Egy újjáéledő vasúti jármű: HAJTÁNYOK Közlekedésük aktuális kérdései

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A vasúti szabályozás változásai: az „új” vasúti törvény előkészítése
Advertisements

MAGYAR SZABVÁNYÜGYI TESTÜLET
OBJEKTÍV FELELÖSSÉG- ZÉRÓ TOLERANCIA
Az NSR-rendszer tervezett fejlesztései Magyarországon
RCH, mint karbantartásért felelős szervezet (ECM) kapcsolatrendszere
Földházi György osztályvezető vasútbiztonsági osztály
ERA A vasútvállalatokra vonatkozó kötelező üzemeltetési szabályok a hazai vasúti hálózatra vonatkozóan.
A vízjog időszerű kérdései
BALESETVIZSGÁLÓ TANFOLYAM
A vasúti járművek engedélyezése és a jármű-regiszter
A munkavállalók munkavédelmi érdekképviseleti lehetőségei
ÜTKÖZÉS HÁRTÓKÚTON - egy esemény ismétlődése BGOK-KBSZ BIZTONSÁGI KONFERENCIA Budapest, október 25. Chikán Gábor balesetvizsgáló.
A VASÚTI KÖZLEKEDÉS JÖVŐJE EURÓPÁBAN NEMZETKÖZI KONFERENCIA
Állam munkavédelmi feladatai
Közforgalmú közlekedés szervezése 1.
A vasúti ágazatot érintő aktuális szabályozási feladatok
A Magyar Vasúti Hivatal tevékenységének bemutatása dr. Szmodis Jenő Jogi szakértő október 25.
Közlekedésbiztonsági ellenőrzések tapasztalatai Hunyadi István Közép-magyarországi Regionális Igazgatóság Közlekedési Alágazatok Főosztály Főosztályvezető-helyettes.
1 A 7/2006. GKM RENDELET TERVEZETT MÓDOSÍTÁSA KBSZ SZAKMAI NAPOK Budapest, november 24. dr. Gincsai János főosztályvezető.
A Vasúti vizsgaközpont. 49 /2004. EK, ,. 59 /2007. EK. ,
Buktatók a jogszabályi környezetben KBSZ Szakmai Fórum november 24. Monostory Miklós Vasútbiztonsági referens
ÜZEMBENTARTÓI BALESETVIZSGÁLAT első tapasztalatok
1 KBSZ SZAKMAI NAPOK - VASÚT Budapest, március 30. dr. Gincsai János főosztályvezető A évi tevékenység összefoglalása.
Az OKJ bevezetésének, a szakmai vizsgáztatásnak jogszabályi háttere.
Utazási iroda alapítása
megújuló hatósági felügyelete
Aktualitások, változások, újdonságok az agrár-szakképzésben Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium VIDÉKFEJLESZTÉSI, KÉPZÉSI ÉS SZAKTANÁCSADÁSI.
A szakképzési jogcím rendelet (139/2008. (X. 22.) FVM r.) módosítása (2010. okt. 1.) Készítette: Wayda Imre vez. főtanácsos vez. főtanácsos Földművelésügyi.
Készítette: Tóth Barnabás GYSEV Kontrolling
Mihalek Miklós Felügyelet vezető május 26., Galyatető
Újabb lépés az „e közigazgatás” jegyében: KÖKIR
1.Milyen jelzésű villamosokkal jár közösen az 59-es jelzésű villamos? a)18-as, 56-os és 61-es jelzésű villamossal. b)18-as és 61-es jelzésű villamossal.
Közlekedéspolitikai és -gazdasági Tagozat
Az emberi tényező a közlekedésbiztonságban előadó: dr. Sárdi Erika, elnök.
Vasútszabályozási Osztály
Problémák az interoperábilis közlekedésre alkalmas vontatójárműveknél Dr. Márkus Imre vezérigazgató 1.
A Vasúti vizsgaközpont
VASÚTBIZTONSÁG NAPJAINKBAN - a KBSZ szemszögéből
BGOK Konferencia Egy jogszabály születése –A „képzési rendelet” Rácz Gábor dr. Osztályvezető Vasútszabályozási Osztály.
MÁV - elővárosi vasutak: vonattal a városba
2005.évi CLXXXIII. törvény a vasúti közlekedésről
A NEMZETI KÖZLEKEDÉSI HATÓSÁG Dr. Kerekes István.
TÉRSÉGI KÖZLEKEDÉS, A VIDÉK ÉLHETŐSÉGE KONFERENCIA
Nemzetközi és hazai előírások az e-jármű tervezésekor és jármű átalakításkor Németh Erika
Az európai és hazai vasúti szabályozás aktuális kérdései
©2011 Hewlett-Packard Development Company, L.P. The information contained herein is subject to change without notice ©2011 Hewlett-Packard Development.
VILLAMOSOK KISIKLÁSA KBSZ SZAKMAI NAP Budapest, május 7.
Aktuális jogszabályváltozások a szénhidrogén kutatás és termelés vonatkozásában Utasiné dr. Győri Andrea Közigazgatási tanácsadó Utasiné dr. Győri Andrea.
MOTOROS-SÁRKÁNY BALESET
BKV ZRt. – Fődiszpécseri és Zavarelhárító Szolgálat
Vezető nélküli autók az utakon 2015-től? Számítógépes alapismeretek, első beadandó feladat.
4. 1. Definíciók Közlekedés: Közlekedési rendszer:
A pilóta nélküli légijármű rendszerek hatósági tanúsítása
Álláskeresőként történő nyilvántartás
KBSZ SZAKMAI NAPOK – VASÚT Budapest, november 18. dr. Gincsai János
A vasúti továbbképzések lehetőségei a hazai és a nemzetközi elvárások változása kapcsán Előadó: Dr. Vincze Árpád főtanácsos Gazdasági és Közlekedési Minisztérium.
A készpénzforgalmazásra vonatkozó jogszabályi előírások
40/2006. (VI. 26.) GKM rendelet BIZTONSÁGI JELENTÉS & ÉVES BESZÁMOLÓ.
Közlekedéstudományi Egyesület A Magyar Közlekedés helyzete az EU-ban Kápolnásnyék Február 27. A vasúti közlekedés szabályozásának súlypontjai és.
Molnár Attila Károly H9QG5B HATÓSÁGI JELLEGŰ KÉPZÉSEK A gépjárművezető-képzés.
Hulladékgazdálkodás önkormányzati feladatai december 6. Szeged Csongrád Megyei Kormányhivatal Törvényességi Felügyeleti Főosztály Dr. Balogh Zoltánné.
A magyarországi vasúti jogszabályok aktuális változásai november 30. MVMSZ Dr. Rácz Gábor, NFM.
A SZAKSZERVEZETEKRE VONATKOZÓ ÚJ SZABÁLYOZÁS Dr. Fodor T. Gábor Ügyvéd Székesfehérvár, május 17.
VASÚTI VIZSGAKÖZPONT KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. Vasúti Vizsgaközpont Novák László igazgató.
Szabó András: Biztonságirányítás a vasútvállalatoknál Biztonságirányítás a vasútvállalatoknál Szabó András PQRS Quality Referenc System Zrt. Közlekedéstudományi.
A TAXI SZOLGÁLTATÁS FELTÉTELEI BUDAPESTEN
ADR: kit érint, kinek kell foglalkoztatnia biztonsági tanácsadót?
A vasúti járművek karbantartását, javítását és időszakos vizsgálatát végző műhelyeket érintően tervezett jogszabályi változások dr. Erb Szilvia főosztályvezető.
Közlekedési ismeretek
Előadás másolata:

Egy újjáéledő vasúti jármű: HAJTÁNYOK Közlekedésük aktuális kérdései KBSZ SZAKMAI NAPOK – VASÚT Siófok, 2008. április 10. Chikán Gábor balesetvizsgáló

A TÉMA AKTUALITÁSA 2008. februárjában vasútőrök tettenértek egy társaságot, akik egy forgalom szüneteltetett vasútvonalon motoros hajtánnyal közlekedtek. Információink alapján úgy tűnik, hogy a közlekedésre mindenféle engedély és jogosultság nélkül került sor. Nem az a probléma – és az ok, hogy előadás keretében foglalkozunk a hajtányokkal – hogy EGY társaságot EGY vonalon EGY alkalommal tettenértek, hanem hogy az alapprobléma, a hajtányokkal való – többnyire laikus – közlekedés tömegesség kezd válni. EGY társasággal, EGY vonalon EGY alkalommal történt ilyen probléma, de valójában…

A TÉMA AKTUALITÁSA …az ilyen közlekedés tömeges! Keskenynyomtávon kb. 20 ilyen jármű lehet, normálon 10. Motor nélküli saját 3-4 db. A kép is utal rá, hogy valamilyen fokú szervezettségről is beszélhetünk, ám a szervezettség inkább a közös bulizásról szól, mintsem a közös gondolkodásról. Interneten is egyre több helyen található ezekről információ, képek, leírások, ami utal az efféle közelekdésre.

ÁTTEKINTÉS A kis méretű személyszállító vasúti járművek az 1990-es évek elején újra megjelentek a hazai vasúthálózaton Eleinte döntően keskeny nyomtávon, az utóbbi időben normál nyomtávon is; de szinte minden esetben hobbi-járműként működnek DE HOL ? Hobbijármű: néhány – keskenynyomközű – vonalon pályafenntartással összefüggésben vasútüzemi feladatokat is ellátnak (pl. gyomirtó permetezés), de ott is vasútbaráti felajánlásból

Ahol hajtányok közlekednek: A HAJTÁNYOZÁS HELYE Ahol hajtányok közlekednek: Használaton kívüli mellékvonalakon Erdei Vasutakon (keskenynyomközű) Üzemidőn kívül Üzemidőben, rendezvények színesítéseként (más vonatokkal egyidőben) Hivatalos hajtánypálya Királyréten Felsorolásunk a legjellemzőbbeket tartalmazza

AZ ALAP PROBLÉMA Közlekedésükkel kapcsolatban van igény, és fejlődik, de a jelenlegi szabályozatlanságból eredően csak szabálytalan módon közlekedhetnek és közlekednek is. Biztonsági kockázat Biztonsági kockázat: a jármű vezetője és utasai saját magukra, de a többi közlekedőre is A kockázat adódik nem csak a közlekedési mód különlegességeiből, hanem a szabályozatlan közlekedésből is. A kép csak illusztráció. Mit lehet tenni? Tiltás vagy szabályozás?

TILTÁS VAGY SZABÁLYOZÁS A kategorikus tiltás rendszerint nem old meg kritikus helyzeteket: A tiltott folyamat folytatódhat, ráadásul „ahogy sikerül” alapon, mert az illegalitásban lehetőség sincs a biztonságos eszközök, folyamatok megalkotására. A szabályozás elve, hogy „szabad, de így…” A továbbiakban bemutatjuk a hajtányok azon főbb problémáit, amely ok lehet a tiltásra, de ezek mentén szabályozásuk is kialakítható.

TÖRTÉNETI VISSZATEKINTÉS Vasúti szakszolgálati (döntően pályafenntartási) járművek: kézi és motoros Erre külön kialakított szabályozás volt: kiskocsik Könnyű, a vágányról 3 perc alatt eltávolítható, szolgálati célból használt jármű. Idővel forgalmi paramétereik egyre jobban eltávolodtak a normál üzemtől, jelentőségük csökkent. A kiskocsi fogalma és a kapcsolódó szabályozás 2002. április 1-től megszűnt. Forgalmi paraméterek: a vonalak közlekedésébe a kis tömegű, lassú járművek illesztése egyre nehézkesebb, balesetveszély, biztosítóberendezésekkel nem működik együtt

FUNKCIÓVÁLTÁS Hobbi célú közlekedés Miközben a vasútüzemi célú használat megszűnt, megjelent a, Hobbi célú közlekedés döntően magántulajdonú járművek házilag építve tulajdonosaik maguk, baráti körben használják akár üzemen kívüli vasúti pályákon, akár üzemben lévőkön (esetleg menetrend szerinti forgalommal egyidőben) Ma már a hajtány elnevezés az elterjedt, elfogadott! Tulajdon: néhány vasútüzemben van, de ott is az üzemvezetők szakmaszeretetéből, szintén hobbi célra fenntartva Gyártás: néhány régi, ipari példány is üzemel, akár időközben magántulajdonba kerülve Használat baráti körrel, de néha idegenekkel is, bár nem üzleti alapon Pálya: sokszor rendezvények kísérőjeként Elnevezés: kiskocsi nem, mert az fontos forgalmi fogalom is, amelynek már nem felelnek meg a mai járművek

RÉSZPROBLÉMÁK A járművek műszaki engedélye Közlekedésük a jelenlegi szabályokkal csak erőltetett módon fedhető le (szabályozatlanság) A járművek műszaki engedélye A járművezetők szakismeretei (képzés, vizsga) Hol közlekedhetnek? Hogyan közlekedhetnek? Szabályozatlanság: e fogalom használata jól közelíti a valóságot, bár azzal a kiegészítéssel, hogy közlekedésük a mai szabályokkal is teljes mértékben megoldható lenne, csak éppen életszerűtlenül erőltetett módon, irreális ráfordításokkal.

A JÁRMŰVEK Motor nélküli hajtány Legjellemzőbb típusa a pályamesteri hajtóka néven is ismert 3 kerekű kézihajtány. Emellett több, néha különleges kivitelű házi építésű szerkezet is létezik.

A JÁRMŰVEK Motoros hajtány Egy korábban nagyobb sorozatban üzemelt, egységes típus van ma is üzemben néhány példányban, továbbá jónéhány egyedileg kialakított házi építésű jármű van jelenleg használatban.

A JÁRMŰVEK MŰSZAKI ENGEDÉLYE Műszaki engedély kell(ene) ezen járművek gyártásához és üzembe helyezéséhez is „a 2005. évi CLXXXIII. törvény alapján” Jelenleg ezek a járművek műszaki engedéllyel nem rendelkeznek. A jelen szabályozásnak ezek nem tudnak megfelelni, így nem is képesek műszaki engedélyt szerezni. Szabályozás vagy részleges felmentés? A 2005. CLXXXIII. törvény alapján: 10. § (1) E törvény alapján műszaki hatósági engedély (a továbbiakban: műszaki engedély) szükséges b) vasúti jármű belföldi üzembe helyezéséhez, A törvény nem tesz különbséget a vasúti járművek között e tekintetben: nincs önálló kategória a hajtányok számára, márpedig az általános járműépítési szabályoknak nem is képesek megfelelni. Külön szabályozás ezekre – de a szabályozási munkában van-e szabad kapacitás ilyen kisebb jelentőségű ügyekre? Felmentés? Bizonyos paraméterek alapján vasútüzemi hatáskörbe utalható? (pl. 500 kg alatti járművek, stb.)

A JÁRMŰVEZETÉS FELTÉTELEI E járművek vezetése is vasúti jármű vezetésének minősül. Jelenleg az érintett járművezetők jellemzően nem rendelkeznek vasúti járművezetői jogosultsággal. Megoldás: A készülő miniszteri rendelet tartalmazza a külön motor nélküli és motoros hajtány vezető kategóriát. „az egyes vasúti munkaköröket betöltő szakemberek képzésének és vizsgáztatásának szabályairól” Vezetés: korábban 3 alkalommal is szerveztek dízelmozdony-vezető képzést, amelyen nagyrészt hobbi-vasutasok is részt vettek, ám ismert hajtány-vezetők nem vettek részt egyiken sem. Láthatóan előkerültek a szabályozói oldalon e járművek, ha bekerültek a képesítési szabályozásba. A készülő rendelet szerint motor nélküli/motoros hajtányhoz 10/11+6 tárgyat kell hallgatni és 5/6+3 tárgyból vizsgát tenni. A tárgyak jogossága külön-külön is érthető, ám kérdés, hogy egy kézihajtány vezetéséhez ezt vállalja-e valaki? Valóban fontos-e ilyen részletes képzés/vizsga? Ezen a járműtechnikai szinten a közútinál komolyabb műszaki ismeretekre talán nincs szükség. Elfogadható lehetne a műszaki tárgyak helyett a B kategóriás közúti jogosítvány is. Lásd a közúti-vasúti (kétéltű) járművet, ahol ismert a közúti járművek felől a tudás-elismerése (C jogosítvány). Ami fontos a hajtányoknál: a rájuk vonatkozó forgalmi ismeretek. Képzés (V: vizsga is): (Belsőégésű motor szerkezete, működése) V Mechanikus erőátvitel V Villamos berendezések V Fékberendezések, fékezési ismeretek V Járműszerkezet V Gyakorlati, hibaelhárítási ismeretek Vezetési gyakorlat V Munkavédelmi ismeretek Tűzvédelmi ismeretek Egészségügyi ismeretek Környezetvédelmi ismeretek Jelzési, forgalmi ismeretek V Mozdonyszolgálati utasítások V Műszaki kocsiszolgálat V Pályaismeret Gyakorlati ismeretek Jogi ismeretek Nehézség: A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény tervezett módosítása a vasúti jármű vezetését munkaviszonyhoz kötné.

PÁLYAHASZNÁLAT A vasúti pálya igénybevételéhez pályahasználatra vonatkozó jogviszony szükséges (megállapodás a pályahálózat működtetővel, menetvonal). A közlekedés során e feltételt csak nagyon ritka esetben teljesítik. Nem vasúttársaság járművei esetén a közlekedés a gyakorlatban a pályahálózat működtető vállalt (írott) engedélyével tudtával, de nem vállalva (szóbeli hozzájárulás) tudta nélkül tudta nélkül, kifejezett tiltás ellenére történik. Írott engedély: nagyon ritka Szóbeli engedély: akár az is lehet, hogy „menjetek, de ha bárki kérdezi, nem tudunk egymásról.” Nem vasúttársaság nem igényelhet menetvonalat. De ugyanakkor az is életszerűtlen követelmény lenne, ha vasúttársasági formát várnánk el magánszemély(ek) saját időtöltéséhez – miközben aligha vitatható az a követelmény, hogy a vasúti pályákat működése engedéllyel rendelkező szervezetek vegyék igénybe. Ezzel könnyen eljuthatnánk egy feloldhatatlan, kategorikus NEMhez, de nem ilyen egyszerű…

A TEVÉKENYSÉG „2005. évi CLXXXIII. törvény” E törvény alapján: a vasúti pályahálózat működtetése, valamint a vasúti személyszállítás, az árutovábbítás és a vontatási szolgáltatás, működési hatósági engedélyhez kötött tevékenység. Ha nem engedélyköteles, akkor viszont nem is lehet vasúttársaság, de akkor nem is kaphat menetvonalat Vasúti személyszállítás: vasúti járművel szerződés alapján, díj ellenében végzett személyszállítás […] A hatályos szabályok szerint ez a tevékenység nem engedélyköteles.

A HAJTÁNYOK KÖZLEKEDÉSÉNEK HELYE E járművek közlekedése aligha egyeztethetők össze a normál vasúti forgalommal (jogi, vasútbiztonsági szempontok) A használaton kívüli, szünetelő, illetve kis forgalmú pályákon azonban ez utóbbi probléma nem áll fenn. Úgy tűnik, hogy a hajtányok működési engedély nélkül is üzemben tarthatók, természetesen ez nem érinti a járműre és járművezetőre megállapított feltételeket (műszaki engedély, járművezető képesítés) Mégis azt lehet mondani, hogy aligha egyeztethető össze a szokványos vasúti forgalommal – egyazon pályán, egyidőben való közlekedés. De ahol nincs közlekedés… (illetve időszakosan nincs) Egyfajta hasznosítási lehetőség is a felhagyott vonalakra. A közlekedésükre épp ezeken a vonalakon van igény!

FORGALMI SZABÁLYOZÁS A jelen szabályok szerint ezek motorkocsik, így a vonatként való közlekedésük szabályozott. Az üzemeltetés során e szabályokat sok esetben nem ismerik és/vagy nem tartják be – néhány esetben pedig nem is megfelelőek. Megoldás: a közlekedés elismerése, megfelelő képzés Motorkocsi: személy és/vagy poggyász szállítására is alkalmas gépi vonóerejű jármű, forgalmi szempontból mozdonynak minősül. Szabályok ismerete: visszautalunk a képzésre, melyre úgy tűnik, lesz megoldás. A közlekedés elismerése nélkül azonban nincs definiálva, hogy mely szabály érvényes – ezért nincs mit betartani. A kiskocsi fogalmat, és a hozzá kapcsolódó szabályozást ahhoz a célhoz alkották meg, hogy e könnyű járművekkel nyíltvonali munkahely megközelíthető legyen, majd ott a járművet a vágányról eltávolítva a forgalom zavarása nélkül lehessen tartózkodni. Ez a cél napjainkban, a jelenlegi használatban már nem él. Figyelembe kell venni azt is, hogy a kiskocsi-közlekedés szabályozása a szokványos forgalomtól sokmindenben eltérő, ráadásul ritkán is kerül(t) sor az alkalmazására. Komoly biztonsági kockázatot jelent az a szabály, amit csak ritkán alkalmaznak (ennél fogva a képzésnél, ismeretfenntartásnál kevéssé is veszik komolyan). A vonatközlekedéssel kapcsolatos alapelvek alkalmazhatók; de különös kiegészítő szabályokkal: csoportosan közlekedésük (visszajelentés vétele előtti, látra közlekedés) útátjárók vonat végének megjelölése stb. Új forgalmi fogalom: hajtány. A kiskocsi fogalom felélesztése nem javasolt – alapszabályként a vonatként való közlekedés javasolható a szükséges, de minél kevesebb eltéréssel.

A HAJTÁNYOK KÖZLEKEDÉSÉNEK HELYE Meggondolható, hogy: a műszaki és személyi feltételeket teljesítő járművel használaton kívüli (kis forgalmú) pályákon a pályahálózat működtetőjével fennálló egyszerű formájú megállapodás alapján meghatározott forgalmi szabályok betartásával megengedetten lehessen közlekedni.

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! www.kbsz.hu

HAJTÁNYPÁLYA KIRÁLYRÉTEN A Királyréti EV Királyrét állomása mellett, kifejezetten e célra létesült: zárt, ovális pálya lábbal hajtott, eleve ide készült járművek bárki által igénybe vehető, mint egy vidámparki látványosság engedéllyel rendelkezik A pályahasználatra egy különös megoldás. 2007-ben lépett üzembe BME által mutatványos tevékenységre kiadott engedély 15000 fő vette igénybe 2007-ben Azt feltételül szabni, hogy gazdáik csak ilyen önálló, zárt pályákon használhatják a járműveket, egyenértékű lenne a tiltással. A pályahasználat kérdése tehát két helyen aktuális: használaton kívüli, felszámolt vasútvonalak (mellékvonalak) kis forgalmú (döntően keskenynyomközű) vonalak (erdei vasutak) Jellegéből adódóan ez inkább csak „vidámpark”, nem adja meg a vasútvonalon való önálló utazás élményét. A témánkat képező hajtányozás tekintetében zsákutca!