KBSZ előadás A Nemzeti Közlekedési Hatóság átalakulása és a Regionális Igazgatóságokon ellátott hajózási hatósági feladatok integrálása az NKH Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatalába 1

2. Intézményi háttér Vasúti és vízi közlekedés

A vízi közlekedési hatósági feladat ellátás illesztése az NKH új szervezetébe „Régi” NKH 2010. december 31-ig „Új” NKH 2011. január 1-től Központi Hivatal Hajózási és Légiközlekedési Főosztály (belvízi és tengeri hivatásos képzési és vizsgáztatási, hirdetménykiadás, valamint stratégiai és módszertani feladatok) (7fő) NKH Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal Hajózási Főosztály Kiemelt Ügyek Igazgatósága Hajózási Hatósági Főosztály (hajóüzembiztonsági és regiszteri feladatok, hajózási tevékenységek végzésének engedélyezése, korlátozások, vízi munkák, kikötők engedélyezése, stb.) (21 fő) Kikötői Osztály Hajóüzem Biztonsági és Regiszteri Osztály Regionális Igazgatóságok (5 területi egység) ( egyes hajózási képesítésekkel, okmányokkal kapcsolatos feladatok, kishajók és úszóművek időszakos szemléje, komp- és révátkelők engedélyezése) (12 fő) Hajózási Engedélyezési és Ellenőrzési Osztály Hajózási Képzés- és Vizsgafelügyeleti Osztály ∑ 40 fő ∑ 37 fő

Hajóüzembiztonsági és Regiszteri Osztály A Hajóüzembiztonsági és Regiszteri Osztály látja el: a nyilvántartásba vételre kötelezett úszólétesítmények hivatalos lajstromai vezetését, az úszólétesítmények építési-, átépítési terveinek felülvizsgálatát, jóváhagyását; az úszólétesítmények üzemképességének megállapítását és tanúsítását, működteti a szemlebizottságokat; a veszélyes árut szállító hajók jóváhagyási eljárása eredményeként kiadja a Jóváhagyási Bizonyítványokat, végzi a berendezések, felszerelések típusjóváhagyását; az úszólétesítmények felmérését követően kiadja a köbözési bizonyítványokat, a szállítótartályok, konténerek műszaki felügyeletét, adatszolgáltatásokat teljesít. A felsorolt tevékenységek legfontosabb jogszabályi hátterét a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény, a Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006.(XII.20.)Korm. rendelet, az úszólétesítmények lajstromozásáról szóló 198/2000.(XI.29.)Korm. rendelet, a belvízi utakon közlekedő úszólétesítmények hajózásra alkalmassága és megfelelősége feltételeiről, az üzemképesség vizsgálatáról és tanúsításáról szóló 13/2001.(IV.10.)KöViM rendelet képezi.

Hajóüzembiztonsági és Regiszteri Osztály Az úszólétesítmények hivatalos nyilvántartása a lajstrom: Leginkább a telekkönyvi eljárásokkal azonosítható A nyilvántartásba vett úszólétesítményekhez kapcsolódó jogokat, tényeket és adatokat tartalmazza A tulajdoni lapok rendszeréből épül fel, egy úszólétesítménynek 3 részből álló tulajdoni lapja van: I. rész az úszólétesítmény adatai, II. tulajdon- és az üzembentartói jog jogosultja, III. rész az egyéb jogok és tények be- ill. feljegyzése. Kötött formai kellékekkel és tartalmi elemekkel rendelkező okiratok képezhetik jogbejegyzés, illetve tény feljegyzés, illetőleg törlés alapját A nyilvántartásba vett úszólétesítmény egyedi azonosítója a lajstromszám, a fennálló lajstromozott állapotot az úszólétesítmény fajtájának megfelelő hajóokmányban tanúsítjuk. A nyilvántartás lajstromai: belvízi- és tengeri nagyhajó, úszómunkagép, komp, úszómű és kishajó, utóbbinak külön fejezete a motoros vízi sporteszköz. A nyilvántartást alapját a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 7-15. § szakasza hozza létre, részleteit az úszólétesítmények lajstromozásáról szóló 198/2000.(XI.29.)Korm. rendelet tartalmazza.

Hajóüzembiztonsági és Regiszteri Osztály Üzemképességi vizsgálatok főelemei: Szemlék vízből kiemelt állapotban. Műveleti-, manőverpróbák. Funkcionális alkalmasság ellenőrzése. Üzemi rendszerek vizsgálata. Hajószemélyzet létszámának, szakképzettségének ellenőrzése Okmányok, bizonylatok, tanúsítványok érvényessége A jogszabályban meghatározott időszakonként, illetve havariát követően a hajótest és az üzemszerűen nem látható, víz alatti szerkezeti- és gépészeti elemek vizsgálata a sólyán történik (lemezvastagság, korrózióvédelem, kormánylapátok, hajócsavarok, tönkcsövek, külsővíz szelepek). A terhelhetőség, alakzatméret meghatározás futó- és manőverpróbák során valósul meg. A tolásra, vontatásra, áru- és személyszállításra, vízen történő munkavégzésre való alkalmasságról a tervjóváhagyás során elfogadott funkciók üzemszerű körülmények között végzett ellenőrzése alkalmával győződünk meg, ennek során az egyes hajóüzemi rendszerek is tesztelésre kerülnek. A személyzet létszáma és képesítése a hajón beépített és felszerelt berendezések, eszközök és azok használhatóságának függvénye. Az üzemszerű működéshez egyes berendezések, készülékek és rendszerek, egyszerű vizsgálatokkal meg nem állapítható alkalmasságát bizonylattal, speciális vizsgálati dokumentumokkal szükséges igazolni (horgonyláncok, cseppfolyós gázberendezés, elektromos hálózat szigetelési ellenállás, emelőgépek, belsőégésű motorok emisszió és környezeti zajterhelése, hidraulikus rendszerek nyomáspróbája).

Első fokú engedélyezési feladatok: Kikötői Osztály Első fokú engedélyezési feladatok: az összes hajózási létesítmény vonatkozásában országos hatáskörrel: kikötők, komp- és révátkelőhelyek, úszóműves kikötőhely, úszóműállás, hajóhíd, veszteglőhely, vízi sportpálya, vízi repülőtér, hajókiemelő. Eljárások fajtái Elvi létesítési és létesítési engedély Használatbavételi engedély Üzemben tartási engedély Fennmaradási engedély Rendeltetéstől eltérő használat eng. Megszüntetés engedélyezés Adatváltozás átvezetése Kikötőrendek, üzemeltetési szabályzatok jóváhagyása

Hajózási létesítmények engedélyezése Kikötői Osztály Szakhatóságok Hajózási létesítmények engedélyezése Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Megyei, Fővárosi Rendőr-főkapitányság Eljáró hatóság Nemzeti Adó- és Vámhivatal Építésügyi hatóság Honvéd Vezérkar főnöke Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv Főváros, Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Hivatal

Szakhatósági feladatok: Kikötői Osztály Szakhatósági feladatok: építéshatósági eljárásban, telekalakításban, vízjogi engedélyeztetési eljárásokban, fürdőhely kijelölésben. További feladatok: hajózási létesítményekkel kapcsolatos nyilvántartás, hajózási létesítmények létesítésével kapcsolatos építésfelügyelet, közreműködés ellenőrzési tevékenységekben.

Hajózási Képzés és Vizsgafelügyeleti Osztály Az osztály feladatai az alábbi jogelőd szervezeti egységektől került összevonásra KÜI-HTKO SMF-HLF DARI DDRI EARI KMRI NDRI HKVO

Hajózási Képzés és Vizsgafelügyeleti Osztály Az osztály főbb feladatai: Az úszólétesítményen fedélzeti és gépüzemi szolgálatot ellátó, valamint a kedvtelési céllal közlekedő úszólétesítmény vezetőjének képesítésével kapcsolatos feladatok A hajózási üzemeltetési vezetői képesítéssel kapcsolatos feladatok A hajós és tengerész szolgálati könyvvel kapcsolatos feladatok A hajózási képesítések megszerzésére irányuló képzés engedélyezésével és felügyeletével kapcsolatos feladatok A hajózási képesítő vizsgákkal kapcsolatos feladatok A hajónapló, motornapló, környezetvédelmi napló, jachtnapló és személyzeti jegyzék kiállításával és hitelesítésével kapcsolatos feladatok

Hajózási Képzés és Vizsgafelügyeleti Osztály A megjelölt feladatokat 10 fő főállású munkatárs, 6 fő adminisztratív segítséget nyújtó megbízásos kolléga és eseti megbízású vizsgabiztosaink segítségével látjuk el.

Hajózási Engedélyezési és Ellenőrzési Osztály Feladatai: Nyilvántartja vízi utakat. Veszélyes áruszállítással kapcsolatos (ADN) bejelentések ellenőrzése. A radioaktív anyagok - a veszélyes áruk szállításáról szóló jogszabályok által külön engedélyhez kötött radioaktív anyagok kivételével - szállításának engedélyezése, Áthaladási elsőbbséget élvező hajó kiegészítő jelzéseinek engedélyezése, vízi úton munkát végző menetben lévő hajó kiegészítő jelzés viselésének engedélyezése. Búvártevékenység engedélyezése vízi úton. A hajóútban zátonyon fennakadt vagy elsüllyedt úszólétesítménnyel kapcsolatos hatósági intézkedések. A hajóútnak az úszólétesítményekkel való teljes vagy részleges elzárását eredményező vízi közlekedési balesetből adódó vízi közlekedési intézkedések meghozatala. Kiadja a hajósoknak szóló hirdetményeket, tájékoztatókat Hajózási bírság kiszabása, Közreműködés híd, valamint vízi utat keresztező szénhidrogén-vezeték engedélyezési eljárásában. Tervezői egyeztetések, szakvélemény, belföldi jogsegély adása, ügyfelek tájékoztatása. Közreműködés a vízi utat érintő objektum, vízi munka vízjogi engedélyezési eljárásában. Közreműködés a vízi utat érintő rendezvények engedélyezésében. A Duna főágában, hajózás korlátozását igénylő rendezvény engedélyezése

Hajózási Engedélyezési és Ellenőrzési Osztály Üzemeltetési engedély kiadása a vízi közlekedési korlátozás alá eső vízterületeken. A harmadik országos és harmadik lobogós forgalom engedélyezése. Rajnai hajózásban való részvételi jogosultságot igazoló okmány kiadása. Hajózási kísérlet engedélyezése. Hajózási tevékenység engedélyezése kérelemre (hajózási engedély, vízi munka, rakodási-, átrakási engedély kabotázs, különleges szállítás,), korlátozás elrendelése. Munkát végző úszólétesítmény jelzéseinek viselése alóli felmentés kiadása. A különleges szállítás vezetőjének kijelölése. Hajó nemzetközi jeleinek kiadása és nyilvántartása rádió engedély esetén. Vízi közlekedés irányítására szolgáló jelzések jelzőállomások elhelyezésének engedélyezése, elrendelése. Személyszállítást végző hajóval mellévett, alakzatban történő közlekedés engedélyezése. Kijelöli a vízi sportpályák, vízi repterek, hajóhidak, és engedélyezi azok létesítését, üzembentartását. Jóváhagyja a Zsilip Üzemeltetési szabályzatot.

HAJÓZÁSI HATÓSÁGI SZOLGÁLATI ÉS ELLENŐRZÉSI PONTOK A vízi közlekedési hatósági feladatellátás illesztése az NKH új szervezetébe HAJÓZÁSI HATÓSÁGI SZOLGÁLATI ÉS ELLENŐRZÉSI PONTOK Tokaj Komárom Siófok Szeged Az útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala Hajózási Főosztálya olyan vízterületek közelében, ahol a víziközlekedés szerepe hangsúlyos Hajózási Hatósági Szolgálati és Ellenőrzési pontokat működtet. Ezeken a helyeken a térségben felmerülő víziközlekedési problémákat gyorsabban a helyszín közelében lehet megoldani illetve reagálni rájuk. Ezek a „pontok a Duna viszonylatában Komárom és Mohács és természetesen Budapest mint a Hajózási Főosztály központja, a Tisza viszonylatában Tokaj és Szeged valamint a Balaton térségében Siófok. Mohács

A vízi közlekedési hatósági feladatellátás illesztése az NKH új szervezetébe KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET! Az útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala Hajózási Főosztálya olyan vízterületek közelében, ahol a víziközlekedés szerepe hangsúlyos Hajózási Hatósági Szolgálati és Ellenőrzési pontokat működtet. Ezeken a helyeken a térségben felmerülő víziközlekedési problémákat gyorsabban a helyszín közelében lehet megoldani illetve reagálni rájuk. Ezek a „pontok a Duna viszonylatában Komárom és Mohács és természetesen Budapest mint a Hajózási Főosztály központja, a Tisza viszonylatában Tokaj és Szeged valamint a Balaton térségében Siófok.