Dr. Szánthó Gergely SE II. Belklinika

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A COPD diagnózisa és kezelése
Advertisements

Az ERC 2000-es ALS irányelveinek adaptálása Gőbl Gábor OMSZ.
Szívbetegség és várandósság
Keringési szervrendszer betegségei
Acut coronaria syndroma A késés szerepe a STEMI ellátása során
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító.
A rezisztens hypertonia okai, gyógyszeres kezelése
Szívritmuszavarok kezelése
A SZÍVRITMUS ZAVARAI Lőrincz István dr..
8. témakör Antiarritmiás szerek ATC : C01B.
Rheumatoid arthritis.
A szívritmus zavarok (aritmiák) általános mechanizmusai
A krónikus szívelégtelenség és kezelése
Oxiológia 7 Márovics Pál.
Ingerképzési zavarok dr. Bierer Gábor.
Koszorúér betegség dr. Bierer Gábor.
Az erek betegségei dr. Bierer Gábor.
A vizeletürítés gyógyszertana
Keringési elégtelenség
Ingerületvezetési zavarok
Terheléses kardiológiai vizsgálómódszerek június Dr. Andréka Péter Semmelweis Egyetem II. sz. Belgyógyászati Klinika.
Dr. Szánthó Gergely SE II. Belklinika
INFEKTÍV ENDOCARDITIS
Kardiovaszkuláris prevenció június Dr. Andréka Péter Semmelweis Egyetem II. sz. Belgyógyászati Klinika.
Stabil angina pectoris június Dr. Andréka Péter Semmelweis Egyetem II. sz. Belgyógyászati Klinika.
A háziorvos és a pitvarfibrilláló beteg
Anticoaguláns terápia a cardiovascularis betegségek kezelésében
Lifepak elvezetéses EKG Pulzoxymeter Vérnyomásmérő
A 2-ES TÍPUSÚ DM: TERÁPIA ÉS GONDOZÁS
Hipertóniagondozás folyamata és stratégiája I.
A szívelégtelenség diagnózisa június Dr. Andréka Péter Semmelweis Egyetem II. sz. Belgyógyászati Klinika.
AKUT BETEGSÉGEK ELLÁTÁSA
Az ingerképzés zavarai
Ritmuszavarok diagnosztikája
A hypertonia és kezelése krónikus veseelégtelenségben
A hypertonia kezelése végállapotú veseelégtelenségben és
Decompensatio cordis.
ESZKÖZÖS THERÁPIA ALKALMAZÁSA A SZÍVELÉGTELENSÉG KEZELÉSÉBEN
Dr Káposztás Mária dr Valcó József dr Bujdosó Ágnes dr Hajkó Erik
Dr. Gelléri Dezső PhD, Dr. Jevelovszki Éva
Rövid távú eredmények szeptális kamrai ingerlés esetén komplett atrioventricularis block mellett Gajdácsi József, Gellér László, Hajkó Erik, Valkó József,
Dr. Őze Béla,Dr.Gellér lászló, Dr.Sághy László,Dr.Valkó József,
szinuszcsomó AV csomó jobb bal
A szívelégtelenség elméleti és gyakorlati vonatkozásai
Kardiológiai rehabilitáció
Dr. Domján Gyula Dr. Gadó Klára. WEGENER GRANULOMATOSIS BELGYÓGYÁSZATI VONATKOZÁSOK Dr. Domján Gyula, Dr. Gadó Klára Szent Rókus Kórház I. Belgyógyászat.
BELGYÓGYÁSZAT Dr. Jármay Katalin Főiskolai Tanár
Pajzsmirigybetegségek hatása a és csontanyagcserére
ANYAGCSERE CSONTBETEGSÉGEK 2003 SE I. Belklinika.
Az amiodaron endokrin mellékhatásai
8. tétel Antiarritmiás szerek ATC :C01B.
KARDIOLÓGIAI SÜRGŐSSÉGI BETEGELLÁTÁS
Gyakori kardiológiai kórképek
EKG a klinikumban dr. Szilágyi Szabolcs Semmelweis Egyetem
Ingervezetési zavarok
Zámolyi Károly Szent Ferenc Kórház, Budapest
Specifikus betegcsoportok
Kócsy József Kardiológiai workshop Makó
Aritmiák Székely Andrea.
Cardiovascularis szervrendszer betegségei
Bevezetés: miért a szepszis?
CHLAMYDIA PNEUMONIAE/ ADENOVÍRUS OKOZTA MYOCARDITIS (Esetbemutatás)
Szivritmuszavarok és kezelése Etiológia: Myocardiális okok(ISZB, CMP, myocarditis) Hemodinamikai okok(volumen terhelés, nyomásterhelés) Extracardiális.
Stressz echo a klinikumban Forster Tamás Cor 2009 Budapest, Gerbeaud, november 7.
ASD zárás a felnőttkorban Kinek ? Mikor ? Hogyan ?
II. rész március 22. Elektrokardiográfia a nővéri gyakorlatban azaz kóros EKG jelek értelmezése.
A vastagbél gyulladásos betegségei
Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Centrum
Szivritmuszavarok és kezelése
Előadás másolata:

Dr. Szánthó Gergely SE II. Belklinika PITVARFIBRILLÁCIÓ Dr. Szánthó Gergely SE II. Belklinika

PITVARFIBRILLÁCIÓ Előfordulás: 65 év fölöttiek 3-5%-ában Etiológia: - ”lone fibrillation”: PF esetek 15%-a ilyen. Organikus eltérést kimutatni nem sikerül: primer, idiopathiás. - secunder: HT, ISzB, SzE, Mitralis vitium, Hyperthyreosis, AMI, Tüdőbet., Alkohol, Congen. szívbet., Pericarditis, SSS. Patogenezis: microreentry a pitvarban (350-600/perc)

PITVARFIBRILLÁCIÓ Formái: - paroxysmalis (egyszeri, intermittáló) - permanens – perzisztens Diagnózis:  panaszok (palpitáció, /effort/ dyspnoe v. angina embolizáció jele: neur. deficit, fájd.)  fiz. vizsg. (arrhythmia absoluta, pulzus-deficit)  ekg (nincs P-hullám, teljes irregularitás) Lefolyás: - a pitvari kontrakció kiesése 20-50%-os PTF- csökkenést okozhat. - kezelés nélkül a stroke valószínűségét 5x, a mortalitást 2x növeli.

PITVARFIBRILLÁCIÓ KEZELÉSI STRATÉGIA: 1. OKI terápia (lehetőség szerint) 2. TÜNETI: Pitvarfibrilláció Frekvencia kontroll Kardioverzió ? SR fenntartás Embolia profilaxis

PITVARFIBRILLÁCIÓ Kardioverzió A sinus ritmus visszaállításának előnye, hogy javul a hemodinamika, az életminőség és vs. csökken a tromboembóliás rizikó. NEM AJÁNLOTT: - A fenntartó gyógyszerek hatástalansága vagy mellékhatása esetén - Több mint 2 éve fennálló pitvarfibrilláció - Súlyos mitralis vitium esetén - Jelentősen tágabb bal pitvar esetén - SSS-ban, ha nincs a betegnek pacemakere - Fennálló reverzibilis ok esetén EGYÉB ESETEKBEN JAVASOLT, KÜLÖNÖSEN: - Az első PF epizód jelentkezésekor - A kiváltó ok megszűnte után is fennálló PF esetén - Tünetekkel összefüggő PF esetén - Ha nem lehetséges a tartós antikoagulálás

PITVARFIBRILLÁCIÓ Kardioverzió SÜRGŐS: - Hemodinamikai instabilitás esetén - Az „első 48 órás időhatár” közeledtével HALASZTANDÓ hypokalaemia, hypomagnesaemia, láz, infekció, balszívfél trombus, digitalis intoxikáció és fennálló kiváltó okok esetén. ELŐTTE TISZTÁZANDÓ: - Első-e vagy visszatérő a PF - Okoz-e panaszt - Mióta áll fenn a ritmuszavar - Organikus szívbetegség fennáll-e - Az aktuális hemodinamikai status - Az embólia-rizikó - A vérzési rizikó - WPW-sy esetleges jelenléte

PITVARFIBRILLÁCIÓ Kardioverzió GYÓGYSZERES Előny: egyszerűbb kivitel; kevesebb recidíva; nem szükséges altatás Hátrány: kevésbé kontrollált, aritmogén, hatékonysága a PF idejével arányosan csökken Gyógyszerek: -Org. szívbet. nélkül és Hypertoniában: 1.propafenon 2.kinidin v. amiodaron -ISzB-ben és Szívelégtelenségben: amiodaron ELEKTROMOS Előny: effektív (70-90%), kontrollált, azonnali eredményt ad Hátrány: gyakoribb a korai recidíva, altatás (reanimációs, pacemakeres és anaesthesiológusi készenlét szükséges) Energia: 200-360J-nyi, R-szinkron, transthoracalis DC HIBRID = gyógyszerrel érzékenyített elektromos kardioverzió Előny: DC előtt visszaállhat a SR; effektivitás; recidíva

PITVARFIBRILLÁCIÓ Kardioverzió KIVITELEZÉS HELYE: Coronaria őrző – Intenzív osztály (monitor, reanimációs készültség) AMBULÁNS! KARDIOVERZIÓ FELTÉTELE: - Ismert beteg - 48 órán belüli a ritmuszavar - Nincs organikus szívbetegsége - Nincs súlyos egyéb szervi eltérése - Nincs sinuscsomó-diszfunkciója - Nincs intraventricularis vezetési zavara  Javasolt szer: Propafenon (600mg p.o.), ß-blokkoló védelemben

PITVARFIBRILLÁCIÓ SR fenntartó kezelés NEM JAVASOLT: - Az első PF epizód után, kivéve ha súlyos hemodinamikai következménnyel járt - Ritka, rövid ideig tartó, jól tolerálható PF esetén ÁTMENETILEG JAVASOLT: - Mellkasi műtét utáni PF - AMI után fellépő PF - Pericarditist kísérő PF - Hyperthyreosishoz társuló PF

PITVARFIBRILLÁCIÓ SR fenntartó kezelés GYÓGYSZERES -Org. szívbet. nélkül és Hypertoniában: 1. propafenon (I/c) 2. sotalol (III) v. kinidin (I/a) v. amiodaron (III) -ISzB-ben: 1. sotalol v. amiodaron 2. kinidin - Szívelégtelenségben: 1. amiodaron

PITVARFIBRILLÁCIÓ SR fenntartó kezelés PROARITMOGÉN TÉNYEZŐK - megromlott bal kamra funkció - hypokalaemia - hypomagesaemia - női nemű - bradycardia - gyógyszer néküli QT-megnyúlás - terápia hatására indokolatlan QT-megnyúlás - szívizom-ischaemia - kamra-hipertrófia

PITVARFIBRILLÁCIÓ SR fenntartó kezelés NON-FARMAKOLÓGIÁS - Pacemaker: SSS-ban, vagalis eredetű PF esetén - Műtét: MAZE (80-90%-os korai siker, a pitvari kontraktilis funkció megmarad, de gyakran kell utána PMl és az ANP) - Abláció: lineáris, hibrid, fokális vena pulmonalis izoláció flattern: isthmus abláció

PITVARFIBRILLÁCIÓ Frekvencia kontroll = a pitvari tachyarrhythmia mellett optimális PTF-et biztosító kamrafrekvencia elérése Cél: a tünetek megszüntetése és a tachycardia indukálta cardiomyopathia kivédése Módszerek: - az AV-csomó gyógyszeres v. katéteres manipulációja - tartós, tünetes kamrai bradyarrhythmia esetén: pacemaker

PITVARFIBRILLÁCIÓ Frekvencia kontroll AKUT - Jó bal kamra funkció esetén 5-15mg metoprolol iv. vagy 0.5mg/ttkg esmolol iv. vagy 5-15mg verapamil iv. vagy 20-25mg diltiazem iv., majd fenntartó adagok iv., később per os. - Rossz bal kamra funkció esetén 300mg amiodaron (napi1200mg-ig) iv. vagy 20-25mg diltiazem. (A digoxin nem hat akutan: 1 óra után kezd; a teljes hatás: 6 óra után) - (WPW-sy esetén kardioverzióra törekszünk, és nem szabad lassító szereket adni; ekkor: 1-2mg/ttkg propafenon iv.)

PITVARFIBRILLÁCIÓ Frekvencia kontroll KRÓNIKUS - Jó bal kamra funkció esetén 50-200mg tartós hatású metoprolol 5-10mg bisoprolol 120-240mg tartós hatású verapamil - Rossz bal kamra funkció esetén digoxin + ß-blokkoló. Digoxin adagolása kb.: - A telítés (2 napig napi 0.5mg) után napi 0.25mg (szünet nélkül). - Idős, pici, vesebeteg: napi 0.125mg. - Alternatív lehetőség: 2x80-160mg sotalol v. napi 200mg amiodaron (telítés után). - Terápia rezisztens esetben AV-csomó modifikáció/abláció, (majd PM).

PITVARFIBRILLÁCIÓ Embólia profilaxis