A neveltségi szint mérése 2005.

Mire jó a neveltség mérése? Eredményesség és hatékonyság Pedagógiai hozzáadott érték Intézmények összevetése

A neveltség mérésének problémái Az iskolák PP sajátosságai Az iskolák választott értékeinek operacionalizálása nevelési koncepció nevelési – oktatási célok tanári és tanulói tevékenységek értékelési szempontok A mérőeszköz használhatósága

Mérőeszköz (SZITA) Szociológiai mutatók (SZ) Intézményi kérdőív (I) Tanulói kérdőív (T) Attitűd (A)

Lehetséges modell- lehetőség modell Tevékenység Karitativitás Értékek védelme Fegyelmezettség Művelődés Esztétikum Életmód

Egy példa (diagnosztikus – formatív – szummatív) Gyakoriság – 2 évente (4.o.-6.o.-8.o.) (diagnosztikus – formatív – szummatív) A vizsgált intézmények köre: 17 iskola 39 osztálya (4.o.) – kerület A résztvevők száma: 775 általános iskolás

1. Szellemi-, fizikai-, közéleti tevékenység Értelmes feladat Mindenki számára legyen sikert jelentő feladat Együttműködés szerepe Szellemi, fizikai vagy közéleti munka Ami a szellemi, fizikai vagy közéleti munkát illeti, ebben az esetben maga a munka, és nem annak valamely változata a fontos. A munka közösség- és társadalomfejlesztő funkciója egyértelmű. Világszerte tapasztalható, hogy ha valamely állam nem képes bekapcsolni állampolgárainak munkavégző képességét a társadalmi termelés folyamatába, vagyis, ha megnövekszik a munkanélküliség, annak az országnak a gazdasági, de kulturális és egyéb területeken is leáll vagy lelassul a fejlődése, pangó periódus áll be. Ezért minden állam vezetése törekszik ennek a helyzetnek a megelőzésére. Amennyiben sikerül a munkanélküliség visszaszorítása, remélhető a társadalom fejlődési folyamatainak felgyorsulása is. Mindezzel azonban csak a munka társadalmi jelentőségét érintettük. Tudnunk kell ugyanakkor, hogy a munka az egyén szempontjából is rendkívüli fontosságú, s így az egyéneken keresztül, közvetve is hatással van a társadalmi folyamatokra. A munka jelentősége az individuum vonatkozásában abban áll, hogy stabilizálja az életvezetést, vagyis nem engedi destruktív irányba elfordulni. Egyértelműen igazolja ezt az a tény, hogy abban az országban vagy országon belüli régióban, ahol megnövekszik a munkanélküliség, ezzel együtt növekszik a kriminalitás is. A kriminalitás növekedésének természetesen gazdasági okai is vannak. Emellett azonban szerepet játszik ebben a vonatkozásban egy olyan pedagógiai törvényszerűség is, amit a következőképpen lehet megfogalmazni: ha az egyén számára nem áll rendelkezésre konstruktív tevékenységi lehetőség (munka), akkor aktivitási szükségletét destruktív módon fogja érvényesíteni. Más szavakkal ez az összefüggés úgy írható le, hogy a tétlenség stimulálja a destruktivitást. Mindezt jól alátámasztják az unatkozó gyerekek magatartási jellegzetességei. Az unatkozó gyerek ugyanis előbb-utóbb veszélyessé válik környezete, de önmaga számára is, mert az unatkozás törvényszerűen destruktív akciókban kerül levezetésre. Természetes az eddigiek alapján az a törekvés, amely a nevelés keretében a munka mint tevékenységforma megerősítésére irányul. Ez a törekvés részben a szelektív hatásrendszer célirányos működtetésével érvényesíthető. Emellett azonban nélkülözhetetlen a gyerekek permanens ellátása felelős feladatokkal. A folyamatos feladatvégzés a gyereket hozzászoktatja ahhoz, hogy ne unatkozzék, hanem a rendelkezésére álló időkereteket konstruktív tevékenységgel töltse ki, s önállóan keressen a maga számára értelmes feladatokat, tevékenységi lehetőséget. Mindez azt jelenti, hogy az illető gyerek szociálisan érettebbé válik, ami a számára permanensen biztosított feladatrendszernek köszönhető mindenekelőtt. Ez az összefüggés röviden úgy is megfogalmazható, hogy felelős feladatok nélkül nincs szociális érés.

Önkormányzati tevékenység hagyományos gyakorlat Egyszemélyes megbízás rendszere Az önkormányzati tevékenységek hagyományos megszervezésére az egyszemélyes megbízatási forma jellemző. Ebben az esetben az történik, hogy egy-egy tanulót hozunk kapcsolatba önkormányzati feladattal, annak elvégzéséért felelőssé tesszük formailag, gyakran oly módon, hogy megválasztják őt, vagy kinevezik az adott tisztségre. Itt tehát szoros kapcsolat létesül a tanuló és a feladat között, amely kapcsolatrendszerből nem lehet a felelősségre vonás veszélye nélkül kilépni. Hátránya, hogy az önkormányzati feladat ellátása ez esetben egyéni munkaformában valósul meg, ami azt jelenti, hogy a tanulók esetenként társaiktól elkülönülten tevékenykedhetnek, míg a többség eltávolodik az önkormányzat feladatoktól Ezen túl az egyoldalú gyakorlás veszélye is fennáll, azaz 1-1 gyerek vagy csak irányítói vagy csak végrehajtói magatartás- és tevékenységformákat gyakorol.

Önkormányzati tevékenység demokratikusabb gyakorlat Munkacsoport - modell Lehetőséget kell teremteni minden tanuló számára, hogy bekapcsolódhassanak a kortársi interakciós folyamatokba, ami mindenekelőtt plenáris viták és kölcsönös, plenáris értékelési akciók szervezésével érhető el. A felsoroltakkal azonos nagyságrendű iskolai szintű teendő a tevékenységrendszer speciális elvek szerinti szervezése. A tanulók tevékenységét célszerű a következő normák alapján szervezni, illetve olyan szervezeti formákat alkalmazni, amelyek az alábbi kívánalmaknak megfelelnek: az alkalmazott tevékenységszervezési modell garantáltan hozzon minden tanulót kapcsolatba a feladattal, ne engedje, hogy a feladatrendszer bármely tanulói réteg monopóliumává váljék; az alkalmazott szervezeti forma biztosítsa, hogy egyetlen tanuló se léphessen ki következmények nélkül a tevékenységi folyamatból, illetve ne imitálhassa a tevékenységet a tényleges részvétel helyett; végül, de nem utolsósorban a preferált szervezeti formának pedagógiailag célirányos kölcsönhatásokat kell indukálnia a tevékenységet végző tanulók között. A fenti elvek alkalmazása olyan módon történhet, hogy a tanulmányi tevékenység keretében csökkentjük a frontális munkaforma dominanciáját a csoport-, a páros- és az individuális munkaforma javára, az önkormányzati, az önkiszolgáló és a kulturális tevékenység keretében pedig az egyszemélyi megbízatási modellt a lehető leggyakrabban a munkacsoport-modellel váltjuk fel.

A vizsgálat témakörei Közösségi aktivitás - iskola - közéleti munka, jogismeret, tevékenységekben való részvétel

Kérdés típusok Sorold fel a legfontosabb jogaidat az iskolában! Lehetőségem van beleszólni az iskolai döntésekbe. Ismered diákönkormányzatod elnökét? Milyen rendszeres feladatod / tisztséged van? Nevezd meg milyen szakkörre jársz? Sorold fel milyen iskolai versenyen vettél részt?

Néhány eredmény 1. Sorold fel a jogaidat! 884 – kötelesség 417 – szükséglet 268 – valós jog

Néhány eredmény 2. „Jogom az iskolában….” TILOS rohangálni 53 fő TILOS verekedni 41 fő TILOS beszélgetni 28 fő TILOS szemetelni 28 fő TILOS feleselni a tanárral 23 fő TILOS csúnyán beszélni 20 fő TILOS összesen 280 fő

A tanulók rendszeres tisztségei Néhány eredmény 3. A tanulók rendszeres tisztségei 321 – hetes 259 – társak ellenőrzése 198 – társak kiszolgálása

Összegzés Az intézmények számára átgondolandó: az iskolán belüli különbségek hátterének feltárása, fejlesztési terv készítése, célzott programok, fejlesztési folyamatok indítása, a folyamat értékelése, újabb területek vizsgálata.