HOLLÓKŐ: VILÁGÖRÖKSÉG a Kárpát-medencében

Az ófalu 58 védett épületből áll, melyek a XVII. században Földrajz Hollókő község Budapesttől 96 km-re, északkeletre fekszik a Cserhát hegységben az észak magyarországi Nógrád megyében. Az ófalu 58 védett épületből áll, melyek a XVII. században épültek.

* * Földrajzi helyzet: é. sz.: 47° 59’ 46.32” k. h.: 19° 35’ 30.52” * Hollókő *

Hollókő látképe és címere

Az udvari és utcai frontot faoszlopos tornác (hambitus) Házaikat a palóc hodas hagyomány szerint nagycsaládos rendszerben, osztatlan szalagtelkekre építették. A házak három osztatúak: 1. első szoba 2. pitvar 3. lakókamra Az udvari és utcai frontot faoszlopos tornác (hambitus) övezi. A házhoz épült a kamra. Az udvaron a disznóólat (hidas), és a fészereket helyezték el.

Hollókő egyutcás falutípust képvisel Hollókő egyutcás falutípust képvisel. A falu középpontjá-ban a domb tetején kis „szigeten” áll a kis fatornyos, zsindellyel fedett templom, melyet közadakozásból építettek.

Az 1909-es nagy tűzvész után a háza-kat kőalapra építették, szarufás tető-szerkezettel. Cseréppel fedték, megő-rizve eredeti formájukat.

Hollókőt A Világörökség Bizottság 1987-ben a magyarországi városok és helységek közül Budapest mellett elsőként Hollókőt vette fel a világörökségi listára.

Történelem

Hollókő vára - makett

A tájat a történelmet idéző várrom uralja A tájat a történelmet idéző várrom uralja. Az Árpádház-zal rokonságban álló Kacsics nemzetség ősi birtoka volt a környék. IV. Béla király parancsára a XIII. század közepén kezd-ték építeni az erődítmény öregtornyát.

1552-ben török kézre kerül a vár 1552-ben török kézre kerül a vár. A 150 éves török u-ralom alatt felváltva volt a vár török és magyar kézen. 1701-ben I Lipót császár rendelete kimondta a végvárak megszűnését. 1711-ben Hollókő várát bontani kezdték, 1718-ban már romként emlegetik.

Hollókő vára Nógrád megye legjobb állapotban fennmaradt végvára. A középkori templom a XIV. században elpusztult, a XIX.században építették ujjá.

A vár legendája: Kacsics András földesúr (XII. század) elrabolta szomszéd vár urának szépséges feleségét és az épülő várába záratta. Az asszony dajkája, aki „boszorkány” volt, szövetséget kötött az ördöggel. Az ördög fiai hollóvá változtak és az épülő vár köveit elhordták, a közeli sziklán új várat raktak belőle. Az elrabolt asszonyt ezek után szabadon engedték. Ez a vár lett Hollókő, a falu névadója.

Természetismeret A hegység természetes növénytakarója eredetileg erdő.

Jellemző fajták: A tölgy különböző változatai: kocsánytalan-, molyhos-, cser- ritkán a vöröstölgy. A cserfa ma már csak ritkán fordul elő; megtalálható még a gyertyán és a juhar is. A lucfenyvesek és az akácosok már ültetett kultúrák.

Az erdők aljnövényzete: sátoros margitvirág baracklevelű harangvirág tavaszi galaj

A vidék jellemző gombái: a rókagomba, a tinoru és a királyvargánya. Jellemző aljnövények: Csipkerózsa, galagonya, som, kökény

Állatvilága Nagyvadak: szarvas, őz, vaddisznó.

Az állatvilág további képviselői:

Művészet Festett bútoraival a házak meghitt belső berendezése hagyományőrző.

A fonás eszközei a szorgos asszonyokra utalnak.

Hollókőn a vetett ágy az új életet szimbolizálja.

Férfi népviselet: Szűk fekete nadrág, hímzett gyolcsing pitykével, hímzéssel diszített posztó lajbi, klott szakácska a derekukon. Fejükön fekete pörge kalap.

Női népviselet: A férfiakénál jóval díszesebb, két ráncolt alsószoknya, „menyecske” fejkötő a hétköznapokon; ünnepnapokon 7-8 alsószoknya, felette díszes selyem vagy kasmír szoknya. A lányok vasalt szoknyából akár 15-20-at is felvettek.

A hajadon lányok vrekocskába (varkocsba) fonták a hajukat. Az asszonyok fejdísze a „menyecske”, amely alá gyöngyös főkötőt helyeztek. Lábukon lagos (lakkos) szárú csizmát viseltek, nyakukon a galáros van, az öt-hat soros gyöngy.

A táj népművészetének jellegzetes motívumai.