AZ „RSD” RÁCKEVEI SZAKASZÁN BEKÖVETKEZETT CSÓNAKBORULÁS - Szakmai vizsgálata Köszöntés. Mint az előző előadásból is kiderült, sajnos az évet, az első hónapban egy rendkívül súlyos – négy ember életet követelő - balesettel kezdtünk. Ennek a balesetnek a bevezetéseként szeretnék egy kis gondolat ébresztőt tartani, az emberi felelőtlenségről, nem törődömségről. Ha a vízre „szállók” csak egy kicsit is jobban odafigyelnének a személyes és mások biztonságára, akkor szerencsénkre ennek az előadásnak sem lenne aktuális témája. KBSZ SZAKMAI NAPOK - HAJÓZÁS Siófok, 2008.10.09. Barnácz István balesetvizsgáló

Sajnos minden kísérlet és erőfeszítés ellenére sok ember számára az „éltető” víz egyben a halált hozó gyilkos is. Ameddig saját magunktól ösztönösen nem tudunk a vízben élni, vagy nem tanulunk meg a „vízen járni”, addig sajnos sok ember számára előfordulnak sötét időszakok. Sajnos minden kísérlet és erőfeszítés ellenére sok ember számára az „éltető” víz egyben a halált hozó gyilkos is. Ameddig saját magunktól ösztönösen nem tudunk a vízben élni, vagy nem tanulunk meg a „vízen járni”, addig sajnos sok ember számára előfordulnak sötét időszakok.

Nem olyanokra gondolok, mint amikor valaki szándékosan mond le az életéről, mert vele másnak kell foglalkoznia. Nem olyanokra gondolok, mint amikor valaki szándékosan mond le az életéről, mert vele másnak kell foglalkoznia.

Hanem azokra a dolgokra, kialakult módszerekre, bevált gyakorlatokra, melyek az emberiség története során már bizonyították létjo-gosultságukat. Ezek többsége megta-lálható jogi szabá-lyozásokban, vagy más írásos for-mában, amiket el lehet sajátítani, vagy meg lehet tanulni. Hanem azokra a dolgokra, kialakult módszerekre, bevált gyakorlatokra, melyek az emberiség története során már bizonyították létjogosultságukat. Ezek többsége megtalálható jogi szabályozásokban, vagy más írásos formában, amiket el lehet sajátítani, vagy meg lehet tanulni.

Ha valaki képtelen ezeket megtanulni, attól még meg-ismerhet számos más olyan hasz-nos dolgot, ami adott esetben az életét mentheti meg. A már bevált tevékenységeket nem szégyen utá-nozni. Ha valaki képtelen ezeket megtanulni, attól megismerhet még számos más olyan hasznos dolgot, ami adott esetben az életét mentheti meg. A már bevált tevékenységeket nem szégyen utánozni.

Ha jó példákat látunk, gyakran elég csak követni azokat az életünk megmentése érdekében.

A BALESET 2008. január 30-án 16 óra 50 perckor egy hét főből álló társaság tagjai Ráckeve Angyali-szigetről az RSD 22,5 fkm magasságában szeretett volna átjutni Szigetszentmártonba az ott hagyott gépkocsijukhoz. Az egyikőjük csónakjával indultak el. A csónakba egyszerre mind a heten beszálltak. Engedjék meg, hogy rátérjek a konkrét tragédiára. 2008. január 30-án 16 óra 50 perckor egy hét főből álló társaság tagjai Ráckeve Angyali-szigetről az RSD 22,5 fkm magasságában szerettek volna átjutni Szigetszentmártonba az ott hagyott gépkocsijukhoz. Az egyikőjük csónakjával indultak el. A csónakba egyszerre mind a heten beszálltak. Az, hogy miért voltak a szigeten (dolgozni vagy szórakozni, …. mert a túlélők vallomásaiban több variáció is felmerült), hogyan kerültek oda a mi szempontunkból irreleváns. Annak a vizsgálata nem a szakmai vizsgálat kompetenciájába tartozik.

A BALESET Elindulás után, a mederközéphez közeledve azt észlelték, hogy a csónak orránál kezdett befolyni a víz, majd a következő pillanatban a csónak megtelt, és felborult. A benne tartózkodó hét személy a vízbe esett, a csónak elmerült. Elindulás után, a mederközéphez közeledve azt észlelték, hogy a csónak orránál kezdett befolyni a víz, majd a következő pillanatban a csónak megtelt és felborult. A benne tartózkodó hét személy a vízbe esett, a csónak elmerült.

A BALESET A benne utazók segélykiáltásaira az Angyali-sziget egyik lakosa és élettársa azonnal a csónakjába ült és a bajbajutottak segítségére sietett. A balesetben érintett 4 személy, köztük a csónak vezetője a borulás után azonnal elmerült. A benne utazók segélykiáltásaira az Angyali-sziget egyik lakosa és élettársa azonnal a csónakjába ült és a bajbajutottak segítségére sietett. A balesetben érintett 4 személy, köztük a csónak vezetője a borulás után azonnal elmerült.

A BALESET Három főt – egyiket, aki a csónakból felúszó deszkába kapaszkodva várta a segítséget, a másikat, akit a hátizsákja tartott a vízfelszínén, valamint a harmadik társukat, aki a partig ki tudott úszni, de addigra annyira kimerült, hogy csak egy stégbe tudott megkapaszkodni - sikerült kimenteniük. A kimentett személyeket a szigeten lévő házukba vitték, ahol a kiérkező mentő személyzete ellátta őket, de kórházba szállításukat nem tartotta szükségesnek. Három főt - egyiket aki a csónakból felúszó deszkába – ami ülés deszkaként funkcionált előtte - kapaszkodva várta a segítséget, a másikat akit a hátizsákja tartott a vízfelszínén, valamint a harmadik társukat, aki a partig ki tudott úszni, de addigra annyira kimerült, hogy csak egy stégbe tudott megkapaszkodni - sikerült kimenteniük. A kimentett személyeket a szigeten lévő házukba vitték, ahol a kiérkező mentő személyzete ellátta őket, de kórházba szállításukat nem tartotta szükségesnek.

A BALESET ELEMZÉSE Közvetlen előzmények „A Cs. erőltette, hogy szálljunk be mindannyian a csónakba, mert siet is…. és lehet, hogy a benzin is kevés, nem lesz elég két fordulóra. Nekem ez nem nagyon tetszett, de végül is mindannyian beszálltunk.” „Elindultunk és pár méter megtétele után én elkezdtem mondani, hogy elől spriccel be a víz a csónakba. A többiek azt hitték először, hogy viccelek, Cs. meg azt mondta, hogy nem gond, mert mire túl sok bejönne, addigra kiérünk a partra.” „A motornak hirtelen másabb hangja lett mint addig, és még több víz jött be.” „Ekkor én úgy éreztem, hogy egy kicsit megugrott, felgyorsult a csónak, és ekkor nagyobb mennyiségű víz jött be, ezt már én is éreztem.” Engedjék meg, hogy az esemény hiteles rekonstruálása érdekében a túlélők tanúvallomásait eredetben idézzem. „A Cs. erőltette, hogy szálljunk be mindannyian a csónakba, mert siet is…. és lehet, hogy a benzin is kevés, nem lesz elég két fordulóra. Nekem ez nem nagyon tetszett, de végül is mindannyian beszálltunk.” „Elindultunk és pár méter megtétele után én elkezdtem mondani, hogy elől spriccel be a víz a csónakba. A többiek azt hitték először, hogy viccelek, Cs. meg azt mondta, hogy nem gond, mert mire túl sok bejönne, addigra kiérünk a partra.” „A motornak hirtelen másabb hangja lett mint addig, és még több víz jött be.” „Ekkor én úgy éreztem, hogy egy kicsit megugrott, felgyorsult a csónak, és ekkor nagyobb mennyiségű víz jött be, ezt már én is éreztem.” Úgy érzem eléggé meggyőzőek ezek a gondolatok. Sajnos el lehet képzelni, hogy hogyan is játszódhattak le a tragédia előtti pillanatok.

A BALESET ELEMZÉSE Az esemény bekövetkezése „Ekkor megijedtem és ösztönösen felugrottam, a csónak végébe szaladtam. Ekkor már szerintem mindenki megijedt, kiabáltunk, meg amennyire emlékszem, többen is felugrottak. Ahogy a csónak végébe értem, az már teljesen elsüllyedt, úgyhogy én is a vízbe kerültem.” „Nagy volt a pánik, mindenki kiabált, én is azzal törődtem, hogy mentsem magam, elkezdtem a part felé úszni. Egy stégig el is jutottam, de már nem volt erőm rá fölmászni, csak kapaszkodtam a lábába. Amikor vissza néztem, már csak két fejet láttam.” „Ekkor megijedtem és ösztönösen felugrottam, a csónak végébe szaladtam. Ekkor már szerintem mindenki megijedt, kiabáltunk, meg amennyire emlékszem, többen is felugrottak. Ahogy a csónak végébe értem, az már teljesen elsüllyedt, úgyhogy én is a vízbe kerültem. „Nagy volt a pánik, mindenki kiabált, én is azzal törődtem, hogy mentsem magam, elkezdtem a part felé úszni. Egy stégig el is jutottam, de már nem volt erőm rá fölmászni, csak kapaszkodtam a lábába. Amikor vissza néztem, már csak két fejet láttam.” Sajnos ezekből a vallomásokból is látható, hogy pánik helyzetben az emberben is az állati – saját életét mentő, menekülő – ösztön elnyomja a szociális lényt.

Hidro- meteorológiai adatok A BALESET ELEMZÉSE A baleset helyszíne Ráckeve-Soroksári Duna 22,5 fkm magassága, Ráckeve Angyali-sziget jobb part (ráckevei) ág, Átlag vízmélység 1,5-2 méter, a hajózó útban 2,5-3 méter Hidro- meteorológiai adatok Téli, napsütéses szél mentes időjárás, Levegő hőmérséklet-5 C Kezdeti esti szürkület miatti szűrt fényviszonyok, Normál, közepes vízállás, Víz hőmérséklet 1,2 C Most rátérek a balesetvizsgálat konkrét megállapításaira. Először az objektív körülményeket vizsgáltuk. A baleset helyszíne Ráckeve-Soroksári Duna 22,5 fkm magassága, Ráckeve Angyali-sziget jobb part (ráckevei) ág, Átlag vízmélység 1,5-2 méter, a hajózó útban 2,5-3 méter Hidro- meteorológiai adatok Téli, napsütéses szél mentes időjárás, Levegő hőmérséklet-5 C Kezdeti esti szürkület miatti szűrt fényviszonyok, Normál, közepes vízállás, Víz hőmérséklet 1,2 C

A BALESET ELEMZÉSE A csónak Fő méretei: legnagyobb hossza : 462 cm legnagyobb szélessége: 120,5 cm oldalmagassága a gerinctől: 44 cm számított súlya 236,32 kg Építési módja : szegecselt kivitelű, vízszintes fedélzet vonalú, enyhén V alakban épített fenékszerkezetű, orr-részén felhúzott, nyitott csónak. Befogadóképessége: /n =(L*B):1,4=(4,62*1,20):1,4= 3,96/ 4 fő. Az objektív körülmények legfontosabb szereplője a balesetnél használt csónak. A csónak Fő méretei: legnagyobb hossza : 462 cm legnagyobb szélessége: 120,5 cm oldalmagassága a gerinctől: 44 cm számított súlya 236,32 kg Építési módja : szegecselt kivitelű, vízszintes fedélzet vonalú, enyhén V alakban épített fenékszerkezetű, orr-részén felhúzott, nyitott csónak, Befogadóképessége: /n =(L*B):1,4=(4,62*1,20):1,4= 3,96/ 4 fő.

A BALESET ELEMZÉSE A csónak felszerelése Johnson 4 külmotorral szerelve. Hatóságilag előírt felszerelések. A helyszínen csak 1 db törött tollú evezőlapát volt fellelhető, más, a hatóság által előírt felszerelés nem volt (így mentőmellény sem). A csónak úszóképessége biztosításához légszekrényekkel, szükséges más alkalmatossággal nem rendelkezett. A vízijárművet az utóbbi időben építkezési anyagok szállításra használták, így jelentős mennyiségben voltak találhatók benne ilyen jellegű anyagok (pl. malterkeverő, színes fémhulladék, sóder …. stb). A csónak, motorcsónak ami egy Johnson 4 külmotorral volt szerelve. A motor a csónak kiemelésekor lett leszerelve róla Hatóságilag előírt felszerelések közül a helyszínen csak 1 db törött tollú evezőlapát volt fellelhető, más, a hatóság által előírt felszerelés nem volt (így mentőmellény sem). Nagyon jól látható a képen, hogy a csónak úszóképessége biztosításához sem légszekrényekkel, sem szükséges más alkalmatossággal nem rendelkezett. A vízijárművet az utóbbi időben építkezési anyagok szállításra használták a tulajdonosa, így jelentős mennyiségben voltak találhatók benne ilyen jellegű anyagok (pl. malterkeverő, színes fémhulladék, sóder …. stb.). Szerencsére a kiemelést végző tűzoltók kíméletesen emelték ki, így feltételezhető, hogy más egyéb anyagokkal nem volt terhelve.

A csónak terhelési adatai A BALESET ELEMZÉSE A csónak terhelési adatai számított súlya 236 kg benne lévő anyagok (motor, malterkeverő, színes fémhulladék, sóder …. stb) súlya 124 kg össz súlya 360 kg. (mérés alapján) normál terhelés esetén a merülése 24 cm biztonsági oldal magassága 20 cm Az acél lemezből készült csónak számított súlya 236 kg benne lévő anyagok (motor, malterkeverő, színes fémhulladék, sóder …. stb) súlya 124 kg össz súlya 360 kg. (mérés alapján) normál terhelés esetén a merülése 24 cm a merülés=vízkiszorítás/szélesség*hosszúság*hasábos teltség merülési együtthatója Így a 44 cm magas csónak biztonsági oldal magassága 20 cm

A BALESET ELEMZÉSE A csónak vezetője és utasai A csónak vezetője 25 éves. Víziközlekedési ismeretekkel, hajózási gyakorlattal minimális szinten rendelkezett. Úszni nem tudott. Az utasok életkora 18-54 év. Víziközlekedési ismeretekkel, hajózási gyakorlattal nem rendelkeztek. Úszni egyikőjük sem tudott. Mentőmellényt senki sem viselt, az nem is volt a csónakban A baleset szubjektív körülményei: A csónak vezetője 25 éves. víziközlekedési ismeretekkel, hajózási gyakorlattal minimális szinten rendelkezett. Úszni nem tudott. Az utasok életkora 18-54 év, víziközlekedési ismeretekkel, hajózási gyakorlattal nem rendelkeztek. Úszni egyikőjük sem tudott. Mentőmellényt senki sem viselt, az nem is volt a csónakban Nagy mértékben közrejátszottak a tragédia bekövetkezésében

A csónakban ülők elhelyezkedése A BALESET ELEMZÉSE A csónakban ülők elhelyezkedése A csónakban ülők elhelyezkedése A csónakban lévők elhelyezkedéséből látható, hogy a csónak jelentős mértékben előre terhelt állapotban indult el. Ha a személyenkénti, 75 kg-os számítási súlyt vesszük azt hiszem a képről látható, hogy milyen instabil állapotban indult. 252 cm 210 cm A csónakban lévők elhelyezkedéséből látható, hogy a csónak jelentős mértékben előre terhelt állapotban indult el.

A BALESET ELEMZÉSE A csónak terhelhetősége személyek száma csónak össz. Tömege (kg) csónak merülése (cm-ben) csónak biztonsági oldalmagassága Üres csónak 236 10,5 33,4 + 124 kg 360 16,1 27,8 1 435 19,5 24,4 2 510 22,9 21,0 3 585 26,2 17,7 4 660 29,6 14,3 5 735 33,0 10,9 6 810 36,3 7,6 7 885 39,7 4,2 536 24,0 19,9 761 34,1 9,8 Néhány számítással szeretném szemléltetni: Először az üres, terheletlen merülést, A csónakban hagyott eszközökkel való merülést A második oszlopsorban a „terhelt” csónak számított merülési adatait látjuk a benne tartózkodó személyekkel való terhelés függvényében. Egyértelmű, hogy a 4 cm-es szabad oldalmagasságot nem lehet biztonsági oldalmagasságnak nevezni. A harmadik táblázat az „üres” csónak személyekkel történő terhelése esetén való merülését mutatja. Ebből is látszik, hogy a csónak biztonsági oldalmagassága még így is kritikus értéket ér el. Ezekhez a merülési adatokhoz most vegyük hozzá a motorral meghajtott csónak mozgási dinamikájából, a helytelen súlyelosztásból, valamint a benne tartózkodók hirtelen mozgásából származó instabilitást, így logikus következmény a tragédia!!!

A BALESET ELEMZÉSE A baleset bekövetkezésének okai: Víziközlekedésre műszakilag alkalmatlan vízijármű használata Felúszó képesség nem volt biztosítva; Ülőalkalmatosság csak ideiglenesen volt elhelyezve; A kötelező felszerelések teljes hiánya; A csónak jelentős túlterhelése; Szabálytalan, veszélyes hajózás; A vezető víziközlekedési ismeretekkel, gyakorlati jártassággal nem rendelkezett; A csónakban tartózkodók közül úszni senki sem tudott. A baleset bekövetkezésének okai: Víziközlekedésre műszakilag alkalmatlan vízijármű használata Felúszó képesség nem volt biztosítva; Ülőalkalmatosság csak ideiglenesen volt elhelyezve; A kötelező felszerelések teljes hiánya; A csónak jelentős túlterhelése; Szabálytalan, veszélyes hajózás; A vezető víziközlekedési ismeretekkel, gyakorlati jártassággal nem rendelkezett; A csónakban tartózkodók közül úszni senki sem tudott.

A szomorú eset kapcsán ismét el kell gondolkodnunk, azon a dolgon, hogy a megfelelő jogi szabályozások mellett hogyan, milyen eszközökkel lehetne elérni, hogy az ilyen tragédiák ne következzenek be. Erre megoldásként továbbra is csak a megfelelő színvonalú és hatékony propagandát tudnám elképzelni. A szomorú eset kapcsán ismét el kell gondolkodnunk, azon a dolgon, hogy a megfelelő jogi szabályozások mellett hogyan, milyen eszközökkel lehetne elérni, hogy az ilyen tragédiák ne következzenek be.

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! barnacz.istvan@kbsz.hu www.kbsz.hu