Országos Kémiai Biztonsági Intézet, Budapest Az EU kémiai biztonsági politikája (REACH, GHS), az Országos Kémiai Biztonsági Intézet helye az európai és hazai vegyi anyag szabályozás rendszerében Dr. Major Jenő Országos Kémiai Biztonsági Intézet, Budapest ELTE, TTK, 2009

A legjelentősebb nem-fertőző krónikus megbetegedések Országos Kémiai Biztonsági Intézet A legjelentősebb nem-fertőző krónikus megbetegedések Szív- és érrendszeri megbetegedések Rosszindulatú daganatos megbetegedések Cukorbetegségek Allergiák Autoimmun megbetegedések „civilizációs betegségek” Kiemelt kórok: expozíció vegyi anyagokkal

A kemizáció néhány jellemzője OKK-Országos Kémiai Biztonsági Intézete A kemizáció néhány jellemzője 1930 1998 Vegyi anyag termelés (M t/év) 1 400 Az EU piacon regisztrált vegyi anyag 100.000 10 t felett termelt 10.000 1-10 t között termelt 20.000 Az egész világ termelése 1,244 milliárd € Az EU termelése 450 milliárd € Közvetlen alkalmazásban állók az EU-ban 1,7 millió fő Közvetett alkalmazásban állók az EU-ban 3 millió fő Kémiai kisvállalkozások száma az EU-ban 36.000

A kemizáció következményei Országos Kémiai Biztonsági Intézet A kemizáció következményei Előnyök Alapja: Modern jóléti társadalom Fenntartható fejlődés Megnövekedett élettartam Foglalkoztatottság Globalizáció (legális) Hátrányok Oka: Egészségkárosodás Környezet károsodás Korai halálozás Kisvállalkozások teherbírása Globalizáció (illegális) Kémiai biztonsági stratégiák kidolgozásának szükségszerűsége

A mérgező hatások fő típusai Országos Kémiai Biztonsági Intézet A mérgező hatások fő típusai Akut és szub-akut toxikus hatások Késői toxikus hatások Rövid távú hatások Középtávú hatások Hosszú távú hatások Krónikus, nem-fertőző betegségek kialakulásának kockázata ! CMR (karcinogén-mutagén-reprodukcióra káros) anyagok

A daganatkeltő hatás kritériumai Országos Kémiai Biztonsági Intézet A daganatkeltő hatás kritériumai Daganatkeltő: minden olyan ágens, ill. hatás, amely: a kísérleti állatokban, ill. az emberben daganatot okoz vagy szignifikánsan emeli az adott populációban létrejövő daganatok gyakoriságát

Az endokrin diszruptorok fogalma Országos Kémiai Biztonsági Intézet Az endokrin diszruptorok fogalma US EPA Mindazon vegyi anyagok, amelyek interferálnak a szervezet homeosztázisát, reprodukcióját, fejlődését és magatartását irányító természetes hormonok szintézisével, szekréciójával, transzportjával, kötödésével, működésével, vagy lebontásával EDSTAC (Endocrine Disrupter Screening and Testing Advisory Commettee) Exogén vegyi anyagok, vagy keverékek, amelyek módosítják az endokrin rendszer működését, és tudományosan bizonyított módon káros hatást fejtenek ki a szervezetre, utódjaira, populációira. MICROMEDEX Olyan vegyi anyagok, amelyek interferálnak a hormonok normális funkcióival és a növekedés, metabolizmus és testi funkciók általuk irányított módjával.

Országos Kémiai Biztonsági Intézet A veszélyes vegyi anyagok által okozott mérgezések a megelőzés szempontjából Akut és szubakut mérgezések véletlenek, foglalkozási eredetűek, víz, talaj, levegő által közvetítettek Késői toxikus hatások mutagén, daganatkeltő teratogén, neurotoxikus MEGELŐZENDŐK (Preventálás) KIKÜSZÖBÖLENDŐK (Eliminálás)

Elsődleges megelőzés: Országos Kémiai Biztonsági Intézet MEGELŐZÉS Elsődleges megelőzés: Kórokok megszüntetése kockázati tényezők elkerülése (passzív prevenció) a betegség kialakulását elősegítő mechanizmusok befolyásolása (aktív prevenció) Másodlagos megelőzés: Korai felismerés és gyógyítás

A KÉMIAI BIZTONSÁG FOGALMA Országos Kémiai Biztonsági Intézet A KÉMIAI BIZTONSÁG FOGALMA „A kemizációból, a vegyi anyagok életciklusából származó, a környezet és az ember egészségét károsító kockázatok kezelését – csökkentését, vagy elkerülhetővé tételét – célul tűző, illetőleg megvalósító intézmények, tevékenységek olyan összessége, amely egyidejűleg tekintetbe veszi a fejlődés fenntarthatóságának szükségességét.” A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény, 1.§ a) pont

Munkahelyek kémiai biztonsága Országos Kémiai Biztonsági Intézet Munkahelyek kémiai biztonsága A szervezett munkavégzés során előforduló (káros) vegyi expozíciók kivédésére (minimalizálására) irányul Kémiai biztonság = Vegyvédelem! Kémiai biztonság = Munkahelyek kémiai biztonsága!

Veszélyes (vegyi) anyag fogalma Országos Kémiai Biztonsági Intézet Veszélyes (vegyi) anyag fogalma Veszélyes anyag: minden anyag vagy készítmény, amely fizikai, kémiai vagy biológiai hatása lévén veszélyforrást képviselhet. A kémiai biztonságról szóló törvény 3. §-a alapján veszélyesnek minősül az az anyag, illetve az a készítmény, amely az osztályozás során az alábbi veszélyességi csoportok bármelyikébe besorolható:

A veszélyesség meghatározása Országos Kémiai Biztonsági Intézet A veszélyesség meghatározása Kbtv. 3. § E törvény alkalmazása szempontjából veszélyesnek minősül az az anyag, illetve az a készítmény, amely az osztályozás során az alábbi veszélyességi csoportok bármelyikébe besorolható: a) az anyagok és készítmények fizikai, fizikai-kémiai és kémiai tulajdonságai alapján, tűz- és robbanásveszélyesség szerint: aa) robbanó anyagok és készítmények ab) oxidáló anyagok és készítmények ac) fokozottan tűzveszélyes anyagok és készítmények ad) tűzveszélyes anyagok és készítmények ae) kismértékben tűzveszélyes anyagok és készítmények; b) az anyagok és készítmények mérgező (toxikológiai) tulajdonságai alapján, toxikológiai sajátosságok szerint: ba) nagyon mérgezőek bb) mérgezőek bc) ártalmasak bd) maró (korrozív) anyagok és készítmények be) irritáló vagy izgató anyagok és készítmények bf) túlérzékenységet okozó (allergizáló, szenzibilizáló) anyagok és készítmények bg) karcinogén anyagok és készítmények bh) mutagén anyagok és készítmények bi) reprodukciót és az utódok fejlődését károsító anyagok és készítmények c) az anyagok és készítmények környezetkárosító (ökotoxikológiai) tulajdonságai alapján, ökotoxikológiai sajátosságok szerint: ca) környezetre veszélyes anyagok és készítmények

Veszélyes vegyi anyaggal végzett tevékenység fogalma Országos Kémiai Biztonsági Intézet Veszélyes vegyi anyaggal végzett tevékenység fogalma A Kbtv. értelmezésében, tevékenység a veszélyes anyaggal, illetve a veszélyes készítménnyel kapcsolatos előállítás - ideértve a bányászatot (feltáró fúrás, kitermelés) is -, a gyártás, a feldolgozás, a csomagolás, a tárolás, az anyagmozgatás, a forgalmazás, az értékesítés, a felhasználás, továbbá a veszélyes anyagok, illetve a veszélyes készítmények elemzésével, ellenőrzésével kapcsolatos vizsgálat.

A kémiai biztonság kettős szerepe Országos Kémiai Biztonsági Intézet A kémiai biztonság kettős szerepe Megelőzés Expozíció minimalizálása Hosszú időtávlat Kockázatbecslés Szabályozás (REACH, Kbtv) Kompetens hatóság Ellenőrző hatóság Információs csatornák Méregközpont (ETTSZ, KBIR) Laboratóriumi háttér - Kémia - Toxikológia Oktatás, képzés Elhárítás Következmények minimalizálása Rövid időtávlat Kockázatkezelés Szabályozás (Szcenáriók) Katasztrófavédelem Munkahelyi védelem Információs csatornák Méregközpont (ETTSZ, RAS-CHEM) Laboratóriumi háttér - Analitika - Hatásvizsgálat Oktatás, képzés

A kémiai biztonság alapvető elemei Országos Kémiai Biztonsági Intézet A kémiai biztonság alapvető elemei Veszély azonosítás Dózis – hatás összefüggések Expozíció becslés Kockázat jellemzés Kockázat kezelés Kockázat kommunikáció

Kockázatbecslés Veszély azonosítás Dózis – hatás összefüggések Országos Kémiai Biztonsági Intézet Kockázatbecslés Veszély azonosítás Dózis – hatás összefüggések Expozíció becslés Kockázat jellemzés Kockázat kezelés Kockázat kommunikáció

A kémiai biztonság érvényességi köre Országos Kémiai Biztonsági Intézet A kémiai biztonság érvényességi köre Nemzeti szabályozások Törvények, rendeletek Intézmények Kémiai biztonsági törvény Kompetens és végrehajtó hatóságok Nemzetközi szabályozások ENSZ EU OECD IFCS ECHA Toxikológia SAICM REACH Módszertan GHS CLP

A nemzetközi törekvések integrációja OKK-Országos Kémiai Biztonsági Intézete A nemzetközi törekvések integrációja Együttműködés a globális kémiai biztonság érdekében IFCS (Agenda 21: 19. Fejezet, Riói Világcsúcs, 1992) SAICM folyamat (2006-tól) A tesztvizsgálatok világméretű piaca (nem csak az EU ipara!) importálók és exportálók felelőssége nem EU tesztvizsgálatok eredményeinek elfogadása USA (Gore Inciatíva: 2800 HPV anyag tesztelése 2004-ig) OECD (HPV/ICCA SIDS program) OSPAR (tengeri környezet védelme az É-K-i Atlanti Óceánon) POP anyagok speciális esete (új POP anyagok felderítése) PIC (Rotterdami Konvenció, 1998) a fejlődő országok felé is

Európai Nyilatkozat (Europe Statement) 2000 Országos Kémiai Biztonsági Intézet Európai Nyilatkozat (Europe Statement) 2000 International Conference on Waste and Europe from the Public Point of View (Zahradky, Cseh Köztársaság) NGO-k, civil szerveződések A POP anyagokban rejlő veszélyek tudatosulása Jog az informáltsághoz Tisztább, környezetbarát technológiák bevezetése Hatékonyabb termelés és hulladékmenedzselés igénye Nemzetközi megállapodás igénye

A Stockholmi Konvenció 2001 Országos Kémiai Biztonsági Intézet A Stockholmi Konvenció 2001 (Stockholm Convention on Persistent Organic Pollutants 2001) és a Stockholmi Nyilatkozat (The Stockholm Statement) A világ kormányai formálisan elfogadják és aláírják a POP anyagok környezetből történő eltávolítására vonatkozó nemzetközi megállapodást (un. incinerátor-mentes világ) – UNEP kezdeményezés A megállapodás 12 vegyi anyagra vonatkozik (a „piszkos 12”) Hatálya nem csak a levegőbe kerülő anyagokra vonatkozik Termelés és felhasználás fokozatos betiltása világszerte Megsemmisítés a megfelelő módon: nem égetéssel (dioxin termelődés!) vagy eltemetéssel (nem bomlik le!) Több, mint 150 ország (Magyarország is) aláírta Az EU 2004. november 18-án ratifikálta

Az elővigyázatosság elve Országos Kémiai Biztonsági Intézet A Budapesti Nyilatkozat 2004 (Fourth Ministerial Conference on Environment and Health, Budapest, 2004. június 23-25.) A megelőzés a leginkább költség-hatékony és ezért a jövő számára a legfontosabb eszköz Az elővigyázatosság elve Children’s Environment and Health Action Plan for Europe (CEHAPE) Regionális prioritások elismerése A környezeti és egészségügyi folyamatok jövője Európában következő miniszteriális konferencia: 2009 közbenső jelentés: IMR meeting, Bécs, 2007 június 13-15. WHO Európai Központ EK Bizottság és European Environment and Health Committee

A gyermekeket érintő betegségterhelés okai között: Országos Kémiai Biztonsági Intézet Európai Cselekvési Terv a Környezetért és a Gyermekekért (CEHAPE, Budapest, 2004. június) A gyermekeket érintő betegségterhelés okai között: 6.b./ szennyezett víz, levegő, talaj, élelmiszer 6.d./ tartós toxicitású (karcinogén, neurotoxikus, genotoxikus, immuntoxikus, endokrin károsító) anyagok IV. regionális elsőbbségi cél: veszélyes vegyi anyagokkal történő expozíció csökkentése (a Stockholmi Egyezmény szerint) Az elsődleges megelőzés a legfontosabb eszköz

Intergovermental Forum on Chemical Safety (IFCS) Országos Kémiai Biztonsági Intézet Intergovermental Forum on Chemical Safety (IFCS) A Kémiai Biztonság Kormányközi Fóruma (IFCS) Létrehozása, célja: Az ENSZ keretében, kémiai biztonság területén, a nemzeti kormányok, ill. nemzetközi szervezetek számára a egy hatékony, átlátható és átfogó információ csere lehetőségének biztosítása Alapítva: 1994. (Tevékenységének vége: 2011? SAICM) Feladatai: Regionális és szubregionális együttműködés elősegítése Koordinált és integrált stratégiák kidolgozása Nemzetközi fórumok (Forum V, Budapest, 2006) 2006-2008. közt az IFCS elnöke Magyarország

IFCS Forum V, Budapest, 2006 Következmények Országos Kémiai Biztonsági Intézet IFCS Forum V, Budapest, 2006 Következmények Nemzetközi feladatok WHO, UNEP SAICM IFCS EEHC, CEHAPE (gyermekek kémiai biztonsága) (Bécs, 2007) Víz, balesetek, mozgás, légúti betegségek, expozíció csökkentés Regionális és nemzeti feladatok Közép-kelet Európai Régió Hazai helyzet (Tiltások, korlátozások): Ftalátok (határérték, életkor, játék, ill. rágóka, cumi) Festékek (Pb), lakkok, oldószerek, ragasztók Rákkeltő, mutagén, teratogén hatású anyagok

Nemzetközi Vegyi Anyag Kezelés Stratégiai Megközelítése (SAICM) Országos Kémiai Biztonsági Intézet Nemzetközi Vegyi Anyag Kezelés Stratégiai Megközelítése (SAICM) Célja: A kémiai terhelésből adódó kockázat csökkentése, különösen a veszélyeztetett csoportokban (pl. gyermekek, idősek, terhesek, expozíciókban foglalkoztatottak) 2020-ig. Magas Szintű Nyilatkozat (HLD) – Dubai, 2006. február Átfogó Politikai Stratégia (OVP): a stratégia a Riói deklaráció, az Agenda 21 és a Johannesburgi akcióterv folytatása Globális Cselekvési Terv (GPA): a fejlődő és a fejlett országok közötti különbség csökkentése a vegyi anyagok helyes kezelése területén; a létező egyezmények végrehajtásának segítése; a vegyi anyagokkal összegfüggő szabályozásoknak egy szélesebb körű Agendába integrálása; a létező (vonatkozó) nemzetközi konvenciók végrehajtásának támogatása, a higanyból és egyéb vegyi anyagokból származó kockázatok csökkentése, a veszélyes anyagok és veszélyes hulladékok illegális nemzetközi forgalmának megakadályozása.

International Conference on Chemicals Management (ICCM) Országos Kémiai Biztonsági Intézet International Conference on Chemicals Management (ICCM) Szerepe: A SAICM folyamat előrehaladásának időszakos áttekintése és értékelése, financiális kérdések áttekintése, javaslatok kidolgozása. ICCM2, Genf, Svájc, 2009. május 11-15.: a nemzeti kapacitások erősítése a Globális Cselevési Terv (GPA) frissítése: ólomtartalmú festékek árucikkekben levő vegyszerek elektromos és elektronikai termékek életciklusában szerepet játszó veszélyes anyagok a nanotechnológiára és a gyártott nano-anyagokra vonatkozó egyeztetett cselekvés perfluórozott vegyszerek

„Post SAICM” feladatok Országos Kémiai Biztonsági Intézet „Post SAICM” feladatok A SAICM folyamat befejeződése (2020) után: Politikai vezetés és irányítás (kormányközi szervezetek vezetősége titkársága, értékelő és döntéshozó konferenciák a résztvevők és az IFCS között) Programszervezés a kijelölt fő területeken (nemzeti kormányok, IGO titkárságok, NGO-k, stb.); Kooperáció és koherencia a programszervezés területén (jelenleg IOMC) A kémiai biztonság területén a kooperációs prioritások meghatározása (jelenleg IFCS).  A SAICM bevezetése után az elsődleges felelősség a kormányoké, ill. azoké a résztvevőké, akik a vegyületekkel foglalkoznak (gyártók, forgalmazók, felhasználók, tárolók, megsemmisítők, stb.)! Részletek a GPA „Konkrét Intézkedések” szerint

Organisation for Economic Co-operation and Development (OECD) Országos Kémiai Biztonsági Intézet Organisation for Economic Co-operation and Development (OECD) Az OECD legfontosabb szerepe az Európai Közösség kémiai biztonságának elősegítésében, a REACH végrehajtásához szükséges szakmai-módszertani háttér biztosítása, a tudományos kutatással összefüggő fejlesztések elősegítése Performance-Based Test Guidelines 440/2008/EK rendelet (a REACH-hez alkalmazható módszerek) European Centre for the Validation of Alternative Methods Mennyiségi szerkezet-aktivitás összefüggés (QSAR)

Az OECD tesztelési stratégiája Országos Kémiai Biztonsági Intézet Az OECD tesztelési stratégiája Forrás: OECD

Vonatkozó EU jogszabályok Országos Kémiai Biztonsági Intézet Vonatkozó EU jogszabályok Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendelete a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK tanácsi és európai parlamenti irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK bizottsági irányelv, a 93/67/EGK bizottsági irányelv, a 93/105/EK bizottsági irányelv és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (REACH rendelet) Az Európai Parlament és A Tanács 1272/2008/EK rendelete az anyagok és keverékek besorolásáról, címkézéséről és csomagolásáról, valamint a 67/548/EGK irányelv és az 1907/2006/EK rendelet módosításáról (GHS-CLP rendelet)

A kémiai biztonság alapelvei az EU-ban Országos Kémiai Biztonsági Intézet A kémiai biztonság alapelvei az EU-ban − a végrehajtás az expozíció jelentősége szerint több lépésben történik; − a biztonságért az ipar a felelős; − a felelősség kiterjed a gyártási lánc mentén; − a leginkább aggodalomra okot adó anyagokat csak engedélyezést követően lehet felhasználni; − a veszélyes anyagokat nem veszélyesekkel kell helyettesíteni. 1907/2006/EK (un. REACH) rendelet, 1272/2008/EK (un. GHS-CLP) rendelet

A vegyi anyagok „életciklusa” Országos Kémiai Biztonsági Intézet A vegyi anyagok „életciklusa” Behozatal Termelés Raktározás Kivitel Szállítás Terjesztés, árusítás Újrahasznosítás Hulladék Felhasználás

Az EU új vegyianyag politikájának alapelvei I. OKK-Országos Kémiai Biztonsági Intézete Az EU új vegyianyag politikájának alapelvei I. Maximális védelem Emberi egészség (jelen és jövő generációi számára) Környezet (jelen és jövő generációi számára) Az EU piaca (fragmentálódás ellen) Versenyképesség Elővigyázatosság elve Tudományos megalapozottság alapján döntés Bizonytalan eredményeknél elővigyázatosság Helyettesítés (anyag ill. technológia)

Az EU új vegyianyag politikájának alapelvei II. OKK-Országos Kémiai Biztonsági Intézete Az EU új vegyianyag politikájának alapelvei II. Átfogó (különböző, mesterséges és természetes eredetű vegyi anyagokra egyaránt vonatkozik) Szabályozza: A bevizsgálást (testing) Kockázat csökkentést Információ adást (címkézés, biztonsági adatlapok, stb.) Különleges intézkedések (gyógyszerek, növényvédelem, kozmetikumok, veszélyes árúk szállítása, stb.) Alap dokumentum: „Fehér Könyv” („A jövő vegyianyag politikájának stratégiája”)

A „Fehér Könyv” („A jövő vegyianyag politikájának stratégiája”) OKK-Országos Kémiai Biztonsági Intézete A „Fehér Könyv” („A jövő vegyianyag politikájának stratégiája”) Az EU Bizottság javaslata az EU jövőbeli vegyianyag politikájára Végső célja a fenntartható fejlődés Az alapanyagokra és készítményekre vonatkozik (DIR 67/548 EEC) Összefoglalja a felmerült problémákat Megfogalmazza a fő célkitűzéseket Javaslatot tesz a megoldások alapelveire Költség-hatékony megoldásokat preferál Meghatározza a kompetenciákat és felelősségeket Az EU Tanácsa elfogadta: 1999. június Gyakorlati megvalósítás: REACH

A javasolt stratégia politikai célkitűzései OKK-Országos Kémiai Biztonsági Intézete A javasolt stratégia politikai célkitűzései Az emberi egészség és a környezet védelme Az EU vegyipara versenyképességének fenntartása A belső piac feldarabolódásának megelőzése Az átláthatóság javítása A nemzetközi törekvések integrációja A nem állatokon végzett kísérletek elősegítése A (WTO szerinti) szabad kereskedelem biztosítása Átfogó, egyetlen, egységes szabályozási rendszer kialakítása

Az emberi egészség és a környezet védelme OKK-Országos Kémiai Biztonsági Intézete Az emberi egészség és a környezet védelme A kétféle rendszer helyett 2012-ig: Egyetlen, egységes rendszer kidolgozása (REACH, GHS) Az ipar felelőssége: biztonság és megfelelő információ biztonságos anyagok piacra kerülése A felelősség kiterjesztése a teljes előállítási láncra Veszélyes anyagok engedélyezése: speciális alkalmazás elhanyagolható kockázat mellett jelentős társadalmi-gazdasági előny helyettesítő anyag vagy technológia hiánya A veszélyes anyagok és technológiák helyettesítése

Az EU vegyipara versenyképességének fenntartása OKK-Országos Kémiai Biztonsági Intézete Az EU vegyipara versenyképességének fenntartása A fejlesztés stimulálása új, biztonságos vegyületek kifejlesztése fejlesztésbarát szabályozás kialakítása tesztmódszerek fejlesztése Adatkezelés (bürokrácia ellen) rugalmasan reális idő alatt Átfogó, egyetlen, egységes szabályozási rendszer kialakítása

A belső piac feldarabolódásának megelőzése Az átláthatóság javítása OKK-Országos Kémiai Biztonsági Intézete A belső piac feldarabolódásának megelőzése Az Európai Közösségen belüli teljes harmonizáció a belső piac épségének megőrzése érdekében Az átláthatóság javítása A közvélemény teljes körű tájékoztatása a veszélyekről is az ipari titkok megőrzésével Átláthatóbb, egyetlen, egységes szabályozási rendszer

A szabad kereskedelem biztosítása OKK-Országos Kémiai Biztonsági Intézete A szabad kereskedelem biztosítása Konformitás az EU és a WTO között Kereskedelmi gátak lebontása egyforma eljárás importált és saját termék esetén ugyanakkor a saját piac védelme az ellenőrizetlen, harmadik országbeli termékektől megalapozott és megbízható elemző és értékelő rendszer ami ugyanakkor nem gátolja a kereskedelmet Átfogó, egyetlen, egységes szabályozási rendszer kialakítása

Új EU vegyi anyag ellenőrzés: a REACH rendszer OKK-Országos Kémiai Biztonsági Intézete Új EU vegyi anyag ellenőrzés: a REACH rendszer Action 4: „To establish a single coherent system focussing public resources on those substances, where, according to experience, the involvement of authorities is indispensable and the added value in terms of the provision of safety is substancial.” REACH: Regisztráció Kiértékelés Hatósági tevékenység Bevezetés és hatályba lépés

Korlátozások a REACH alatt (XVII. melléklet) Országos Kémiai Biztonsági Intézet Korlátozások a REACH alatt (XVII. melléklet) Poliklórozott terfenilek (PTC) Klóretilén (75-01-4) Egyes veszélyes folyadékok Trisz-(2,3-dibróm-propil)-foszfát (126-72-7) Benzol (71-43-2) Azbesztszálak (krocidolit, amozit, antofillit, aktinolit, tremolit, krizotil) Trisz-(azirnidil)-foszfinoxid (545-55-1) Polibrómozott bifenilek (59536-65-1) Egyes növényekből készített porok Benzidin (92-87-5) o-nitrobenzaldehid (552-89-6) Gyökér és fa porok (kemény és puhafa) Ammónium-szulfid (12135-76-1) Ammónium-hidrogén-szulfid (12124-99-1) Ammónium-poliszulfid (9080-17-5) Brómecetsav illékony észterei (metil → butil ~) 2-naftilamin (91-59-8) 4-nitro-bifenil (92-93-3); és 4-amino-bifenil-xenilamin (92-67-1) Ólomkarbonátok Ólomszulfát Higanyvegyületek Arzénvegyületek Szerves ónvegyületek Dibutil-ón-hidrogénborát (DBB) (75113-37-0) Pentaklór-fenol (87-86-5) Kadmium (7440-43-9) Monometil-tetraklór-difenilmetán (76253-60-6) Monometil-diklór-difenilmetán Klórozott difenil-metán származékok Nikkel (7440-02-0) Az 1272/2008/EK (CLP) VI. Mellékletében megjelenő 1A- 1B mutagén, 1A-1B daganatkeltő, és 1A-1B reprodukcióra toxikus vegyi anyagok Kőszénkátrány desztillátumok és maradványok Kloroform (67-66-3) 1,1,2-triklór-etán (79-00-5); 1,1,2,2-tetraklóretán (79-34-5); 1,1,1,2-tetraklóretán (630-20-6); Pentaklóretán (76-01-7); 1,1-diklóretán (75-35-4); és Hexaklór-etán (67-72-1) A 67/548/EK rendelet szerinti tűzveszélyes anyagok Rövidláncú klórozott parafinok (SCCP) (85535-84-8) Azo festékek és színezékek Brómozott difeniléter származékok Nonil-fenol és etoxilátjai (25154-52-3 Króm VI vegyületek Toluol (108-88-3) Triklór-benzol (120-82-1) Policiklusos aromás szénhidrogének (PAH) (BaP, BeP, BaA, CHR, BbFA, BjFA, BkFA, DBAhA) Ftalátok: Bisz-(2-etilhexil)-~, dibutil-~, benzil-butil-~, di-izonil-~, di-izodecil-~, di-n-oktil ~, Perfluoro-oktán-szulfonátok (PFOS) 2-(2-metoxi-etoxi)-etanol (DEGME) (111-77-3) és 2-(2-butoxi-etoxi)-etanol (DEGBE) (112-34-5) Metilén-difenil-diizo-cianát (MDI) (2647-40-5) Ciklohexán (110-82-7) Ammónium-nitrát (6484-52-2)

A különös aggodalomra okot adó (SVHC) anyagok Országos Kémiai Biztonsági Intézet A különös aggodalomra okot adó (SVHC) anyagok Trietil-arzenát (427-700-2) Antracén (204-371-1) Diamino-defenil-metán (MDA) (202-974-4) Dibutil-ftalát (DBP) (201-557-4) Kobalt-diklorid (231-589-4) Diarzén-pentaoxid (215-116-9) Diarzén-trioxid (215-481-4) Nátrium-dikromát (234-190-3) Tercbutil-trinitro-xilol (musk xylene) (201-329-4) Bisz-(etilhexil)-ftalát (DEHP) (204-211-0) Hexabromo-ciklo-dodekán (HBCDD) (247-148-4) Rövidláncú (C10-13) klórozott paraffinok (287-476-5) Bisz-(tributil)-cinkoxid (200-268-0) Ólom-hidrogén-arzenát (232-064-2) Benzil-butil-ftalát (BBP) (201-622-7)

A nem állatokon végzett kísérletek elősegítése OKK-Országos Kémiai Biztonsági Intézete A nem állatokon végzett kísérletek elősegítése Alternatív módszerek fejlesztése Állatkísérletek kiváltása validált alternatív módszerekkel OECD előírásokkal összhangban EU: JRC European Centre for the Validation of Alternative Methods „3 R approach”: Reduce, refine and replace animal tests Kockázatbecslés fejlesztése és egyszerűsítése Új toxikológiai és ökotoxikológiai módszerek kifejlesztése Szerkezet - hatás összefüggések (QSAR) vizsgálata Validálás

Országos Kémiai Biztonsági Intézet Hatékonyság A kémiai biztonság irányítása, intézményrendszere, ellenőrző munkája legyen egységes, hatékony: Átfedésektől mentes, egységes irányítás Átfedésektől mentes, olcsóbb, hatékonyabb, átlátható és független felügyeleti munka biztosítása Háttérintézmények működésének biztosítása A kémiai biztonság nemzeti profilja, 2006

Hatósági tevékenységek a REACH rendelet szerint Országos Kémiai Biztonsági Intézet Hatósági tevékenységek a REACH rendelet szerint 1. Kompetens nemzeti hatóság (OKBI): REACH 121. és 124. cikkei alapján felelős: az e rendelet alapján az illetékes hatóságokra ruházott feladatok végrehajtásáért a Bizottsággal és az Ügynökséggel való együttműködésért a nemzeti információs szolgálat (Helpdesk) létrehozásáért a nyilvánosságnak az anyagokkal kapcsolatos kockázatokról történő tájékoztatásáért 2. Ellenőrző hatóság (ÁNTSZ regionális és kistérségi intézetei): REACH 125. és 126. cikkei alapján: a tagállamok fenntartják a hivatalos ellenőrzések rendszerét a tagállamok megállapítják az e rendelet rendelkezéseinek megsértése esetén alkalmazandó szankciókat

A REACH harmonizált végrehajtása a tagállamokban Országos Kémiai Biztonsági Intézet A REACH harmonizált végrehajtása a tagállamokban Ellenőrzés, kikényszerítés REACH Fórum (Helsinki, 2008. május 13-14.): Tagállamok: Prioritások megjelölése Szankciók: bűntető eljárás + bírság (javaslat: max. 20.000.000 Ft) CA és az ellenőrzést végző hatóságok (ÁNTSZ) együttműködése Résztvevő hatóságok kijelölése: Kbtv. 32. § szerint Résztvevő társhatóságok közti együttműködés (OTH irányítás) Információ szolgáltatás és megosztás Képzés, továbbképzés

Társhatóságok a REACH harmonizált végrehajtásában Országos Kémiai Biztonsági Intézet Társhatóságok a REACH harmonizált végrehajtásában Ellenőrzés, kikényszerítés ÁNTSZ regionális és kistérségi intézetei Piacfelügyeletek Vámhatóság Munkavédelmi felügyeletek Környezetvédelmi felügyeletek

Osztályozás és jelölés Országos Kémiai Biztonsági Intézet Osztályozás és jelölés GHS-CLP (Globálisan Harmonizált Rendszer - Osztályozás és jelölés) A Vegyi Anyagok Osztályozásának és Címkézésének Globálisan Harmonizált Rendszere ENSZ – EU Veszélyességi kategóriák szerint (Maró, tűzveszélyes, robbanásveszélyes, egészségre káros, stb.) Mérgező tulajdonságok szerint (Mutagén, daganatkeltő, szaporodást károsító, stb.) Piktogramok: 1272/2008/EK rendelet (CLP)

Biztonsági jelölések Jelenlegi: GHS-CLP (2010-2015-től): Országos Kémiai Biztonsági Intézet Biztonsági jelölések Jelenlegi: Veszély jelzése (példa): T (mérgező) R mondat és R szám (Kockázat): a veszélyes anyagok, illetve a veszélyes készítmények kockázataira utaló mondat, illetőleg e mondat sorszáma Karc.Kat.1;R45 T;R23 R45-23 „Rákot okozhat. Belélegezve mérgező is” S mondat és S szám (Biztonság): a veszélyes anyagok, illetve a veszélyes készítmények biztonságos használatára utaló mondat, illetve e mondat sorszáma S53-36/37/39 Kerülni kell az expozíciót, használatához külön utasítás szükséges. Megfelelő védőruházatot, védőkesztyűt és szem/arcvédőt kell viselni. GHS-CLP (2010-2015-től): Veszély jelzése (példa): Piktogram + „Veszély” ill. „Figyelem” H mondat és H szám (Figyelmeztetés): a veszélyes anyagok, illetve a veszélyes keverékek felhasználásának kockázatára utaló mondat, illetőleg e mondat sorszáma Karc.Kat.1A;H350 Veszély;H331 H350-331 „Rákot okozhat. Belélegezve mérgező” P mondat és P szám (Óvintézkedés): a veszélyes anyagok, illetve a veszélyes keverékek biztonságos használatára utaló mondat, illetve e mondat sorszáma Megelőzés: P201 Ismerje meg az anyagra vonatkozó külön utasításokat használat előtt. Elhárító intézkedés: P308+313 Expozíció gyanúja esetén orvosi intézkedést kell kérni 44/2000. (XII. 27.) EÜM rendelet 1272/2008/EK rendelet Mellékletei

Országos Kémiai Biztonsági Intézet A munkahelyek kémiai biztonságáról szóló 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet A rendelet célja a munkahelyen jelen levő vagy a munkafolyamatok során felhasznált veszélyes anyagok és veszélyes készítmények okozta expozícióból eredő egészséget és biztonságot veszélyeztető kockázatok elkerüléséhez vagy csökkentéséhez szükséges minimális intézkedések meghatározása. Ezek teljesítése a munkahelyi egészségért és biztonságért felelős munkáltató kötelessége. A foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről szóló 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet. A rendelet célja a munkahelyen jelen levő az 1. és 2. kategóriába sorolt R 45, illetőleg R 49 számú mondattal. jellemzett rákkeltők okozta expozícióból eredő egészséget és biztonságot veszélyeztető kockázatok elkerüléséhez vagy csökkentéséhez szükséges minimális intézkedések meghatározása. Ezek teljesítése a munkahelyi egészségért és biztonságért felelős munkáltató kötelessége.

Országos Kémiai Biztonsági Intézet 26/2000 (IX.30) EüM rendelet a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről 4. § Kockázatbecslés és meghatározás: Feltételezhető expozíció esetén a munkáltató köteles kockázatbecslést végezni (veszély azonosítás, expozíció-hatás elemzés, expozíció becslés, kockázat értékelés) Munkáltató kötelessége: - rákkeltők azonosítása - rákkeltők mérése légzési zónában - felszívódás meghatározása - meghatározott anyagok esetén biológiai monitorozás - orvosi javaslatra citogenetikai, ill. tumormarker vizsgálat (ajánlott, nem kötelező!) - a munkaidő és a létszám meghatározása A kockázatbecslést legalább kétévenként meg kell ismételni

A kémiai biztonsági törvény hatálya I. Országos Kémiai Biztonsági Intézet A kémiai biztonsági törvény hatálya I. Kbtv. 2. § (1) E törvény hatálya a) az embert és a környezetet veszélyeztető, a 3. § szerint veszélyesnek minősülő veszélyes anyagokra és készítményekre, illetőleg az ezekkel folytatott tevékenységekre, b) a törzskönyvezési eljárás befejeztéig - a veszélyességtől függetlenül - valamennyi új anyagra, c) az 5. § (1) bekezdése szerinti osztályozásig - az osztályba sorolhatóságtól függetlenül - valamennyi anyagra kiterjed. Osztályozás Kbtv. 5. § (1) A veszélyesség meghatározása érdekében az anyagokat tulajdonságaik, a készítményeket a bennük lévő veszélyes anyagok tulajdonságai szerint osztályozni kell a 3. §-ban meghatározott kategóriáknak megfelelően. A közösségi jegyzékben szereplő, osztályba sorolt veszélyes anyagokat - a 4. § (4) bekezdésére is figyelemmel - a közösségi jegyzéknek megfelelően kell osztályozni. (6) Ismert összetételű, osztályba sorolt veszélyes készítmény újraosztályozandó minden olyan esetben, amikor összetételében változás történt. Az újraosztályozást akkor is el kell végezni, ha valamely összetevő helyettesítése vagy további anyagok hozzáadása történt, függetlenül a helyettesítő, illetve a hozzáadott anyag veszélyességétől.

A kémiai biztonsági törvény hatálya II. Országos Kémiai Biztonsági Intézet A kémiai biztonsági törvény hatálya II. 2. § (2) E törvény hatálya - a külön jogszabályi rendelkezésekre tekintettel - a 23. § (6) bekezdésében foglalt, valamint a d) pont tekintetében a 20. § (6) bekezdésében meghatározott kivétellel nem terjed ki a) az emberi vagy az állatgyógyászati célra használt gyógyszerekre (késztermékekre); b) a pszichotrop anyagokra, illetve a kábítószerekre; c) a kozmetikai termékekre; d) a külön jogszabály szerint hulladéknak minősülő anyagkeverékekre; e) a radioaktív anyagokra; f) az élelmiszerekre; g) a takarmányokra; h) a növényvédő szerekre és a termésnövelő késztermékekre; i) az egyéb veszélyes anyagokra vagy veszélyes készítményekre, amelyekkel kapcsolatban jogszabály olyan bejelentési, engedélyezési vagy egyéb közigazgatási eljárást ír elő, amelynek során érvényesített követelmények megfelelnek az e törvényben meghatározott követelményeknek.

Országos Kémiai Biztonsági Intézet Magyarországi általános hatáskörrel rendelkező (kompetens) nemzeti hatóság Kbtv. 26/A. § A kémiai biztonság területén az EU és az Európai Közösség jogi aktusaiból a tagállamok hatáskörrel rendelkező (kompetens) nemzeti hatóságaira háruló feladatokat a - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - az egészségügyi államigazgatási szerv látja el. 362/2006. (XII. 28.) Korm. rendelet az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról és a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről 14. § (1) A Kormány egészségügyi államigazgatási szervként az Országos Kémiai Biztonsági Intézetet jelöli ki a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Kbtv.) 1. §-a (1) bekezdésének m)-o) pontja, 4. §-ának (2) bekezdése, 5. §-ának (6) bekezdése, 6. §-ának (1) és (2) bekezdése, 7. §-ának (7) bekezdése, 8. §-ának (5) bekezdése, 9. §-ának (13) bekezdése, 11. §-ának (1)-(2) és (4)-(6) bekezdése, 12. §-ának (1) bekezdése, 13. §-ának (1)-(3) bekezdése, 19. §-ának (3) bekezdése, 20. §-ának (2) bekezdése, 23. §-ának (1)-(6) bekezdése, 25. §-ának (5) bekezdése, 26/A. §-a szerinti feladatok ellátására. (2) A Kormány az Országos Kémiai Biztonsági Intézetet jelöli ki a Kbtv. 24. §-ának (1) bekezdése szerinti, a hazai és nemzetközi adatok feldolgozásáért felelős Információs Központ működtetésére. 46/2004. (IV. 29.) ESZCSM rendelet a kémiai biztonsággal kapcsolatos nemzeti hatóság kijelöléséről, valamint a hatóság nemzetközi kapcsolattartásának rendjéről

Veszélyes anyag bejelentése Országos Kémiai Biztonsági Intézet Veszélyes anyag bejelentése Kbtv. 7. § (1) A veszélyes anyagokat az egészségügyért felelős miniszter által meghatározott bejelentőlapon kell bejelenteni. (2) A bejelentő a veszélyes anyag bejelentéséhez csatolja a magyar nyelvű biztonsági adatlapot és címketervet, amelyeken feltünteti az anyag veszélyesség szerinti besorolását is. A benyújtott dokumentációhoz a jegyzékbevételt végző adatkiegészítést kérhet. Veszélyes készítmények bejelentése Kbtv. 8. § (1) A veszélyes készítményeket az egészségügyért felelős miniszter által meghatározott bejelentőlapon kell bejelenteni. A bejelentő a bejelentőlaphoz köteles csatolni a veszélyes készítmények magyar nyelvű biztonsági adatlapját. (2) Kizárólag a már bejelentett veszélyes anyagot, illetőleg törzskönyvezett anyagot tartalmazó veszélyes készítmény jelenthető be. (3) A veszélyes készítmények bejelentésével kapcsolatosan megkövetelt adatok hitelességéért a bejelentő a felelős. 44/2000. (XII. 27.) EÜM rendelet a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól

Kockázatbecslés, kockázatcsökkentés Országos Kémiai Biztonsági Intézet Kockázatbecslés, kockázatcsökkentés Kbtv. 19. § (1) A veszélyes anyag egész életciklusa alatt a veszélyes anyagokkal, illetve a veszélyes készítményekkel végzendő tevékenység megkezdése előtt a tevékenységet végző az adott tevékenység emberi egészséget és környezetet károsító kockázatairól becslést készít, a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) rendelkezéseire figyelemmel. A kockázatbecslés elvégzéséért szervezett munkavégzés esetén a munkáltató, egyéb esetben a vállalkozó, nem vállalkozás keretében végzett tevékenység esetén a tevékenységet végző a felelős. (2) A kockázatbecslés érdekében a következők elvégzése szükséges: a) a veszély azonosítása; b) az expozíció-hatás (koncentráció/dózis-hatás) összefüggés elemzése; c) az expozíció becslése; d) a kockázat minőségi, illetve mennyiségi jellemzése. 5) A veszélyes anyaggal, illetőleg a veszélyes készítménnyel tevékenységet végző a kockázat kezelése, csökkentése érdekében intézkedéseket dolgoz ki. 25/2000. (IX. 31.) EüM-SzCsM együttes rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről, s az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről

Országos Kémiai Biztonsági Intézet A kockázat kezelése I. Kbtv. 20. § (1) A veszélyes anyagok, illetve a veszélyes készítmények előállításának, gyártásának, feldolgozásának, továbbá felhasználásának megkezdése előtt - ideértve a külföldről történő behozatalt is - a tevékenységhez az azonos célra alkalmas veszélyes anyagok, illetve veszélyes készítmények közül - lehetőség szerint - a kevésbé veszélyes anyagot (készítményt) kell kiválasztani. A kiválasztás indokolására a tevékenységet végző elvégzi a szükséges kockázatbecslést, valamint költség-haszon elemzést és azt az ellenőrzést végző hatóságnak - kérésére - bemutatja. (2) A tevékenységhez legalkalmasabb veszélyes anyag, illetve veszélyes készítmény kiválasztásához - szükség esetén - az egészségügyi államigazgatási szervtől vélemény kérhető. (3) A veszélyes anyaggal, illetve a veszélyes készítménnyel kapcsolatos tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy a tevékenység az azt végzők és más személyek egészségét ne veszélyeztesse, a környezet károsodását, illetve szennyezését ne idézze elő, illetőleg annak kockázatát ne növelje meg. A tevékenység egészséget nem veszélyeztető és biztonságos végrehajtásáért, valamint a környezet védelméért szervezett munkavégzés keretében végzett tevékenység esetén a munkáltató, nem szervezett munkavégzés esetén a vállalkozó, illetve - egyéb nem szervezett munkavégzés esetén - a munkavégző a felelős. (4) A munkavállalók, illetőleg a lakosság egészségét vagy a környezetet nem megengedhető mértékben érintő kockázatok megfelelő szintre csökkentése érdekében - amennyiben a kockázat megfelelő csökkentése más módon nem lehetséges - egyes veszélyes anyagok, illetve veszélyes készítmények alkalmazása, illetőleg egyes, ezekkel végzett tevékenységek betilthatóak, korlátozhatóak. (5) A lakosság részére kiszerelt, nem ömlesztett formában forgalomba hozott veszélyes anyaghoz, illetve veszélyes készítményhez a forgalmazó mellékeli a biztonsági adatlapnak a rendeltetés szerinti használattal összefüggő adatainak felhasználásával elkészített, magyar nyelvű használati utasítást. A használati utasítást a gyártó vagy az importáló készíti el.

Országos Kémiai Biztonsági Intézet A kockázat kezelése II. Kbtv. 20. § (6) A környezet veszélyes anyagokkal történő szennyezésének megismerése érdekében egyes, a környezetvédelemért felelős miniszter által meghatározott veszélyes anyagok levegőbe, vizekbe, közcsatornákba, talajra kibocsátott mennyiségeit, illetőleg hulladék formájában történő átadását a szennyezést okozó tevékenységet végző a környezetvédelemért felelős miniszter felügyelete mellett nyilvántartja. A nyilvántartott adatok alapján - az adatok rendszeres gyűjtésével és feldolgozásával - a környezetvédelemért felelős miniszter a kibocsátott szennyezésekről, illetőleg átadott hulladékokról regisztert állít fel, és hoz nyilvánosságra. (7) A fel nem használt és nem hasznosítható veszélyes anyagok, illetőleg veszélyes készítmények biztonságos kezeléséről a tevékenységet végző gondoskodik, és az erre vonatkozó dokumentációt az ellenőrzést végző hatóság részére - felhívására - rendelkezésre bocsátja. 21. § (1) Az eredeti csomagolásban forgalomba hozott veszélyes anyagok, illetve veszélyes készítmények minőségéért - a termékfelelősségről szóló külön törvényben foglaltak szerint - a gyártó, illetőleg az importáló felelős. (2) A veszélyes anyag, illetve veszélyes készítmény, valamint a csomagolás alkalmasságát, minőségét a külön törvényben foglaltak szerint a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi. A veszélyes anyag, illetve veszélyes készítmény előállítója, illetőleg forgalmazója az ellenőrzést tűrni köteles. (3) A veszélyes anyagok, illetve a veszélyes készítmények felett rendelkezési jogosultsággal rendelkező személy, valamint az, akinek munka-, illetve feladatkörébe tartozik ezen anyagok, illetve készítmények megfelelő őrizete, gondoskodik arról, hogy azok a megszerzésükre jogosulatlan vagy biztonságos alkalmazásukra nem képes személyek birtokába ne kerüljenek. (4) A veszélyes anyagot, illetve a veszélyes készítményt az eredeti csomagolóeszközből tárolás, illetve továbbadás, forgalmazás céljából más, az azonosítást szolgáló feliratozás (címkézés) nélküli csomagolóeszközbe áttenni nem lehet. (5) A (3)-(4) bekezdésben foglalt rendelkezéseket a nem foglalkozásszerűen végzett, magáncélú tevékenység során is megfelelően alkalmazni kell.

Országos Kémiai Biztonsági Intézet Biztonsági adatlap Kbtv. 22. § (1) A munkahelyi egészség és biztonság, illetőleg a környezetvédelem érdekében szükséges intézkedések megtétele céljából veszélyes anyag, illetve veszélyes készítmény a tevékenységet foglalkozásszerűen végző személy számára a gyártó vagy az importáló által elkészített biztonsági adatlappal hozható forgalomba. Az adatlap tartalmazza az egészség és a környezet védelméhez szükséges információkat. (2) A tevékenységet végzőt a forgalmazó legkésőbb a termék első alkalommal történő kiszolgálásakor látja el a biztonsági adatlappal. A termék ismételt kiszolgálásakor a forgalmazónak a tevékenységet végzőt annak külön kérésére kell csak a biztonsági adatlappal ismételten ellátnia. 44/2000. (XII. 27.) EÜM rendelet a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól

Országos Kémiai Biztonsági Intézet A veszélyes anyagok, illetve a veszélyes készítmények nyilvántartása, információ-szolgáltatás Kbtv. 23. § (1) Az egészségügyi államigazgatási szerv a veszélyes anyagok, illetve a veszélyes készítmények országos nyilvántartása, illetőleg a terméknyilvántartás keretében gyűjti, feldolgozza és rendszerezi a felsoroltakkal kapcsolatos toxikológiai, közegészségügyi és klinikai adatokat. (2) Az egészségügyi államigazgatási szerv az (1) bekezdés szerinti országos nyilvántartást, illetve - veszélyes készítmények esetén a terméknyilvántartást - a bejelentett adatok alapján vezeti. A veszélyes anyagok, illetve a veszélyes készítmények törzskönyvezését, jegyzékbe vételét, illetőleg nyilvántartásba vételét végző szerv az (1) bekezdésben megjelölt adatokat az egészségügyi államigazgatási szervnek megküldi. (3) Az egészségügyi államigazgatási szerv a veszélyes anyagokra, illetve a veszélyes készítményekre vonatkozó, általa nyilvántartott adatokról - a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvénynek a közérdekű adatok nyilvánosságára irányadó rendelkezései szerint - megkeresésre felvilágosítást ad. Az egészségügyi államigazgatási szerv biztosítja az ezen adatokhoz történő folyamatos - napi 24 órás hozzáférés lehetőségét. 44/2000. (XII. 27.) EÜM rendelet a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól (8. §. ETTSZ)

Országos Kémiai Biztonsági Intézet Információs Központ a hazai és a nemzetközi adatok fogadására és feldolgozására Kbtv. 24. § (1) A hazai és a nemzetközi adatok fogadásáért és feldolgozásáért felelős Információs Központot (a továbbiakban: Központ) a Kormány által rendeletben kijelölt szerv működteti. (2) A Központ végzi a kémiai biztonsággal összefüggő nemzetközi információk gyűjtését, a fontosabb információk magyar nyelvre fordítását és valamennyi, a kémiai biztonságban érintett szervezet, forgalmazó és felhasználó számára történő hozzáférhetővé tételét. A Központ egyidejűleg gyűjti, elemzi és értékeli a kémiai biztonsággal, a veszélyes anyagok kezelésével kapcsolatos hazai adatokat, és a nemzetközi, illetve hazai adatokból levont következtetéseiről tájékoztatja a 25. § szerinti, valamint a kémiai biztonság területén döntések előkészítésére, illetőleg döntések meghozatalára jogosult egyéb közigazgatási szerveket. (3) A Központ végzi az OECD tagországok részére a veszélyes anyagokra vonatkozó adatok cseréjét. Az információcsere célja kizárólag a veszélyes anyagokra vonatkozó kockázat elbírálása, illetve az emberi élet és egészség védelme, továbbá a környezetvédelem lehet. Adat kizárólag olyan tagország részére közölhető, amelynek jogszabályai a közölt adat védelmét legalább a hazai jogszabályoknak megfelelően biztosítják. 362/2006. (XII. 28.) Korm. rendelet az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról és a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről

Országos Kémiai Biztonsági Intézet A veszélyes anyagokkal, veszélyes készítményekkel végzett tevékenység feltételei Kbtv. 28. § (1) Bármely tevékenység - a 6. § (2) bekezdésében meghatározott időtartamig az ellenőrzött körülmények között végzett kutatás, kísérleti gyártás és nem termelőüzemi méretű kipróbálás kivételével, a 7. § (5)-(6) bekezdésében foglalt rendelkezésekre figyelemmel - csak igazolható módon bejelentett (vagy törzskönyvezett) veszélyes anyaggal, illetve bejelentett veszélyes készítménnyel végezhető. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételeken kívül bármely veszélyes készítménnyel tevékenység csak akkor végezhető, ha a veszélyes készítményt alkotó veszélyes anyagoknak a bejelentése, (illetve a törzskönyvezése) megtörtént. (3) A veszélyes anyagokkal, illetőleg a veszélyes készítményekkel foglalkozásszerűen végzett tevékenység a felhasznált anyag vagy készítmény adatait tartalmazó biztonsági adatlap, egyéb tevékenység a használati utasítás birtokában kezdhető meg. Kbtv. 29. § (1) E törvény hatálybalépését követően a hatálya alá tartozó tevékenységet folytatni kívánó természetes vagy jogi személy - a (3)-(4) bekezdésben foglalt kivételekkel - a tevékenységének megkezdése előtt ezt köteles bejelenteni az egészségügyi államigazgatási szervnek.

A kémiai biztonság hazai intézményi rendszere Országos Kémiai Biztonsági Intézet A kémiai biztonság hazai intézményi rendszere Kémiai biztonság Emberi egészség (Human Health, HH) Munkahelyek kémiai biztonsága Mezőgazdaság kémiai biztonsága Környezet (Environment, ENV) SzMM (OMMF) FVM (MgSzH) KvVM EüM OMFI OKBI OKI ÁNTSZ intézetek Egyéb főhatóságok, társhatóságok, Katasztrófavédelem, NGO-k Kémiai Biztonsági Tárcaközi Bizottság

A kémiai biztonság területén működő Tárcaközi Bizottság Országos Kémiai Biztonsági Intézet A kémiai biztonság területén működő Tárcaközi Bizottság Feladata a kémiai biztonság irányításának koordinálása, részfeladatainak áttekinthetősége, az egységes és hatékony döntés-előkészítés céljából, a kémiai biztonság biztosításában való aktív nemzeti részvétel elősegítése. Tevékenységét a 188/2000. (XI. 8.) Kormány rendelet szabályozza. A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény 25-26. §-ban meghatározott feladatkörben jár el. Tagjai: minisztériumok, társadalmi szervezetek Elsődlegesen felelős: EüM Titkárság: OKBI

Fotó: Bodócsi Ferenc (2008)

Országos Kémiai Biztonsági Intézet

Országos Kémiai Biztonsági Intézet

Az OKBI szervezeti felépítése Országos Kémiai Biztonsági Intézet Az OKBI szervezeti felépítése

Országos Kémiai Biztonsági Intézet A Toxikológiai Egység és a Központi Kémiai Laboratórium funkcionális szükségessége a kémiai biztonsággal kapcsolatos Európai közösségi feladatok végrehajtása érdekében (440/2008/EK rendelet) REACH engedélyezés, felülvizsgálat Biocid engedélyezés, felülvizsgálat Gyorsreagálás (RAS-Bichat, RAS-CHEM) Toxikológiai Egység Központi Kémiai Laboratórium Toxikológiai képzés ETTSZ Méregközpont OECD SAICM