Az egészségbiztosítás másfél évtizede: 1990-2005. Budapest, 2006. február 8. Az egészségbiztosítás másfél évtizede: 1990-2005. Dr. Székely Tamás Országos Egészségbiztosítási Pénztár
Az előadás témája A társadalombiztosítás átalakulása Az E. Alap helyzete A Gyógyító megelőző ellátások Gyógyszer, gyógyászati segédeszköz
A társadalombiztosítás átalakulása
A Magyar Társadalombiztosítás történeti áttekintése 1955 évi 39. Tvr. A” dolgozók betegségi biztosításáról 1975 évi II. tv. A társadalombiztosításról 1988 évi XXI. Tv. A Társadalombiztosítási alapról 60/1991 (X.29) OGY Határozat 1992 évi LXXXIV tv. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről
60/1991 (X.29) OGY Határozat Megállapítja: Viszonylag magas járulékok ellenére nem képes értéktartó ellátásokat biztosítani A Társadalombiztosítás pénzügyi helyzete instabil Nem biztosításjellegű ellátásokat is finanszíroz Az egészségügyi szolgáltatások társadalombiztosítási finanszírozása formális
60/1991 (X.29) OGY Határozat Egyetért: A szociális biztonság legátfogóbb intézménye: az állam által garantált a lakosság legszélesebb körére kiterjedő KÖTELEZŐ TÁRSADALOMBIZTOSíTÁS
60/1991 (X.29) OGY Határozat Szerint: Meg kell határozni: A kötelező biztosítás feladatkörébe tartozó feladatokat ki kell alakítani az önálló biztosítási ágakat A járulékfizetők számára világossá kell tenni, hogy a fizetési kötelezettségért milyen jogosultságokat, szolgáltatásokat köteles a társadalombiztosítás nyújtani Egyértelművé kell tenni a szolidaritási elven alapuló elemeket Meg kell határozni az állami költségvetés szerepét, feladatköreit
Magyar társadalombiztosítás jellemzői forrás: járulék + adó hozzáférés: gyakorlatilag teljeskörü piac: hiányzó szabályozás ellátók: köztulajdon és magánpraxis keveredése tulajdon: a „többcsatornás” finanszírozással magánbiztosítók: minimális szerep Bismarck és Beveridge között ? Orosz Éva: „Félúton vagy tévúton ?”
A magyar társadalombiztosítás átalakulása (1993) 1992. évi LXXXIV Tvr. Országos Társadalom- biztosítási Főigazgatóság OEP ONYF
1992. évi LXXXIV Tvr. Egészségbiztosítás feladatai: táppénz, terhességi gyermekágyi segély rokkantsági nyugdíj és járadék GYME, Gyógyszer, GYSE utiköltségtérítés
1992. évi LXXXIV Tvr. Területi ellátási kötelezettség GYME (kasszák) Hsz fix+korcsoportos fejkvóta járó 70-30 fix+ teljesítmény gondozók fixdíj aktív fekvő HBCS (intézményi alapdíj) krónikus ápolási nap 2 hónapos finanszírozási csúszás
79/1992 (V.12) Korm. rendelet A finanszírozási szabályok pontos definiálása Az intézményi előirányzatok (kasszák) megtervezésével kapcsolatos rendelkezések
A magyar társadalombiztosítás jelenlegi struktúrája (2006.02.) Egyéni Számla IV. szint ÖKEP III. szint ÖKNYP II. szint Magánnyugdíj pénztárak Tb EGÉSZSÉG- biztosítás Tb NYUGDÍJ- biztosítás I. szint
Országos Egészségbiztosítási Pénztár szervezeti jellemzői 1993-ban alakult (TB OEP, ONYF) Országos hatáskörű szerv Országos központ 19 megyében megyei pénztár Kb. 3.600 dolgozó 1998-ig Társadalombiztosítási Önkormányzat 2002- ig kormányfelügyelet 2002- től miniszteri felügyelet 2005 Felügyelő Bizottság
Országos Egészségbiztosítási Pénztár lehetséges szerepei Átnézi a számlát és fizet Finanszírozó: Enyhe ráhatás a „számla” keletkezésére Vásárló: Eldönti, hogy mit, kitől és mennyiért vásárol Van gazdája a történéseknek Biztosító: Kockázatkezelés Díjfizetés Kárrendezés
Az OEP működési költségei az E Az OEP működési költségei az E. Alap kiadásainak százalékában (1994-2005) Járulékbeszedés az APEH-hez került.
Az E. Alap helyzete
Az E-alap bevételeinek és kiadásainak alakulása (1994-2006)
Forrásteremtés: Biztosítottak aránya a teljes lakosságon belül
Egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási járulék alakulása (1993-2005)
Munkavállalói és munkáltatói TB járulék alakulása (1993-2005)
Egészségbiztosítási járulék a fizetés százalékában (1993-2005)
Alapok közti elszámolás: Az egészségügyi hozzájárulásból származó bevételek alakulásának adatai (1997-2004) Alapok közti elszámolás: 1995. 56,7 mrd Ft 1996. 66,1 mrd Ft
A finanszírozási rendszer változásai
Jogszabályi környezet stabilitása: éves jogszabály módosítások száma 9/1993. 103/1995. 43/1999. hatályba lépés 1993.04.02 1995.08.25 1999.03.08 1993. -- -- 1994. 1 -- -- 1995. 2 -- 1996. 2 6 -- 1997. 3 4 -- 1998. 4 5 -- 1999. 2 3 1 2000. 3 -- 4 2001. 5 -- 5 2002. 4 -- 3 2003. 5 -- 3 2004. 6 -- 6 2005. 6 -- 5
Az OEP gyógyító-megelőző kassza elemeinek részesedés változása (1994-2005)
Háziorvosi fejkvóta (kártyapénz)
Háziorvosi fixdíjazás
Az eszköz és ingatlantámogatásban részesülő háziorvosi szolgálatok aránya (2002. 03. - 2005. 02.) Az eszköztámogatás igénybevétele népszerű, az arra jogosult szolgálatok működtetőinek mintegy kétharmada igényelte ezt a támogatást. A legnagyobb arányban Zalában és Baranyában, míg a legkisebb arányban Budapesten és Bács-Kiskun Megyében igényelték.
Járóbeteg pontszám forint értékének változása (1996-2005) Járóbeteg pontszám forint értékének változása (1996-2005)
Járó és laborkassza Ft/pont értékének változása (2002-2005) Járó és laborkassza Ft/pont értékének változása (2002-2005)
Gondozók finanszírozása 1993-2001: fix díjazás 2002-2005: fix és teljesítmény (80 % -- 20 %) 2006- fix és teljesítmény (72 % -- 28 %)
HBCS súlyszám forint értékének változása 1. díjkiegyenlítődés szakasza
HBCS súlyszám forint értékének változása 2. országosan egységes alapdíj
HBCS havi súlyszám összeg változása
Case-mix index változása (1993-2004)
For-profit és non-profit magánszolgáltatók részesedése az OEP gyógyító-megelőző ellátásokból
For-profit magánszolgáltatók részesedése az egyes OEP kasszákból (1995-2004)
Mérföldkövek a gyógyító megelőző ellátások finanszírozásában . 1992. Háziorvosi ellátás teljesítmény finanszírozása 1993. HBCS rendszer bevezetése, német pontrendszer kialakítása 1993. Betegazonosító (TAJ) alapú jelentés a fekvőben 1995. CT-MR rendszerszerű finanszírozás bevezetése 1996. Kapacitásszabályozás 1996. Minimumfeltételrendszer 1997. Ebtv és végrehajtási rendelete 1998. Országosan egységes alapdíj a fekvőbeteg szakellátásban
Mérföldkövek a gyógyító megelőző ellátások finanszírozásában II. 1999. Betegazonosító (TAJ) alapú jelentés a fogászatban 1999. Betegazonosító (TAJ) alapú jelentés a járóban 1999. Irányított betegellátás indulása 2000. Járóbeteg szakellátás Ft/pont érték lebegtetés megszűnése 2002. Háziorvosi eszköz- és ingatlan támogatás bevezetése 2003-2004. 50 %-os béremelés beépítése a finanszírozási rendszerbe 2004. Teljesítmény volumen korlát bevezetése 2005. Kasszaösszevonás
Gyógyszer, gyógyászati segédeszköz
Gyógyszerkassza (1992-2005): tervezett és tényleges kiadások
Gyógyszerkassza (1992-2005): tényleges és inflációval korrigált kiadások
Támogatott és nem támogatott gyógyszerek számának változása
Mérföldkövek a gyógyszerfinanszírozásban 1990. Magánpatikák megjelenése 1994. Különkeretes gyógyszerek megjelenése 1996. Első fixesítés 1997. Patikai elszámolási rendszer bevezetése 2001. A Magyar Állam és a gyógyszergyártók közötti első megállapodás 2003. Gyártói visszafizetések a gyógyszerkasszába 2004. Transzparencia eljárás a gyógyszer befogadásban
OEP által támogatott gyógyászati segédeszközök száma főcsoportonként
Az infláció, a GYSE-, a gyógyszerkassza az előző év százalékában
Gyógyászati segédeszköz kassza (1992-2005): tervezett és tényleges kiadások
Gyógyászati segédeszköz kassza (1992-2005): tényleges és inflációval korrigált kiadások
Mérföldkövek a gyógyászati segédeszköz finanszírozásban 1988 8/1988 Szem rendelet a GYSE ellátásról 1995 30/1995 GYSE rendelésről és a támogatás összegéről 1999 Az orvostechnikai eszközökről szóló 47/1999.(X.6.) EüM rendelet 2004 a gyógyászati segédeszközök forgalmazásának, javításának, kölcsönzésének szakmai követelményeiről szóló 7/2004. (XI. 23.) EüM rendelet 2004 az egészségügyi szolgáltatók és működési engedélyük nyilvántartásáról, valamint az egészségügyi szakmai jegyzékről szóló 2/2004. (XI. 17.) EüM rendelet
Mérföldkövek a gyógyászati segédeszköz finanszírozásban 2004 GYSE kölcsönzés koncepciója 2005 GYSE Kölcsönzés bevezetése 2005 GYSE Transzparencia koncepciója
Köszönöm a figyelmet !