás speciális géprendszerek: hw + sw csomagok Táv-adatfeldolgozás, terminálok standard programnyelvek, op. rendszerek rendszertervezési módszertanok, “projektek” Mikrogép. Célhardverek. Illúziók és káosz. standard szoftverek, “off-the-shelf” szervezés Időosztás mikrogépen. Osztott feldolgozás hálózaton. irodai, otthoni és mobil felhasználó kliens-szerver megoldások 4GL, objektum, CASE alapú szervezés Teljes popularizáció, amatőr felhasználók: Internet, ASP, VOD, e-business, CIM, CAL, AI,... Ami különlegessé teszi: az érték nő, az ár (relatíve) csökken

Kérdések Keressünk elkülöníthető információrendszereket, azonosítsuk a típusokat működésmód, eljárástechnika, a felhasználó szerint: kinek, milyen haszna származik belőle? Keressünk tipikusan “nem-gépesíthető” elemeket, folyamatokat: örökérvényűek ezek? Adjunk példákat valódi értékek realizálására Keressünk sikertörténetet: üzlet és IT stratégia Keressünk kiugró kudarcokat, „misfit” eseteket, ahol az üzleti érdek és az informatikai rendszer nem illeszkedett!

Coffee - break